Orbán Viktor: a spekuláns multik emelik az árakat

 A kormányfő pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt az árspekuláns multikról, az orosz-ukrán háború gazdasági következményiről - beleértve, hogy talán azért nem ad pénzt az Európai Bizottság, mert azt Ukrajnára költötték, a tusnádfürdői beszédét követő reakciókról és arról, hogy nem akar migránsgettókat Magyarországra.

2023. július 28., 09:40

Szerző:

Orbán Viktor: a spekuláns multik emelik az árakat

Nem akarunk sem migránskvótát, sem migránsgettókat

Mi, magyarok annyit tudunk mondani, hogy az ország elromlásának kockázatát is olyan magas fokozatúnak tekintjük, hogy nem akarunk sem migránskvótát, sem migránsgettókat, és ha nem akarjuk, ezek nem is lesznek – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

Orbán Viktor váratlan időbeli egybeesésként hivatkozott arra, hogy Olaszország, amely sokáig ellenezte a kötelező kvótákat és a migránsgettók létrehozását, megváltoztatta az álláspontját és ezt elfogadta, majd néhány héttel később kapott 19 milliárdot abból a Covid utáni újjáépítési alapból, amiből Magyarország nem kap.

Bonyolult játszmák zajlanak a háttérben, én nem vagyok híve ezeknek – mondta a kormányfő, aki a migrációt nem taktikai vagy stratégiai kérdésnek, hanem történelmi kérdésnek tartja, amit ezen a síkon kell kezelni.

A multik árspekulánsként emelik az árakat

A kormányfő kiemelte: miközben az egész ország az infláció ellen harcol, különösen az élelmiszerár-emelkedések ellen, „sajnos vannak, akik nem veszik ki a részüket ebből a küzdelemből, sőt kihasználják ezt a helyzetet”.

A multik az importélelmiszerek árait is emelik, és amíg a magyar termékek árának növekedéséből egy rész legalább visszamegy a magyar gazdákhoz, az importélelmiszer-árak növelése indokolatlan és elfogadhatatlan – tette hozzá.

Ez szimpla „nyerészkedés”. „Mi meg föllépünk velük szemben”, de ők Brüsszelben „följelentenek bennünket” – fogalmazott.

Kifejtette:

Brüsszel „megpróbál bennünket letéríteni az emberek védelmének az útvonaláról”, az árspekuláns multik pedig összejátszanak a brüsszeli bürokratákkal.

Kiszabtak már 3 milliárd forintnyi bírságot, a hivatalok, a fogyasztóvédelem „oda-odacsap”, és ezt a csapásszámot növelni kell. "Nem fogadhatjuk el, hogy csak mert egy ilyen magasabb inflációs korban élünk, az élelmiszerek tekintetében indokolatlan árspekuláció történjen”, ez felháborító, helytelen és ez ellen fel kell lépni.

Az orosz-ukrán háború ráült a világgazdaságra

A kormányfő értékelése szerint egyre inkább megjelent az a megközelítés a világgazdaságban, hogy nem biztos, hogy jó, ha mindenki szabadon kapcsolatban van egymással. Az összeköttetés, az együttműködés, a munkamegosztás a termelés, a gazdasági növekedés szempontja helyett jön valamilyen elzárkózás, elszigetelődés, egyfajta gettósodás – fogalmazott.

Magyarország végre versenyképes, és akkor jön egy ilyen háború, amelyet ahelyett, hogy szigetelnének, engedik, hogy „felhőként ráboruljon” a teljes világgazdasági kapcsolatrendszerre, és okként szolgál, hogy elvágják azokat a kapcsolatokat, amelyeken országok és emberek tízmillióinak jóléte múlik – mondta Orbán Viktor.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

A konfliktusnak nincs harctéri megoldása

Magyarországnak érdemes ezt szorgalmaznia. Kitartásra van szükség, „ha kidobnak az ablakon, visszajövünk az ajtón, ha az ajtón löknek ki, akkor majd az ablakon” – fogalmazott.

A háború nagyon költséges dolog – mondta, és az ukránoknak elfogyott az erejük, ma csak a nyugati pénzek tartják életben Ukrajnát, és működőképes állapotban az ukrán hadsereget.

Két kérdés van: az egyik, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke hogy dönt, meddig költi számolatlanul a milliárdokat itt, Kelet-Európában, a másik, hogy meddig bírja Európa – értékelt Orbán Viktor.

Az Európai Unió úgy tud pénzt előállítani, hogy a tagállamok „bedobják a közösbe a pénzüket”. A kérdés az, hogy „meddig bírjuk, miközben az európai gazdaság bajban van, a háborúnak nem látszik a vége, adtunk több mint 70 milliárd eurót, és nem tudjuk, hogy hova került, nincs elszámolás” – fejtette ki a miniszterelnök.

Ebben helyzetben az Európai Bizottság az uniós 7 éves költségvetési szakasz felénél azt kéri a tagállamoktól, hogy adjanak összességében 100 milliárd eurót. „Miközben az unió nem tudja teljesíteni a tagállamai felé fennálló kötelezettségét. Ez a magyar helyzet is. Az unió nekünk tartozik. Az uniós tagság befizetési kötelezettséggel jár, mi ezt befizetjük. Onnan meg nem adják oda azt a pénzt, ami járna” – magyarázza Orbán Viktor, szerinte jó okunk van feltenni a kérdést, hogy

„vajon nem azért tartoznak-e nekünk, mert a nekünk járó pénzt valami másra, mondjuk Ukrajnára elköltötték. És erre a kérdésre ma nincs válasz”

Nagy lehetőségek vannak a Romániával és Szlovákiával való együttműködésben

A tusnádfürdői beszédét követő reakciókról is beszélt Orbán Viktor. Elmondta, találkozott a román miniszterelnökkel, és nagyon szeretné, ha jó viszonyt tudnának kialakítani. Az új miniszterelnök fiatal, erős és agilis vezető, „szerintem komoly dolgokat lehet vele közösen megcsinálni” – fogalmazott.

Orbán Viktor Szlovákiával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ott választás lesz szeptemberben. Azt mondta, mivel a két ország nem fog tudni „egy malomban őrölni” az utódállamkérdésben, azt a történészekre kellene hagyni, ezt a kérdést hiba beengedni a szlovák-magyar kapcsolatok középpontjába.

(Kiemelt képünk: Orbán Viktor az EU és a Nyugat-Balkán vezetőinek brüsszeli találkozóján 2022. június 23-án. Fotó: Ludovic MARIN / AFP)

A rovat további cikkei