Orbán Viktor a fővárosról: Most még nem a felelősséget kell porciózni, azt majd később

Péntek reggel ismét az állami rádióban vendégeskedett a miniszterelnök. Erről egy videót is feltöltött:

A fő téma természetesen a koronavírus volt.

Orbán Viktor elmondta, egyelőre még nem mer lazításokon gondolkodni, Ausztriát kell figyelni, amely megfogalmazása szerint egy "kísérleti laboratórium." Majd ha ott beválik, akkor elgondolkodhatunk rajta.

Ezt követően áttért a kórházi ágyak felszabadításának ügyére, amely nagy vitákat váltott ki. A miniszterelnök azt mondta, a szakértői egyeztetés után a legrosszabbra készülve 8 ezer lélegeztetőgéppel és 36 ezer szabad ággyal kell számolni. Orvosi grémium is döntött és az adta ki a szakmai iránymutatást, hogy ne küldjenek haza olyan embert, aki otthon nem kezelhető, hárított Orbán.

Ugyanakkor úgy ítéli meg, a kórházaknak okoz nehézséget a feladat megoldása. 16 százalékot szabadítottak fel, ahol halasztható az ellátás, így a betegeket hazaküldték. Ezt a döntést - mármint, hogy mi halasztható - egy orvosi testület hozta meg.

Ez orvosi döntés és nem politikai

- jelentette ki Orbán Viktor. 

a fővárosban később "sajátos szabályok" lépjenek életbe. 

Az állami rádió kérdezője itt közbeszúrta a Pesti úti idősotthon ügyét – ahol a friss adatok szerint már 18-ra emelkedett a koronavírus miatt elhunytak száma –, Karácsony Gergely felelősségét firtatva, a miniszterelnök pedig azt mondta, „ez egy olyan tény, amin nem lehet egyszerűen csak átlépni, és

nyilván nem maradhat következmények nélkül, de mindent a maga idejében.”

„Tehát én azt mondom, rögzítsük azt, amit rögzíteni kell, és ma ne a felelősséget keressük, ma az összefogást keressük, ma a baj elhárításának a lehetőségét keressük, ma segítsük egymást”, mondta,

majd ehhez képest még tovább fejtegette,

hogy majd később valamilyen formában biztosan büntetést kap a főváros. Így fogalmazott: „aztán majd ha túlvagyunk az egészen, akkor majd térjünk vissza arra, hogy mi is történik az önkormányzati fenntartású idősek otthonában, és hol milyen állapotokat találunk”, és még hozzátette, hogy ezeket jegyzőkönyveztük, ez a jövő számára rögzítésre került, de most nem ennek van az ideje. „Én a főpolgármester úrral is, meg a többi polgármesterrel is a lehető legszorosabb és bajtársiasabb együttműködésre törekszem, mert a veszély nem múlt el.

Most még nem a felelősséget kell porciózni, majd később”, mondta.

Orbán egyébként a bajtársiasság említése ellenére már a múlt heti rádióinterjújában is alaposan kiosztotta Karácsony Gergelyt:

Itt pedig Karácsony Gergely mesélte el, mit ígért neki Orbán, amiről ő maga nem ejtett egy szót sem ma reggel sem, hogy közre fognak működni a fővárosi idősotthonok tesztelésében:

Orbán szerint egyébként a magyarok életösztöne most nagyon jól jön, mert egy ilyen védekezést lehetetlen csak központilag levezényelni, de segít a „velünk született természetes intelligencia”.

Előrevetítette:

a következő napokban a megbetegedések száma nagyobb ütemben fog nőni,

de mire ez bekövetkezik, meglesznek a kórházi ágyak, a gépek, orvosok, ápolók, vagyis felkészülten fogadjuk szerinte a nagy rohamot. A műsorvezető felvetette, hogy Európában több helyen is enyhítenek a korlátozásokon, ami esetleg nem lesz jó hatással a magyarországi védekezésre, Orbán azt mondta, szerencsénk is van, hiszen Olaszország és Magyarország között van egy ország,

„mindenki a sötétben tapogatózik, de Ausztria előttünk tapogatózik a sötétben.”

Ha ők ott föloldanak, akkor azt figyelni kell, tanulni kell belőle, és ami bevált ott, azt szabad átvenni, mondta,

A miniszterelnök kitért arra is, hogy nem könnyű most a családoknak. Két vagy három gyerekkel otthon lenni egy lakótelepi lakásban, de akár egy családi házban is bezárva, hozzá az internetes oktatással, 

„az maga a dzsihád”.

Orbán beszélt a kórházi ágyak felszabadításáról is. Elmondta, tudja, hogy sok kényelmetlenséggel jár, de ez kell a rendes felkészüléshez, időt kell nyerni. A kormányfő azt mondta, abból indul ki, hogy több mint 1000 idősek otthona van az országban, és ha mindből csak 10 ember kerül kórházba, az már 10 ezer ember.

Beszélt még arról, hogy

• a kórházak gazdálkodása szerinte nem volt feszes békeidőben, ezért is kellett kórházparancsnokokat kirendelni, hogy katonás rendben legyen kezelve minden eszköz
•  amikorra tömegessé válik a járvány, ami nincs messze, addigra mindenki hozzászokik az új helyzethez, és beletanul, hogy kell ilyenkor viselkedni, működni
• „óriási bravúr lenne”, ha a gazdasági növekedés nem fordulna át negatívba, és a nullához közeli állapotban tudnánk átvészelni a válságot

és

„nem lesz olyan az élet, valószínűleg a járvány után már sohasem, mint előtte volt. A gazdaságok nem úgy néznek majd ki néhány hónap múlva, mint ahogy a járvány előtt kinéztek”.

A vállalkozások nézzék meg, hogy melyek azok a részei működésüknek, ami életképes lesz, és mi az, ami egyszer és mindenkorra elvesztett piacot.