Orbán: újabb ársapkás termékek lesznek

Mindenki idegesebb volt a szokásosnál a múlt heti uniós csúcson Brüsszelben –fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth Rádióban péntek reggel, írja a Telex. A brüsszeli tárgyalóteremben is lehetett érezni szerinte, hogy minden országban nő a feszültség a magas energiaárak és az infláció miatt.

A miniszterelnök szerint „a józan ész előbb-utóbb teret nyer” és mindenki belátja, hogy jobb lenne, ha nem lenne háború. Az orosz-ukrán háborúnak pedig úgy lehet véget vetni, ha tűzszünetet kötnek a felek, és tárgyalóasztalhoz ülnek. Vannak olyan hangok még Európában, amelyek azt mondják, hogy a háborút végig kell vinni, és az egyik félnek győznie kell, de ez azt jelentené Orbán szerint, hogy még hosszú évekig háború lenne Európa szomszédságában. Orbán arra számít, hogy a tűzszünet és a béketárgyalások mellett kiállók hangja a következő időszakban mindenhol erősödni fog Európában. Magyarországon meg eleve ez volt a kiindulópont szerinte, mert itt „józan emberek élnek”.

„Brüsszel és a pénz viszonya kaotikus” – mondta Orbán Ukrajna uniós finanszírozásáról. Óvatosan kell bánni szerinte azzal, amikor Brüsszelben számokat mondanak. Ő úgy látja, három nagy tételt kell finanszíroznia a Nyugatnak Ukrajnában:

• a háború költségeit (fegyverek, gazdasági kiadások, eszközök),
• az újjáépítés költségeit és
• Ukrajna működéséhez szükséges költségeket.

Orbán szerint Ukrajna már a háború előtt is működésképtelen állam volt. Nem tudnak annyi pénzt előállítani, mint amennyi pénzre szükségük van az állami feladatok (nyugdíj, közbiztonság, egészségügy) ellátásához. Havonta nagyjából 5 milliárd euróra lenne szüksége az ukrán államnak, hogy ne omoljon össze – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán szerint az a kérdés, hogy ezt ki fogja finanszírozni. Arról zajlanak most egyeztetések, hogy miként ossza meg a költségeket Európa és az USA, és ha Európa vállal terheket hogyan osszák szét a tagállamok között. Magyarországnak is döntenie kell majd, hogy akarunk-e pénzt adni Ukrajnának, és ha igen, mennyit, illetve az unióval közösen, vagy külön biztosítanánk. A következő két-három hónapban tisztábban látunk majd Orbán szerint.

„Ma Magyarország el tudja látni magát gázzal, a nyugatiak meg nem. Miért kéne összeállni velük, hogy közösen szerezzünk be? Azzal mi csak rosszul járnánk”

– fogalmazott az energiaválsággal kapcsolatban. Orbán szerint sikerült elérni Brüsszelben, hogy önkéntesen lehessen csatlakozni a közös gázvásárláshoz, és ne legyen kötelező a tagállamok számára. Ma azért magas az energia és a gáz ára Európában, mert az unió szankciókat vetett ki – mondta. Magyarország igyekszik kivonni magát a rossz döntések következményei alól, de ha az uniós országokban romlik a helyzet, az nálunk is érződik a közös piac miatt. A zavaros helyzetben megjelentek a spekulánsok is a miniszterelnök szerint, akik nyerészkedni szeretnének a válságon.

Mindent meg kell tenni, hogy az inflációt csökkentsük – mondta Orbán miniszterelnök. A  kormány célja az, hogy 2023 végére egyszámjegyű legyen az infláció. Orbán azt mondta azon dolgoznak, hogy a családokat és a cégeket is segítsék, ezért vezettek be benzinárstopot, rezsivédelmet és élelmiszerárstopot. A miniszterelnök arról is beszélt az interjúban, hogy a következő hetekben

lesznek újabb termékek, amelyek árát maximalizálni fogják.

A szerdai kormányülésen arról is döntöttek, hogy kamatstopot rendelnek el november 15-től legalább fél évre. 7,7-8 százalékon állítják meg a kamatot, a különbözetet pedig a bankoknak kell fizetniük. „Nem jó dolog, amikor így be kell avatkozni a gazdaság bonyolult szövetrendszerébe, de vannak olyan krízishelyzetek, amikor a nagy baj elkerülése érdekében ezt mégis meg kell tenni” – indokolta a döntést a miniszterelnök. A döntéssel a kis- és középvállalkozásoknak szeretnének segíteni, de a nagyvállalatokat is támogatják a gyármentő programmal. A miniszterelnök azzal zárta az interjút, hogy minden fiókban vannak tervek arra, hogy megvédjék a vállalatokat.

(Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala)