Őssejtbotrány

Az ukrán Yuliy Baltaytis a New York-i Institute Regenerative Medicine (IRM) őssejtintézet kutatója volt. A vállalkozásban tulajdonosként vett részt Pákh Imre magyar származású műgyűjtő. 2002-ben őssejtterápiás rendelőt nyitottak Barbadoson. A karib-szigeteki „őssejtes üzletág” előnyösnek tűnhetett. Az USA-ban 2001 óta tiltották az őssejtek emberi felhasználását, Barbadoson viszont nem volt ilyen tilalom. A hely adóparadicsom is: szigorú a banktitok, az offshore cégek pénzforgalmát lehetetlen kívülről nyomon követni.

Baltaytis és Pákh között nemcsak munkakapcsolat volt: az orvos őssejtekkel gyógyította a műgyűjtő édesapját is. Vállalkozásuknak egy 2006-os oknyomozó riport vetett véget. A BBC egyik újságírója állította róluk: az őssejteket ukrajnai kórházból szállítják nekik. A harkovi klinikán újszülötteket öltek meg azért, hogy az „őssejtszállítmányt” Barbadoson értékesíthessék. A botrány miatt a barbadosi hatóság bezárta az IRM-rendelőt.

Az akkori vádakat Baltaytis tagadta. Az ügyről 2008 novemberében Magyarországon is nyilatkozott a Demokratának: „A BBC riportja után az Európai Parlament is foglalkozott az ügyünkkel. Az egyik képviselő kérdésére az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős politikusa kijelentette: a bűncselekmény nem lett bizonyítva. Az sem igaz, hogy a hatóságok zárták be az intézetünket Barbadoson. Az IRM azért szüntette meg ott a tevékenységét, mert nem volt gazdaságos. A főleg amerikai és európai betegeknek drága volt az odautazás.” (Pákh Imre ügyvédje most azt mondta: Barbadoson nem ütközik jogszabályokba az embrionális őssejtkezelés, és Pákhnak semmi köze az ottani klinikához. Ennek ellentmond, hogy Baltaytis előzőleg azt nyilatkozta, Pákh volt a barbadosi intézet tulajdonosa.)

Mindenesetre tény: Baltaytist ott nem tartóztatták le. Azt mondta: „valahol Európában” folytatja ténykedését.

Exkluzív partik a város elitjével

Pákh hozta őt össze Seffer Istvánnal. A plasztikai sebész a Seffer–Renner-magánklinikát vezette Kaposvárott. Főleg szépészeti beavatkozásokat végeztek, honi hírességeknek varázsolt új külsőt Seffer. Akit aztán az őssejtterápia kezdett érdekelni. Nem mellesleg: Baltaytis már Barbadoson is leginkább bőrfiatalításra használta őssejtes gyógymódját. A két orvos elhatározta: őssejtterápiás központot nyitnak Kaposvárott. Az ottaniak szerint Seffer bal- és jobboldali politikusokkal is jóban volt, exkluzív partijain a város elitje is megjelent.

2007 nyarán a Seffer–Renner-klinika megnyitotta őssejtkutató laboratóriumát Kaposvárott. A félmilliárdos beruházás nagy médiavisszhangot kapott. A klinika irányítását a plasztikai sebész bátyja, Seffer Tibor vette át, öccse az őssejtlabornak szentelte idejét. Hazai és amerikai tőkével megalakult az IRM Magyarország Zrt., amely a laboratóriumot működtette. Tulajdonosi körében található Seffer István és Pákh Imre is. Aki egyben alapítója a cégben ötvenszázalékos tulajdonnal rendelkező IRM Biopharma Holdingsnak. (Ezt is adóparadicsomban, a Virgin-szigeteken jegyezték be.)

Seffer István többször nyilatkozta akkoriban: világhírű kutatók dolgoznak náluk, köztük Baltaytis professzor, s úgy tervezik, embrionális őssejtterápiával már 2008-ban gyógyíthatják betegeiket.

