Orbán Viktor szerint Brüsszel orwelli világot teremt az EU új médiaszabályozásával

Az EMFA, vagyis az Európai Unió új médiaszabadság-törvényének (EMFA) kidolgozását Vera Jourova cseh biztos vállalta magára. Az uniós bizottság korábban  azt nyilatkozta, hogy semmiféle előrelépést sem lát egyebek mellett a választásokra vonatkozóan, az ombudsman és a közszolgálati média függetlenségének biztosítására tett javaslatok teljesítése terén. „Magyarországnak továbbá teljesítenie kell a megkövetelt szupermérföldköveket a helyreállítási források lehívása érdekében” – hangsúlyozta. 

A magyar kormány azt feltételezi, hogy a szabályozás kifejezetten a magyar és az előző lengyel kormány megrendszabályozására született. Orbán Viktor miniszterelnök a törvény elfogadása után X (korábbanTwitter) oldalán reagált az új EU-s médiatörvényre, azt írta: „Brüsszel orwelli világot teremt a szemünk előtt. Fegyvereket vásárolnak és szállítanak az Európai Békekereten keresztül, közben pedig az európai médiatörvényen keresztül akarják irányítani a médiát. Nem azért harcoltunk a kommunisták ellen, hogy 1984-ben végezzük!” 

A benyújtott törvénytervezetben viszont nem is sok olyan rész található, amely alkalmas lehet a magyar média befolyásolására. Az egyik alapvető probléma pont a szabályozás struktúrájával van. Az EMFA lényege az lenne, hogy az EU a nemzeti médiahatóságokat koordinálja egyetlen szervezetté, de nem sok eszköze van arra, hogy ezekre a médiahatóságokra bármilyen nyomást gyakoroljon, ha a kormány az irányítása alá vonta őket – írja a 24.hu. A tervezet hetedik pontja ugyan kimondja, hogy a tagállami médiahatóságoknak függetlenül, politikai ráhatás nélkül kell működniük, de ennek elérésére csak korábban is létező szabályozási kereteket hoz fel, nem teremt olyan új eszközt, amellyel ezt el is lehetne érni.

A tagállami médiaszabályozó hatóságok delegáltjaiból felállítandó a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületnek valójában egyetlen jogköre van: véleményeket tud kiadni, és ezekről a véleményekről a tanács adott esetben vitatkozhat. Ez nem érdemi jogi felhatalmazás.

Független közmédia

A tervezet ötödik pontja a független közmédiáról szól, és előírja, hogy a tagállami kormányoknak új eljárásokat kell elfogadniuk a közmédia felügyelőbizottsági tagjainak kijelölésére, amely biztosítja, hogy azok a politikától független személyek legyenek.

Átláthatóság a médiában

A szabályozás tervezete előírná, hogy az állam és minden állami tulajdonban lévő cég, valamint az egymillió lakosnál nagyobb önkormányzatok nyíltan és átláthatóan közöljék a médiaköltéseiket, valamint azt, hogy ezekről miként döntöttek. Így elvileg minden olyan megbízás és támogatás nyilvánossá válhatna, amellyel a kormány állami cégeken keresztül segíti a kormánypárti sajtót, csak hogy az egymillió lakosnál kisebb önkormányzatokra nem terjed ki a szabályozás (vagyis idehaza Budapesten kívül egyik városra sem).

A 20. pont azt írja elő, hogy a kormányoknak előre fel kell mérniük, milyen hatása lesz a médiapiacra a lépéseiknek, és ezt a felmérést nyilvánosan is közölniük kell, majd lehetőséget kell adniuk a médiának arra, hogy jogi képviseletet keressen, ha negatívan érintik a változások. A 21. pontban az szerepel, hogy a tagállami hatóságoknak kötelezően értesíteniük kell az uniós médiahatóságot, ha olyan lépést látnak, amely veszélyeztetné a média pluralitását. Ha ezt az uniós médiahatóság is így látja, a bizottság iránymutatást dolgozhat ki, amely segít elkerülni a média túlzott koncentrációját. Ez a hazai KESMA esetében elég elkésett szabályozás, de elvileg pont az a célja, hogy a jövőben máshol ne történhessen meg ilyesmi. Az persze kérdés, hogyan értelmezné a szabályozást a nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos ügyekben a kormányzat – írja a portál. 

(Kiemelt képünkön: Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban. Fotó: Youtube-on közzétett videó képernyőfelvétele)