Orbán vitatott beszéde vérről és földről

A magyarok már régóta hozzászoktak a miniszterelnökük, Orbán Viktor, szónoki fordulataihoz. Jó tíz éve a nemzeti pátosz jellemzi beszédeit. 2010-es kormányra lépése óta újból és újból arra kényszeríti Európát, hogy emlékezzen keresztény értékeire. És mégis, számos megfigyelő véleménye szerint az a beszéd, amelyet az elmúlt vasárnap a dél-magyarországi Ópusztaszeren egy nagyméretű turulmadarat megformázó emlékmű avatásán mondott, felülmúlja valamennyi korábbi mondandóját.

Miért éppen turul emlékmű? A turul egy madárszerű mesebeli lény, amely az ősmagyarokat Belső-Ázsiából állítólag Európa közepébe vezette. Már a középkori krónikák említést tesznek róla, de csak a nemzeti öntudatra ébredés idején, a XIX. században vált a magyarok nemzeti jelképévé. Ez a misztikus madár újabb szimbolikus felértékelődést kapott a két világháború között, a jobboldali autoriter kormányzó, Horthy alatt, aki egyben Hitler szövetségese is volt, valamint a háború végén, fasiszta a nyilaskeresztesek kormányzásának az időszakában.

Horthy-reneszánsz
Úgy tűnik, hogy Orbán teljesen tudatosan keresi a kapcsolatot a Horthy időszak jelképrendszerével, amint azt a budapesti parlament épülete előtti tér jelenleg folyamatban levő átépítése is tanúsítja. Ennek kifejezetten úgy kell majd kinéznie, mint amilyen az a kormányzó alatt volt. Országszerte már is újabb és újabb Horthy-emlékműveket állítanak fel.

Ezért van most ismét konjunktúrája a turulmadárnak, amely Orbán olvasatában a „nemzeti összetartozás” szimbóluma, és mint ilyen, rejtjelzett formában megtestesíti az Első Világháború végén, a sok magyar számára nemzeti traumát jelentő 1920-as Trianoni Békeszerződés keretében elveszített területek iránti erkölcsi igényt.

Gúnyolódás és aggodalom
Az ópusztaszeri „nemzeti emlékparkban” már jelenleg is látogatható a historizáló festő, Feszty Árpád (1856-1914) 1894-ben készített monumentális panorámaképe, amely a magyarok „honfoglalását” ábrázolja. Most a magyar kormány megbízásából a kárpát-ukrajnai származású, magyar nemzetiségű művész, Matl Péter, készített egy két méter fesztávolságú turulmadarat, amely kardot tart a karmaiban, A szobrot tizenkét méter magas oszlopon helyezték el. Vasárnap, a szobor avatásakor Orbán mondott beszédet, amelyben a vér és föld szimbolikájával messze túllépett azon, amit eddig tőle az emberek hallottak (lásd az „idézeteket”).

A magyar ellenzéki körökben inkább gunyorosan és ironikusan kommentálták a beszédet, amely azonban aggodalmat is keltett. Mihancsik Zsófia publicista arra hívta fel a figyelmet, hogyha „az államhatalom első embere a politikai közösség helyére a vérszerződést helyezi (…) akkor akarva-akaratlanul a polgárháborút készíti elő”.

Orbán EU-val szembeni távolságtartó magatartását időközben egy újabb döntés is megerősítette. Szerdán szóvivője, Havasi Bertalan azt mondta a hivatalos magyar hírügynökségnek, az MTI-nek, hogy a miniszterelnök nem jelölteti többé magát az Európai Néppárt alelnöki posztjára.

„A turul egy ősi jelkép, a magyarság régi jelképe. Mi ebbe ugyan úgy beleszületünk, mint ahogyan beleszületünk a nyelvünkbe és a történelmünkbe is. Az ősi jelképhez hozzátartozik a vér és a haza földje is. Abban a pillanatban, hogy magyarként a világra jövünk, megköti a hét törzsünk a vérszövetséget, Szent István királyunk megalapítja az államot, elbuknak a csapataink a mohácsi csatában, de a turul a jelenleg élő magyarok, a már meghalt magyarok és a csak ezután világra jövő magyarok nemzeti identitásának a jelképe lesz. (…)

Az emlékmű, amelyet ma, Szent Mihály napján avatunk fel, a nemzeti összetartozás emlékműve. Arra figyelmeztet, hogy minden magyar felelősség tartozik a másik magyarnak. A magyar egy világnemzet, mert az ország határai nem esnek egybe a magyar nemzet határaival. (…) Ez az emlékmű azt mondja nekünk, hogy csak egyetlen haza van, mégpedig az, amely képes arra, hogy egyetlen közösségbe egyesítse a trianoni határon belül és kívül élő magyarokat.

Ma Szent Mihály napja van. A mai napról azt mondja számunkra a Szentírás, hogy –idézem: „És háború tört ki az égben. Mihály és az ő angyalai hadakoztak a sárkánnyal. És küzdött a sárkány, és küzdöttek az angyalai is, és nem győztek, és lakóhelyeik többé nem voltak megtalálhatók a mennyben. És le lett taszítva a nagy sárkány, a régi kígyó, akit ördögnek és Sátánnak neveznek, aki az egész világot félrevezeti, és le lett taszítva a földre, és vele együtt lettek letaszítva az angyalai is.” Vége az idézetnek (…)

Aki képes megérteni az idő jeleit, az el tudja azokat olvasni. Az európai kontinensre új törvények világa jön. Ennek a keletkezésben levő új világnak az első parancsolata úgy hangzik, hogy az erősek egyesülnek, a gyengék szerte hullanak, ami azt jelenti, hogy az erős nemzetekhez tartozók összetartanak, a gyenge nemzetekhez tartozók pedig szétszóródnak. Azt kívánom minden magyarnak, hogy legyen füle a halláshoz, és legyen képes megérteni a jeleket.

Fordította: dr. Gonda László