Ördögi kör: embercsempészet Kárpátalján
Az illegális migrációról, az embercsempészetről már-már úgy beszélnek Kárpátalján, mint másutt a fociról, a politikáról vagy éppen az időjárásról. Érdekeltek és érintettek benne határőrök, taxisofőrök, egykori és mai rendőrök, titkosszolgálati tisztek, ügyészek és a nyugdíjukból megélni képtelen falusi nénikék. DUNDA GYÖRGY ungvári tudósítása.
Ukrajna nyugati régiója négyszázhatvan kilométeren határos négy EU-tagországgal: Magyarországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal és Romániával. Magyarországgal százharminc kilométeren érintkezik, Szlovákiával százon. Legfőképp e két országba igyekeznek átjutni a többnyire kaukázusi, kelet-ázsiai és afrikai országokból érkezők. Évente legalább négy-ötezer határsértőt tartóztatnak fel, ám a menekültkérdéssel foglalkozók szerint a jobb élet reményében Nyugatra tartóknak csupán a negyedét sikerül lefülelni.
Nem ritka, hogy veszélyes alakok keverednek e vidékre. Pár éve például rajtaütöttek egy csecsen férfin, akinek a holmijai között fegyvert és az egykori rettegett hadúrral, Dudajevvel készült közös fényképet találtak. Bár a hatóságok igyekeznek palástolni, de nyílt titok, hogy Kárpátalján valóságos alvilági üzletággá nőtte ki magát az embercsempészet. Rendőrségi vélemények szerint csak a fegyver- és a kábítószer-kereskedelemben forog több pénz.
A legfelsőbb körökben
A magyar–ukrán határszakasz ellenőrzéséért felelős Csapi Határőrosztag egyik hivatásos katonája ördögi körről beszél. Nevét nem vállalhatja, de azt mondja, többszereplős a történet, nagyon sokan érdekeltek a bizniszben. A legfelsőbb körökben is.
A hozzá hasonló nem beavatottaknak esetenként gyakorlatilag megtiltják, hogy bizonyos területeken járőrözzenek. Nem nehéz kitalálni, miért. Szavaival élve, a „főnökség” fedezi az embercsempészeket, a cserébe járó szép summa mellett olykor azért is, nehogy az illegális migránsok a nyakukon ragadjanak.
Vannak ügyvédi irodák, amelyek jó pénzért arra szakosodtak, hogy a vonatkozó tökéletlen ukrán jogszabályokat kijátszva menekültstátushoz juttassák az illegális határátlépéssel próbálkozókat. Akik, miután rendeződött az ügyük, újra és újra nekivágnak a nagy kalandnak. Egy moldovai férfit például már tucatnyiszor lekapcsoltak, de ő és a hozzá hasonlók nem adják fel.
A riasztó méreteket öltő emberkereskedelem okai szerteágazóak, véli Makszim Butkevics. Az ENSZ ukrajnai menekültügyi biztosának regionális tanácsadója hiányolja, hogy hazájának a mai napig sincs kidolgozott menekültügyi stratégiája. A szakértő elismeri, az Európai Unióba irányuló illegális migráció szempontjából kétségkívül az egyik leginkább érintett országról van szó. Kárpátalja pedig különösen vonzó, jók a természeti adottságai, és szinte csalogat Nyugat-Európa közelsége.
Aki valahogy átjut valamelyik uniós tagországba, hála a schengeni belső határok ellenőrizetlenségének, aránylag könnyen eljuthat a kedvelt célállomások – Németország, Olaszország, Spanyolország – egyikébe. Butkevics szerint Ukrajnában túl liberálisak a vonatkozó jogszabályok. Nehezíti a probléma kezelését, hogy egyszerre több hatóság is felelős a kérdésben, sok bába között elvész a gyermek. No és persze ott van a mindent és mindenkit behálózó, kiirthatatlan korrupció...
