Orbán Viktor azért utazik Berlinbe, hogy látványosan kikosarazza Angela Merkelt

„Magyarország semmilyen kétoldalú megállapodást nem köt Németországgal addig, amíg Ausztria és Németország között nem születik megállapodás" – ebben egyezett meg Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Sebastian Kurz osztrák kancellár a kedd esti telefonos tárgyalásuk során.

Ezt a Miniszterelnöki Kabinetiroda közölte az MTI-vel, hozzátéve, a miniszterelnök erről csütörtökön tájékoztatja Angela Merkel német kancellárt is a berlini találkozójukon.

Orbán emellett tájékoztatta az osztrák kancellárt, hogy Magyarország álláspontja 2015 óta változatlan a migrációs kérdésben. Nincs olyan menedékkérő, aki elsőként Magyarországon lépett be Európa területére, hiszen a migránsok szárazföldi bevándorlási útvonala, a balkáni útvonal Görögországon és Bulgárián keresztül vezet, de főleg Görögország területén keresztül érkeztek a kontinensre az illegális bevándorlók – mondta el a kormányfő Kurznak a kabinetiroda tájékoztatása szerint.

Orbán csütörtökön tárgyal Merkellel, szerdán pedig Horst Seehofer német belügyminiszterrel és Wolfgang Schäubléval, a Bundestag elnökével találkozik, és mint megírtuk, a találkozónak német belpolitikai, de uniós szintű jelentősége is lehet. A komoly nézeteltéréseket kül- és belföldön egyaránt elsimítani kényszerülő Angela Merkel fogadja az európai közös migrációs politika, továbbá az Európai Unió következő költségvetését érintő kérdésekben eddig megállapodásra nem hajlandó országok vezetőit. A feszültségek oldásáról már a múlt heti uniós csúcstalálkozón is szó esett az állam- és kormányfők között, minek utána Merkel levélben arról tájékoztatta koalíciós partnereit, hogy összesen tizennégy országgal, köztük Magyarországgal megállapodott a Németországban menedékjogért folyamodó bevándorlók befogadásából.

Orbán Viktor és Horst Seehofer német belügyminiszter Berlinben

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Nagy kérdés, mit érthetett félre a német kancellár, Orbán ugyanis még aznap cáfolta ezt a megállapodást, az igazi ellenkezés viszont azután kezdődött meg a merkeli tervekkel szemben, hogy a nemrégiben Magyarországon vendégeskedő, s a visegrádi országokkal migrációs egységfrontot képző osztrák kancellár, Sebastian Kurz is berágott a német migrációs elképzelésekre, azaz arra, hogy a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egyértelmű és a jövőre nézve tartós megállapodása révén megakadályozzák az illegális migrációt Németország és Ausztria határán. Mindez bizony Orbán Viktornak is kihívást jelenthet, hiszen Merkellel szemben eddig rendelkezett egy pártfogóval Seehofer személyében.

Csakhogy a német belügyminiszter szimpátiáját jelentősen csökkentheti, hogy Orbán nyíltan Kurz mellett foglalt állást a migrációs vitában.

Már csak ezért is lehetett fontos Orbánnak, hogy konszenzuskészséget mutasson kifelé az utazás előtt, Magyarország hajlandó tárgyalni a Németországból kiutasított bevándorlók visszafogadásáról. Ez mondta legalábbis Orbán a Bildnek, szerinte pedig előbb Németországnak és Ausztriának kell megegyezni a visszatoloncolások szabályairól, azután Ausztriának és Magyarországnak, de ennek a feltétele az Európán kívüli táborok létrehozása és a külső határok fokozott védelme.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung ehhez hozzáteszi, Orbánnak lesznek még követelései, úgy fogalmaznak, a bevándorlásellenes magyar miniszterelnök túl könnyen hajlandó a Németországból visszaküldött bevándorlók fogadására, még ha ezeket az embereket később tovább is küldik a hatóságok Szerbia és Görögország felé.

Merkel hivatalának egyik szóvivője levélben arról tájékoztatta a hvg.hu-t, hogy az EU-csúcs után számos európai partner kifejezte hajlandóságát arra, hogy megbeszéléseket folytassanak a dublini rendelet 36. cikke szerinti átcsoportosítások esetén a jobb együttműködés érdekében. „Ezeknek a közigazgatási megállapodásoknak a célja a nemzeti menekültügyi hatóságok együttműködésének erősítése a dublini mechanizmus hatékonyságának növelése érdekében” – áll a levélben.

Merkel mindenesetre biztosan megegyezésre törekszik majd, ráadásul ezúttal minden bizonnyal nem csak udvariassági látogatásra hívta meg a magyar kormányfőt, amit az elmúlt hónapok kancellári beszédei és interjúi is jeleznek. A német kancellár ugyanis nagyra törő elképzelésekkel rendelkezik a folyamatban lévő összeuniós reform terén is.

Mindennek az alapja azonban, legalábbis az elmúlt hónapokban és években egyre inkább úgy tűnik, hogy konszenzust tud-e teremteni a német kancellár az egész Európát eluraló menekültügyi, vagy ha új jobban tetszik: migrációs politikai konfliktusban.

Tegnap egyébként viszonylag nagy vita volt a közös migrációs politikát még mindig akadályozó állam- és kormányfők múlt hét végi csúcstalálkozójáról az Európai Parlamentben (EP) is. A legtöbb uniós képviselő ugyanis nem találta elégségesnek a legutóbbi európai csúcstalálkozón született eredményeket, főként, hogy az európai állam- és kormányfők nem tudtak arról tartalmas megállapodást kötni, hogy hogyan kezeljék a migrációt és a menekülteket.

A vita során, amelyen Jean-Claude Juncker, aaz Európai Bizottság és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is részt vett, kifejtették, a gyakorlatban nem sok minden változik majd, és továbbra is emberek halnak meg a Földközi-tengeren.  

A vitát megnyitó Antonio Tajani EP-elnök ismét leszögezte, a testület már régóta vár arra, hogy megkezdhesse a dublini rendelet reformjának vitáját. Éppen ezért felszólították az Európai Tanácsot, hogy minősített többséggel fogadja el tárgyalási pozícióját.