Ötven nappal hosszabb a nyár, mint a hetvenes években
Akár fél évig tartó nyarak is jöhetnek, ha nem vigyázunk jobban a bolygóra.
Ahogy az egész északi féltekén, Magyarországon is jelentősen hosszabb lett a nyár az elmúlt 50 évben. Hazánkban az 1971–1980-as évtizedben átlagosan június 21-én kezdődött a nyár és augusztus 20-án vége is volt. Ezzel szemben 2011–2019 átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a legmelegebb évszakunk, azaz körülbelül 50 nappal lett hosszabb a nyár – írja a Másfélfok Kis Anna meteorológus és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársának írása alapján.
Kis Anna szerint az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből az állapítható meg, hogy az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon az elmúlt évtizedekben, a változás pedig egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. Ez viszont nem intézhető el annyival, hogy kevesebbet síelünk, de többet nyaralunk, hisz az ökológia rendszer szerkezete sérül, amit észrevehetünk a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok, köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok megjelenésén.
A tél esetén kisebb mértékű rövidülést tapasztaltak, az utolsó vizsgált időszakban hét nappal korábban fejeződött be, mint 1971–1980-ban. A tavasz is rövidebb lett, de a legnagyobb mértékű csökkenést az ősz szenvedte el. Az 1990 előtti évtizedekben az átlagos hossza 100 nap körül alakult, ám az utána következő három évtizedben ez már csak kevesebb mint 85 napra korlátozódott.
Kis Anna szerint ez a változás elsősorban a globális felmelegedésnek köszönhető, és ha nem csökkentjük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású-gázkibocsátásokat, akkor az évszakokra gyakorolt hatás tovább erősödhet. Annyira, hogy a Föld északi féltekén akár fél évig tartó nyarak is jöhetnek. Hangsúlyozza, hogy a változásoknak különösen ki vannak téve a növények, hiszen ha a tavasz kezdete korábbra tolódik az emelkedő globális hőmérséklet miatt, érzékenyebben érintheti őket egy-egy hidegbetörés, fagykárt szenvedhetnek, de az is előfordulhat, hogy az adott periódusban még nem áll elegendő víz vagy tápanyag a növény rendelkezésére.
Ezzel együtt megváltozhat az állatok életciklusa is. A korai tavasz miatt például egyes madarak korábban költenek, és ezáltal rövidül az a számukra optimális időszak, amikor rendelkezésükre áll a megfelelő élelem fiókáik táplálásához, de el tudják kerülni természetes ellenségeiket. Az általános melegedés, és a nyarak hosszának kitolódása pedig az idegenhonos inváziós fajok elterjedését is elősegíthetik. Például a szúnyogokét, amik könnyedén terjeszthetnek eddig akár hazánkban ismeretlen, egzotikus vírusokat.
(Kiemelt kép: Fürdőzők a Kék-tóban, Dunaharaszti határában. Június 22-ig hőségriadót rendelt el az országos tiszti főorvos, a mentőket az átlagosnál 10-15 százalékkal több rosszulléthez riasztották, és a napi melegrekordok is megdőltek. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
