Őszödi titkok: A labda az NBH térfelén pattog
A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) dönthet arról, hogy legalább részben nyilvánosságra hozzák-e a Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök őszödi beszédének kiszivárgásáról szóló jelentést. Az NBH azonban nemzetbiztonsági okokból olyan információkat is visszatarthat, amelyek egyébként nyilvánosak – írta az .
December végén zárult le az a három éves vizsgálat, amely annak járt utána, hogyan szivárgott ki 2006-ban Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök őszödi beszéde. A vizsgálat eredményéről a kormány mindössze annyit közölt: az MSZP 2006 májusi őszödi frakcióülését – ahol Gyurcsány a beszédét elmondta – nem hallgatták le, a felvételt nem titkosszolgálati eszközökkel rögzítették, a beszéd belső embertől szivárgott ki.
Mivel a jelentés teljes szövegét a kormány nem hozta nyilvánosságra, decemberben a portál hivatalosan is kérte a Kormányszóvivői Irodától, hogy megismerhessük a dokumentumot. Megkeresésünket a Kormányszóvivői Iroda azzal hárította el, hogy a dokumentum minősített adatot tartalmaz, így nem adhatják ki a jelentést. A titoktörvény szerint a minősített adat lehet államtitok – ennek nyilvánosságra hozatala veszélyeztetheti az állam nemzetbiztonsági, honvédelmi, bűnüldözési érdekeit -, illetve szolgálati titok – ennek nyilvánosságra kerülése veszélyeztetheti egyes állami szervek működését.
Szollár Domokos kormányszóvivő az Origónak azt mondta: az őszödi jelentés esetén utóbbiról, vagyis szolgálati titokról lehet szó. A jelentést a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) készítette, így a dokumentum arra vonatkozó információkat tartalmaz, hogyan, milyen módszerekkel dolgozik a titkosszolgálat. Szollár szerint ezek nyilvánosságra hozatala nemzetbiztonsági érdekeket sértene. Erre utal, hogy a vizsgálat nem arra irányult, hogy ki szivárogtatta ki a beszédet, hanem arra, hogy megfelelő volt a kormánykomplexum nemzetbiztonsági védelme.
A Kormányszóvivői Iroda decemberi válaszában azt is közölte, hogy azért sem tudják kiadni a jelentést, mert az nincs náluk. Az NBH ezzel szemben közölte, hogy úgy tudják, Juhász Gábor a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter megküldte a jelentést Bajnai Gordon kormányfőnek. Szollár Domokos szerint a jelentés főbb megállapításait nyilvánosságra hozták, a dokumentum nyilvánosságra hozásáról pedig csak az NBH dönthet, mivel ők készítették a jelentést.
Az adatvédelmi biztos hivatala az Origóval azt közölte: egy NBH által készített jelentés nem lesz automatikusan titkosított, az NBH-nak ugyanis ugyanolyan jogszabályok szerint kell döntenie a titkossá minősítésről, mint a többi kormányzati szervnek. Ha egy dokumentumot az NBH titkosított, akkor ebből nem következik az sem, hogy a dokumentum teljes egészében elzárható a nyilvánosság elől. Az ombudsman titkársága a titoktörvényre hivatkozva azt írta: a dokumentum nem minősített részeit meg lehet ismerni, ha azokat elkülönítik a minősített részekről. A biztos hivatal azonban hozzátette: a nemzetbiztonsági törvény alapján az NBH közérdekű adat kiadását nemzetbiztonsági érdekből megtagadhatja.
