Óva intik a magyar modelltől Kelet-Európát
Nem szabad követni a devizahitelek átváltásának, magyar példáját, hiszen ennek jelentős mellékhatásai lehetnek – írja a Neue Zürcher Zeitung. A Kurier cikke szerint a külföldi kereskedőkre nem várnak rózsás idők, hiszen a miniszterelnök újabb terhekkel sújtaná őket.
A Neue Zürcher Zeitung a devizahitelekkel kapcsolatban arról írt, hogy Magyarország „nem példakép”. A frank erősödése után kérdésessé vált, hogy a frankalapú hitelekkel mit lehet kezdeni Kelet-Európában – írta a szerző, és kiemelte: nem szabad követni a devizahitelek átváltásának, forintosításának magyar példáját, hiszen ennek jelentős mellékhatásai lehetnek. Megjegyezte: egyetlen kelet-európai kormány sem áll készen arra, hogy olyan drasztikus eszközhöz nyúljon, mint Magyarország.
A cikk írója szerint ez a politikai beavatkozás az ösztönzésben látja majd kárát, hiszen sok háztartás nem fogja fizetni a forintalapú hitelét, mert a politika segítségében reménykednek. Ugyanakkor a szándékos beavatkozás a magyarországi magánbefektetőket is károsítja, hiszen számos külföldi vállalat ezentúl kétszer is meggondolja, hogy Magyarországra hozza befektetéseit – írta Matthias Benz.
Orbán Viktor ösztönzi a gazdaságot, egyúttal felbőszíti a külföldi kereskedőket – olvasható a Kurierban. A cikk szerzője szerint a külföldi kereskedőkre nem várnak rózsás idők, hiszen a miniszterelnök újabb terhekkel sújtaná őket.
A cikkíró Erika Teoman-Brennert, az Osztrák Nagykövetség kereskedelmi osztályának tanácsosát idézte, aki szerint a 16 százalékos jövedelemadó bevezetése, az áram árának csökkenése és a családoknak kínált adókönnyítés miatt a fogyasztás megugrott, a gazdaság pedig a vártnál jobban erősödött.
A szerző felidézte: a forgalomhoz mérten hat százalékra emelkedett élelmiszer-felügyeleti díj bevezetése leginkább a külföldi kézben lévő Tescót és a Spart érinti, amelyek 22 és 13 százalékos piaci részesedéssel bírnak. Megjegyezte, hogy mindez a 17 százalékos piaci részesedésű CBA-t és a magyar üzletláncokat megkíméli, mivel azok franchise-rendszerben működnek és a bevételük nem adódik össze. A cikk szerzője szerint további diszkriminációra utal az a 2018-as bevezetésre tervezett törvényjavaslat is, amely szerint azoknak a kereskedőcégeknek, amelyek két egymást követő évben nem voltak nyereségesek, el kell hagyniuk az országot – idézi az írást az MTI.
Orbán politikája foglalkoztatja az Európai Bizottságot is, kötelezettségszegési eljárással is lehet számolni – tette hozzá a cikkíró, és az osztrák gazdasági szakembert idézve azt írta: Orbán Viktor lépései nekünk ugyan furcsák, az ő szempontjából logikusak, hiszen a magyar kis- és középvállalkozásokat igyekszik támogatni.
