Ormos Mária a régi és új radikalizmusról
A történészprofesszor a József Attila Színházban tartott előadássorozatot Magyarország utóbbi másfél századáról. Szerinte többször, a rendszerváltozáskor is lett volna esélyünk Európához felzárkózni, a polgárosodás, a modernizáció útjára lépni. De lehetőségeinkkel hosszú távon sosem tudtunk élni. A konszolidáció hiánya pedig a szélsőségek megerősödéséhez vezetett. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúját teljes terjedelmében a csütörtökön megjelenő 168 Órában olvashatja.
A történész arról beszélt előadássorozatában: Magyarország mai közélete sok tekintetben hasonlít a harmincas évekre, amikor a "mélymagyar-hígmagyar" konfliktus felerősödött. Utal rá: a helyzet akkor durvult el, amikor a gazdasági világválság után a nyilas párt népszerűsége megnőtt.
"A szélsőjobb a legrosszabbul élő rétegeket tudta megszólítani: munkásokat, szegényparasztokat. Az 1929-es válság után a polgári pártok nem tudták, miként kezeljék a gazdasági-pénzügyi összeomlás következményeit. Ez a tehetetlenség egyaránt jellemezte a konzervatívokat és a szociáldemokratákat. Ezzel szemben a szélsőséges csoportok azt hirdették: kezükben a »megváltás« kulcsa," véli Ormos Mária.
Arra a kérdésre, hogy a Jobbik és az egykori nyilasok között akad-e hasonlóság, a történész így válaszolt: "A szélsőjobboldali retorika alapjai nem változtak: közös elem az Európától való elfordulás, a bezárkózás, a nacionalizmus. A kisebbségellenesség, a rasszizmus is. A Jobbikra is jellemző az antiszemitizmus, ő is próbálkozott a zsidóellenesség szításával, de aztán rájött: ezzel nem lehet tömegeket mobilizálni. Egyrészt a »zsidózást« nemzetközileg elítélik, másrészt itthon sem hatásos »hívószó«"
A Magyar Gárdáról és más félkatonai csoportokról szólva Ormos Mária arra emlékeztetett, hogy papíron a Hitler-Jugend is "művészeti és sporttevékenységet" folytatott, a Vasgárda pedig egyetemi szervezetként indult a húszas években.
Előadásában a történész arról is beszélt: : a nacionalista, jobboldali fordulat „első tünete” mindig az volt, hogy a balliberális értelmiség elhagyta az országot, vagy margóra került itthon. Ormos Mária most is tart ettől. Hiszen a tény, hogy legjobb íróink – Esterházy, Nádas, Spiró, Kertész – magyarságát meg lehet kérdőjelezni, azt jelzi: a kirekesztés mindennapossá vált. "A jobboldal szerint a cigányok sem igazi magyarok. És aki nem római katolikus vagy református, az sem magyar. A liberálisok nemzetidegenek, a szocialisták hazaárulók. De akkor egyáltalán ki élhet még itt? Úgy látszik, sokan gondolják azt: még mindig nem vagyunk elég kevesen."
Az interjút teljes terjedelmében a holnap csütörtöki 168 Órában olvashatja.