Ehhez az ÁNTSZ és az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) engedélyét is meg kellett volna szerezniük. De nem kapták meg. Az ETT ugyanis, miután úgy találta, hogy a laboratóriumi feltételek megfelelőek, az őssejtek gyűjtéséhez és tárolásához járult hozzá. Máshoz nem.

Az ETT Etikai Bizottságának szaktanácsadója Sarkadi Balázs akadémikus, az Országos Vérellátó Szolgálat kutatási igazgatója. Sorolja, miért utasították el – tudomása szerint – Sefferék kutatási kérelmeit:

– Egységes európai szabályozása van az őssejtkutatásoknak. Első lépésként az őssejtek gyűjtését kell engedélyeztetni. Ezt, úgy tudom, Sefferék is megkapták. De be kellett volna mutatniuk, pontosan milyen sejteket miféle kutatási célokra akarnak felhasználni. Erre már nem adtak szakszerű leírást. Ők valójában nem is embrionális őssejteket akartak felhasználni, hanem a terhesség későbbi, 6–12. hetéből való magzati őssejteket. Az ilyen jellegű kutatások alig ismertek a világban. Sefferék eddigi vizsgálati eredményeikről, orvosi eljárásaikról sem ismertek szakmai dokumentumok. Baltaytis ukrán cikkekre hivatkozik, miszerint módszerével százakat gyógyított meg Barbadoson és Kijevben. Csakhogy ezek a cikkek a Baltaytis által kiadott és szerkesztett orvosi lapban jelentek meg. Nemzetközi tudományos folyóiratokban nem publikált. Seffer István pedig plasztikai sebész, aki őssejtkutatásban eddig szakmai eredményt nem tett közzé.

Vagyis a kaposvári őssejtlabor már a kutatásokat sem kezdhette el, nemhogy a gyógyítást. Ahhoz előbb in vitro (nem élő szervezetben) kísérleteket kell végezni, s ha mindez bizonyítható eredményeket hoz, akkor szigorú feltételek között, súlyos betegeken is kipróbálható az eljárás.

Nem tart ott a kutatás

– Kutatólaboratóriumunkban mi is vizsgálunk embrionális őssejteket: hogyan lehet belőlük – in vitro – más szövetet, például szívizomsejteket létrehozni. De föl sem merülhet, hogy ezeket az őssejteket emberbe beültessük. Nem tart ott a kutatás – magyarázza Sarkadi.

Tavaly áprilisban elutasították az IRM kutatási kérelmét. Seffer István hangoztatta: nálunk az akadémikusok, egyetemi vezetők senkit sem fogadnak el, akik nem közülük való.

A plasztikai sebész megítélése orvosi berkekben azóta ellentmondásos, amióta részt vett a TV 2 A nagy alakítás című műsorában. Többen inkább médiasztárnak tartják, semmint szakmai tekintélynek. De – például – Czeizel Endre genetikus azt mondta róla az egyik tévében: „Kitűnő szakembernek tartom.”

Más szakmai körökben nemcsak Seffer őssejtkutatói kvalitásait kérdőjelezik meg, hanem a vele együttműködő ukrán orvosét is. Ő arra hivatkozik, tagja a New York-i Tudományos Akadémiának is, csakhogy ilyen tagsági igazolást bárki vehet magának az interneten 125 dollárért.

Baltaytis már tavaly, a Demokratában adott interjújában kitért arra: „Az egyik olcsó támadás ellenem, hogy vettem a New York-i akadémiai tagságomat. 1995 óta választott és aktív tagja vagyok ennek az akadémiának. Tisztségemet ajánlást követően, választás útján nyertem el.”

A hazai őssejtkutatók helyzete jelentős mértékben függ a külföldi biotechnikai trendektől is. A nemzetközi tudományos életben alapvető fordulatot hozott, amikor Obama elnök feloldotta az őssejtkutatási tilalmat az USA-ban. Az egyik ottani cég januárban már be is jelentette: gerincsérülteknek embrionális őssejteket fognak beültetni.