Orbán Viktor rengeteget beszél félelemről és szorongásról, háromezerszer használta az összeomlás szavait

Hatalmasat változott Orbán Viktor szóhasználata 1999 óta. Rengeteget beszél félelemről, szorongásról, 2014 óta a háborús retorika vált beszédében meghatározóvá, amivel szemben a politikával és gazdasággal kapcsolatos témákat kerüli. Korábban az EU-ról pozitív vagy semleges hangnemben beszélt, mára viszont egyértelműen ellenségként emlegeti – idézi a 444 egy kutatócsoport tanulmányát.

A kutatók statisztikai módszerekkel vizsgálták a miniszterelnök szóhasználatának változásait 1999 és 2018 között. Az évértékelő, a tusványosi és a március 15-i beszédeit elemezték, összesen 41-et. Csoportosították és megszámolták miniszterelnök által használt szavakat, és ez alapján vontak le következtetéseket, kizárva a szubjektív értékeléseket.

Ez alapján az Orbán Viktor által használt szavak öt csoportba sorolhatók: 

• félelemmel kapcsolatos szavak, amelyek szorongásról, fenyegetettségről szólnak;
• harccal, háborúval kapcsolatos szavak;
• a kormányzással, gazdasági folyamatokkal, közigazgatással kapcsolatos szavak;
• az EU-ra utaló szavak;
• a menekültekkel, migránsokkal kapcsolatos szavak.

A kutatók megállapították, hogy Orbán rendkívül sokszínűen és nagyon gyakran használ félelemmel kapcsolatos, szorongást, bűnt, fájdalmat, vereséget leíró szavakat. Olyanokat, hogy „aggodalom”, „ármány”, „gyanakvás”, „kárhozat”, „megtörés”, „vergődik”.

Fotó: Merész Márton

Ezek között van a szavaknak az a szűkebb csoportja, amit az elemzők a szorongás, alávetettség és összeomlás szavainak neveztek el. Ezek összesen több mint 3000 alkalommal szerepelnek a beszédekben, és közel 2 százalékát adják az összes általa használt szónak. Majdnem ugyanannyiszor fordultak elő, mint ahányszor kimondta, hogy „egy” vagy „van”. Ilyen szavak a „bukás”, „erőszak”, „fájdalom”, „önkény”, „terror”, és a „veszély”.

Tartalmi szempontból gyakran alkalmazza azt a technikát a miniszterelnök, hogy hosszan taglal valamilyen veszélyt, majd gyorsan lezárja azzal, hogy ő majd megoldja azt. A kutatókat ez a megoldás a népmesékre emlékeztette.

Azt is megállapították, hogy 2014 óta a harcra, háborúra utaló szavak feltűnően megszaporodtak beszédében. Ezzel szemben a kormányzással kapcsolatos témák szinte teljesen kikoptak, helyettük Orbán Viktor inkább a külvilág veszélyeiről beszél.