Lehet, hogy már milliomos? Gyorsan vegye elő az ötös lottó szelvényét!

Öttalálatos szelvény nem volt, de 28 ember így is milliomos lett a szombati ötös lottó és Joker számsorsolás után.

2024. február 4., 10:05

Szerző:

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint az 5. héten megtartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:

Nyerőszámok:

50 (ötven)
54 (ötvennégy)
62 (hatvankettő)
75 (hetvenöt)
80 (nyolcvan)

Nyeremények:

5 találatos szelvény nem volt;
4 találatos szelvény 28 darab, nyereményük egyenként 2.712.650 forint;
3 találatos szelvény 2542 darab, nyereményük egyenként 32.725 forint;
2 találatos szelvény 75.954 darab, nyereményük egyenként 4145 forint.

Joker: 982067

Telitalálat 1 darab, nyereménye 258.002.680 forint.

Az ötös lottó története

A lottozona.hu információi szerint Magyarországon 1762. március 26-án honosodott meg – lutri néven – a genovai rendszerű lottó, amely akkor még koncessziós rendszerben működött. A játék során 90 számból kellett ötöt eltalálni, éppen, ahogyan a mai ötös lottó esetében. Az első lutrisorsolást 1770. szeptember másodikán tartották a budai Felső piac téren, azaz a mai Batthyány téren. Tizenhét évvel később, 1787-ben II. József megszüntette a koncessziós rendszert, majd 1868-ban került hazai kézbe a játék szervezése. Hiába hozott azonban évi hárommillió forintot a Magyar Királyi Lottóigazgatóság az államkincstárnak, 1895-ben – mint azt ma már tudjuk, több mint 60 évre – búcsút mondtak a szerencsejáték ezen változatának.

1957. március hetedikén indult újra a lottó a Móricz Zsigmond Kultúrotthonban tartott sorsolással, ám a játék szervezéséről szóló rendelet már az azonos év januárjának a 17. napján megszületett. Az akkori pénzügyminiszter az Országos Takarékpénztárt bízta meg a játék szervezésével. A lottóval a cél ekkor az lehetett, hogy egyrészt némi plusz költségvetési forráshoz jussanak, másrészt pedig talán közrejátszott az a szándék is, hogy enyhítsék némileg a hangulatot az 1956-os forradalmi események után. Mindemellett 1956-ban jelentek meg az új nemzeti lottók, amelyek mintájára már akkortájt kormányhatározat született a lottó magyarországi bevezetéséről.

Eleinte egy-egy szelvény 3,30 forintba került, az elméleti nyerési esélyek pedig – ahogyan az változatlan – az öttalálatos esetében 1: 43 949 268, a négyesnél 1: 103 410, a hármasnál 1: 1 231-hez, míg a kettesnél 1:44-hez voltak. A talán bátortalanítóan is csekélynek tűnő esély dacára a lakosság nagyon is nagy érdeklődést mutatott a játék iránt. Olyannyira, hogy majdnem egy hónappal az első sorsolás előtt, február 13-ával kezdődően egy hét alatt több mint 100 ezer szelvényt adtak el, és összességében 1 505 546 darab szelvény érkezett be az első sorsolásra.

1957. április 11-én megszületett az első öt találatos szelvény is, amely természetesen igencsak felcsigázta az emberek érdeklődését, s ha az akkor tekintélyesnek számító pénzösszeg ehhez nem is lett volna elég, a dolog érdekessége volt még, hogy egy 66 éves özvegyasszony, Ring Sándorné szerezte meg a vagyont. Ráadásul a nő a gyermekei életkorának megfelelően választott meg négy számot (ez a 23, a 26, a 33, és a 37 volt), míg a 66-os számot saját életkora miatt jelölte. Ezután a családi számok különös népszerűségnek örvendtek, és ha megkérdezzük a lottózó embereket napjainkban, mi alapján esett a választásuk éppen arra az öt tippre, amellyel játszanak, nagy eséllyel továbbra is a leggyakoribb választok között találjuk a családtagok születési dátumát vagy életkorát, mint választ.

A játék történetében újabb áttörő jelentőségű változás legközelebb 1991-ben következett be; ekkor vezették be a teljes halmozódást, amely igazán vonzó nyereményösszegeket is lehetővé tett, és tesz – hiszen az olyan alkalmakkor, amikor nincs telitalálat, a nyereményalap hozzácsapódik a következő sorsolás nyereményalapjához. Az egyes rekordnyeremények reménye pedig időnként ma is játékra csalogat olyanokat is, akik egyébként nem játszanak rendszeresen.  A halmozás egyébként egy évig folytatódhat, ha ez alatt sincs ötös, úgy a főnyeremény feloszlik a többi nyertes között.

1997-től kezdődően nemcsak szelvényen, de telefonon és interneten is lehet fogadni.

(Kiemelt képünk:  Lottózó Mezőkövesden, 2023 április 9-én. Fotó: Michal Fludra/NurPhoto/AFP)

Tegnap 21:37

A Diákhitel Központ korábbi vezetőjének, Varga Judit volt férjének elmondása szerint a legfelső politikai körökből nem kapott támogatást az elmúlt hetekben, de belső fideszes körökből igen, „illetve olyan helyekről is kaptam támogatást, amit nem gondoltam”. Példaként egyházi vezetőket, régi barátokat, illetve a Történelmi Magyar Családok Szövetségét említette – derül ki Magyar Péter Telexnek adott interjújából.

Tegnap 18:54

Amióta mérik, most először a legszegényebb magyar régió is eléri az EU fejlettségének felét, de a fél ország az uniós lista leghátsó részén van – sőt, ha a francia tengerentúli helyek nélkül számolunk, akkor a Dél-Alföld is visszacsúszott az európai legszegényebb húszba. Budapest eközben még jobban teljesít, az országból a főváros és környéke tudott szebb növekedést felmutatni - írja a hvg.hu.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) jelenlegi főigazgatója nyerte a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatói pályázatát – közölte az Index információi szerint Csák János kulturális és innovációs miniszter a Nemzeti Kulturális Tanács mai, keddi ülésén.