Orbán Viktor nyugodt szívvel mehet magángépen Helsinkibe, még az Európai Néppárt intőjének is ő lehet a nyertese
A világsajtó és az európai közbeszéd is foglalkozik az Európai Néppárt (EPP) hét közepén kezdődő helsinki kongresszusával, s noha az ilyen típusú eseményekről általában csak elvétve esik szó, az elmúlt két napban rengeteg hír jelent meg az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó pártcsalád összejöveteléről. Ezek nagy része Angela Merkel német kancellár kétlépcsős visszavonulásának hatásait, másik része viszont Orbán Viktor magyar miniszterelnökről, a Fidesz esetleges kizárása vagy maradása kapcsán a Néppárt értékválságáról értekeznek.
Joseph Daul EPP-elnök terve szerint Helsinkiben határozatot hoznak a jogállamról és a konzervatív értékekről. „Az EU értékeinek védelme és a demokrácia biztosítása” címet viselő dokumentumot a Népszava néppárti döntéshozatalt közelről ismerő forrása szerint azért terjeszti elő az EPP vezető grémiuma, hogy színvallásra késztesse a magyar kormányfőt, aki vagy jóváhagyja az állásfoglalást, vagy veszélyezteti a Fidesz tagságát a pártcsaláédban. Csakhogy Daul jó előre tisztázta, papíron senki sem indítványozta a Fidesz kizárását, így Orbán és a magyar tagpárt sorsa november 7-én és 8-án sem lesz napirenden.
Bár októberben Daul mondta, hogy mindig is barátja volt Orbánnak, de így kötelessége védeni a szabadságot, a demokráciát, a jogállam tiszteletben tartására felszólító tervezet szerzői nem kötelezik semmire Orbánt, vagy a Fideszt. A dokumentum hitet tesz a liberális demokrácia értékei mellett, hosszan méltatják a civil szervezetek demokráciában betöltött szerepét, elfogadhatatlannak ítéli a többség diktatúrájára épülő igazságszolgáltatást és bírálják az EU-s intézményeket támadó tagállamokat,
a kiszivárgott verzióban azonban egyetlen konkrét utalás sincs bármelyik tagállamra vagy annak vezetőjére. Így Orbán nyugodt szívvel mondhatna rá igent. annak ellenére, hogy a liberális demokrácia kifejezésmódjának és alapértékeinek szövegszerű hangsúlyozása miatt ez lehet az EPP-kongresszus legizgalmasabb kérdése.
A kiszivárgott dokumentumban ugyanis nemcsak a jogállami normákról, sőt a populizmus és elsősorban a korrupció elutasításáról esik szó, az EPP felszólítja rendes és társult tagjait, hogy tartsák tiszteletben az EU Szerződéseibe foglalt elveket és értékeket, amelyeket minden tagállam elfogadott, amikor csatlakozott a közösséghez. Csakhogy a szerződésszegésnek, avagy az értékek tagadásának esetleges szankcióiról semmiféle szó nincs a jelenleg ismert szövegben.
A kongresszus, amelyen egy 29 fős Fidesz-delegáció élén részt vesz Orbán Viktor is, előreláthatólag szerdán szavaz a dokumentumról. Az EPP azt reméli, hogy a dokumentum elfogadtatásával a 2019 május 26-29-i EP-választásokig lekerül a napirendről a kereszténydemokrata pártcsalád és a Fidesz közötti konfliktus, ám többen úgy látják,
Orbánnak kifejezetten érdekében áll ennek a konfliktusnak napirenden tartása, a magyar kormányfő ugyanis valamiféle alkupozíciót akar kiharcolni magának az uniós kampányban.
Az EPP kongresszusán mindenesetre a 758 szavazati joggal bíró küldött a napirend szerint jóváhagyja a szervezet Európa jövőjére vonatkozó politikai nyilatkozatait, csütörtökön pedig meghallgatja a ringbe szállókat, majd megválasztja az EPP csúcsjelöltjét, vagyis az Európai Bizottság 2019-ben megüresedő elnöki székének a várományosát.
Erre a tisztségre ketten pályáznak, Egyikük Manfred Weber a pártcsalád európai parlamenti frakcióvezetője, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa, aki már többször világossá tette a Fidesszel kapcsolatos elvárásait, ahogyan azt is, hogy az EPP-ben akarja tartani a magyar kormánypártot. Eközben a másik jelölt, Alexander Stubb volt finn miniszterelnök a hétvégén is megismételte, hogy a magyar kormányfőnek színt kell vallani a pártcsalád által vallott értékek ügyében. (Ugyanúgy, ahogyan korábban az Európai Bizottság jelenlegi néppárti elnöke, Jean-Claude Juncker is a kizárással fenyegette meg a Fideszt.) Igen ám, de egy érdekes kérdés is szerepel a napirenden: a migrációé. Márpedig az utóbbi hetekben – vélhetően épp a közelgő EP-választási kampány miatt – az EPP egyre több tagpártja fejezte ki szimpátiáját az orbáni migrációs politikával, amely azonban a másik szárny szerint semmiféle megoldáshoz nem vezet.
Mindenesetre a migráció külön napirendi pontként szerepel a kongresszuson, ami lehetőséget ad Orbánnak arra, hogy támogatókat szerezzen e téma farvizén. Magyarán a kormányfő nemcsak a jogállamisági határozattervezetből, hanem az EPP kampánytémáit meghatározó kongresszusi megbeszélésekből is jól jöhet ki.
Orbán Viktor az Európai Néppárt Máltán rendezett tavalyi kongresszusánAz Orbán-kormány Weber jelöltségét támogatja, amit szombati közleményében megerősített a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) is, hozzátéve, Stubb „a néppárt liberális szárnyának jelöltje, aki Soros Györggyel nagyon jó kapcsolatot ápol”. Weber egyébként jóval esélyesebb is, nem elsősorban Orbán, hanem sokkal inkább Merkel támogatása miatt. Az elmúlt hetek azt mutatják, a német kancellár nem szívesen gyártana még egy riválist az EPP-nek a jövő májusi EP-választások előtt. Ő is bent akarja tartani a Fideszt a néppárti akolban, a magyar kormányfőt pedig összeugrasztaná az új hősével, Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel, mégpedig a két politikus látványos augusztusi összeborulása ellenére is.
Merkelt ugyan felháborította a Orbán-Salvini találkozó, de azt ő is tudja, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása ellenére a gyakorlatban nincs gyakorlati esély arra, hogy a lisszaboni szerződés 7. cikkelye alapján Magyarországot felelősségre vonják az EU alapvető értékeinek súlyos megsértéséért. A német kancellár így azzal is tisztában van, hogy sem az uniós intézményrendszer, sem az EPP sem lép fel érdemben azokkal jogállamellenes intézkedésekkel, szemben, amelyek Orbán hatalomban tartását szolgálják Magyarországon . Pedig könnyen lehet, hogy a német kancellárnak és az EPP EU-s egység iránt elkötelezett szárnyának a kongresszuson lenne az utolsó esélye erre.
