Orosz bank finanszírozhatja a NER-lovagokat
Tavaly decemberben állapodott meg Varga Mihály pénzügyminiszter a Nemzetközi Beruházási Bank kormányzótanácsával arról, hogy Magyarországra helyezi székhelyét az orosz pénzintézet. Vlagyimir Putyin 2012-ben döntött arról, hogy újraéleszti az egykor KGST-banknak nevezett IIB-t. Egy nemzetek fölötti, különleges jogokkal felruházott intézményben gondolkodott, olyanban, mint amilyen például az Európai Fejlesztési Bank (EIB), és amilyenből jelenleg öt van az Európai Unió területén. Ahogyan még 2013-ban Szergej Lavrov külügyminiszter kifejtette, a bank segítheti azt az orosz törekvést, hogy „létrehozzanak egy modern nemzetközi pénzügyi központot és egy naprakész, hatékony rendszert, amely hozzájárul Oroszország nemzetközi fejlődéséhez”.
Az IIB-t 1970-ben alapították, az akkori Szovjetunió mellett főleg kelet-európai szocialista országok voltak a tulajdonosai, közülük később többen, így Magyarország és Lengyelország is kiléptek. Magyarország épp az első Orbán-kormány idején, 2000-ben. Akkor ezt azzal indokolták, hogy a bank tevékenysége nem átlátható. Ugyanerről a pénzintézetről 2014-ben már azt mondta az Orbán-kormány, hogy azért lesz ismét tulajdonos benne, mert a bank illeszkedik a magyar gazdaságpolitika céljaihoz, vagyis a keleti nyitáshoz. Varga Mihály minisztériuma szerint 2012 után az IIB működését a modern nemzetközi normákhoz igazították.
Idén január végén maga Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt az IIB elnökével, Nyikolaj Koszovval a karmelita kolostorban az idetelepülés részleteiről. A kormány álláspontja szerint a székhely Budapestre helyezése egy lépés afelé, hogy erősödjön Magyarország nemzetközi pénzügyi központ jellege.
A belépés, kilépés, majd az ismételt belépés után tehát Oroszország (46 százalékkal) és Magyarország (12,3 százalékkal) mellett Bulgária, Kuba, Csehország, Mongólia, Románia, Szlovákia, Vietnam alkotják a tulajdonosi kört. Ez eddig legfeljebb csak kissé szokatlan; hiszen miért ne gondolhatná meg magát az Orbán-kormány, ha Magyarország számára előnyös a tagság? Az Országgyűlés előtt lévő, A Nemzetközi Beruházási Bank és Magyarország kormánya között a Nemzetközi Beruházási Bank magyarországi székhelyéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat azonban már több furcsaságot tartalmaz.
A pénzintézet adó- és járulékmentességet kap, védett székházba költözhet, amelybe a magyar állam szervei sem léphetnek be meghívó nélkül. A bank munkatársainak diplomáciai mentesség és korlátlan bevándorlási lehetőség jár. Mellettük korlátozás nélkül, állampolgárságtól függetlenül jöhetnek Magyarországra azok a tanácsadók és szakértők is, akiket tárgyalásra vagy helyszíni látogatásra hív meg az intézmény.
Hosszasan lehetne sorolni az elvileg megmagyarázhatatlan kiváltságokat és a kedvezményeket.
Valójában érthető, hogy miért is járnak ezek a kiváltságok a banknak. Az IIB kisbank ugyan, alaptőkéje alig több mint 300 millió euró. (A korábban említett EIB-é, amelyhez hasonlítani akar, majdnem 250 milliárd euró.) A magyar kormány és a hozzá közel álló vállalkozói körök számára azonban ez is elég.
Forrásaink szerint a magyar bankrendszer jelenleg olyan mértékben finanszírozza a NER-t, hogy alig maradt a kormánynak kedves vállalkozók számára még mozdítható hitelkerete. „Legfeljebb néhány tízmilliárd forintot tudnak nagy nehezen rendelkezésükre bocsátani, aztán vége. Mint ahogyan az uniós források is kiapadóban vannak” – mondta egyik beszélgetőpartnerünk. Mindarra, amire a jelenleg Magyarországon lévő pénzintézetektől vagy az EU-tól a jövőben nem kapnak pénzt a NER-vállalkozók, az IIB vélhetően biztosítani tudja a forrásokat.
Az IIB eddig is gyakorlatilag kormányközeli vállalatokkal szerződött. Még 2014-ben 15 millió eurós hitelszerződést kötöttek a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó, a magyar vállalkozások exporttevékenységét segítő Eximbankkal. Ebből a forrásból azokat segítik, akik az IIB tagállamaiban magyar termékeket és szolgáltatásokat vásárolnak. Az OTP-vel 2016 júniusában stratégiai együttműködési megállapodást, a Mollal 2017 júliusában pedig speciális finanszírozási szerződést írtak alá.
Nem csak adnak, kapnak is, ami egy nemzetközi finanszírozó intézmény esetében nem szokványos: 2017 nyarán hitelszerződést kötöttek a Takarékbankkal, utóbbi három évre négymilliárd forint hitelkeretet biztosít az IIB számára.
Az Index írta meg, hogy a napokban benyújtott törvényjavaslat vitájában Gurmai Zita az MSZP vezérszónokaként arra hívta fel a figyelmet, hogy az IIB mérlegfőösszege csupán 2,5 százaléka az OTP Bankénak, amivel egyébként a tizenhetedik lenne a magyarországi bankok rangsorában, miközben egyetlen másik versenytárs sem élvez hasonló mentességeket és kiváltságokat. Gurmai szerint „nevetséges, hogy Orbán Viktor állandóan a magyar érdekekről szónokol és a nemzeti függetlenséget félti, miközben szélesre tárja Magyarország kapuját az orosz érdekek előtt”. Az ellenzéki képviselő egyenesen „Putyin trójai falovának” nevezte az IIB-t, és többször figyelmeztetett arra, a parlament előtt lévő javaslat példátlan lehetőséget adna az Európai Unió területére belépni kívánó, akár biztonsági kockázatot is jelentő személyek számára, akik érdemi ellenőrzés nélkül juthatnának be, az ország határain belül pedig semmiféle vizsgálat alá nem eshetnének a mentességüknek köszönhetően.
Gurmai garanciákat követelt arra, hogy nem a letelepedési kötvénnyel Magyarországra jutott, vitatott kockázatú személyekhez hasonló emberek kapnak majd beutazási engedélyt, sőt teljes mozgásteret Magyarországon. A képviselő szerint a javaslat alapján semmiféle garancia nem létezik erre, az egész szövegből csakis az derül ki: a Fidesz lefeküdt az orosz akaratnak, most pedig vörös szőnyeget gurítanak Putyin emberei elé.