Emberi maradványok
Egy példa a közelmúltból. Óriási vihart kavart, amikor a titkosszolgálat nyomozói lebuktatták a kárpátaljai rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának magas rangú munkatársait. Mint már utaltam rá: a határőrségtől kezdve a közlekedési járőrökig sokan érdekeltek az üzletben. Egy-egy „nyugati álomvilágról” álmodozótól több ezer dollárt legombolnak a csempészek. Az összegből sokaknak kell juttatni. Még a határhoz közeli településen élő nénikéknek is, akik házuk padlásán, pincéjében rejtegetik a távoli országokból érkezőket mindaddig, amíg indulhat egy-egy akció. Az EU-s határok mentén lévő településeken gyakran látni kétes alakokat, vagy ahogy errefelé nevezik őket, „feketéket”.
Ám sokszor pórul járhatnak a szerencsétlenek. Pár éve az egyik erdős határszakasz közelében leleményes embercsempészek álhatárt építettek. Szögesdróttal, határjelző oszlopokkal, figyelmeztető táblákkal. A sorsukra hagyott menekültek aztán bolyonghattak. Előfordult, hogy a télidőben ily módon magukra hagyottak eltévedtek, s fagyhalál vagy vadállatok okozták vesztüket. Évente hallani esetekről, hogy tavasszal, miután elolvad a Kárpátokban a hó, bomlásnak indult, farkasok szaggatta emberi maradványokra lelnek a túrázók.
Visszatérve a probléma gyökeréhez, a nem túl látványos vízumliberalizációért cserébe az EU-val megkötött toloncegyezmény sem hajtja Ukrajna malmára a vizet. A megállapodás értelmében ugyanis ha valakit a határ túloldalán lefülelnek, akkor különösebb procedúra nélkül visszaküldik Kárpátaljára, s attól kezdve az itteni hatóságok feje fájhat. Kárpátalján ugyanis 2009-ben bezárták az egyetlen menekülttábort.
6-700 migráns a 150 fős táborban
A Munkács közelében, Pósaházán működött létesítményt eredetileg 150 fősre tervezték, de 350 menekültnél ritkán volt kevesebb, sőt, alkalmanként 600-700 migráns várta itt keserves sorsának jobbra fordulását. Bezárása után egy évvel Kijevben rájöttek, nem jó ez így, valamit mégiscsak kezdeni kell a sok menekülttel, mert bizony a büdzséből arra sem futja, hogy repülőre tegyék s kitoloncolják őket. Ezért úgy határoztak, hogy a szintén Munkácshoz közeli Dercenben – színmagyar község, harminc kilométerre a magyar határtól – egy volt katonai objektumban új befogadóállomást alakítanak ki. Csakhogy az ott élők a tiltakozás minden fajtáját megragadva végül eltántorították céljuktól a védelmi minisztérium illetékeseit. Idén tavaszal aztán az ukrán–magyar határ tőszomszédságában lévő Csapon próbáltak menekülttábort létesíteni. Annak a helyén, ahol jelenleg is működik egy ideiglenes fogda. A helyiek ezúttal is hatalmas lármát csaptak, így továbbra sem rendeződött a probléma.
Ezzel a véleménnyel maradéktalanul egyetért Volodimir Poljak ezredes is, a Kárpátaljai Megyei Rendőr-főkapitányság illetékes osztályvezetője. Mindössze tizenhat emberrel dolgozik, emiatt aztán nem könnyű szembeszállniuk a nemzetközi bűnszervezetekkel. Tapasztalata alapján a vidékünkön átvezető csempészútvonalakon elsősorban gyerekeket és fiatal nőket juttatnak a célállamokba, így Lengyelországba, Izraelbe, Németországba, Görögországba, de még az Egyesült Arab Emírségekbe is. Megfigyelhető, a nemzetközi bűnbandáknak egyre több ukrán állampolgár, illetve kárpátaljai válik tagjává. Előszeretettel keresik a magyarországi kapcsolatokat is, többnyire azért, hogy onnan tovább szállíthassák a klienseket.
Az ezredes is állítja: ördögi körről van szó.
