Orbán szerint az '56-os forradalmárok azt akarták elérni az oroszoknál, amit most a magyar kormány
Orbán Viktor a Kossuth rádióban kezdte a reggelt, ahol többek között a szankciókról és a háborúról is beszélt. Párhuzamot vont az orosz-ukrán háború és az 1956-os forradalom között.
„Magyarországnak nem kell elmagyarázni, hogy milyen a keletről jövő szovjet hadsereghez köthető brutalitás, és hogy milyen lehet most harcolni az oroszok ellen” – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth rádióban péntek reggel. Elmondása szerint Magyarország az 1956-os tapasztalatai miatt áll a béke pártján. „A mi Zelenszkijünket (Nagy Imrét), az akkori magyar miniszterelnököt kivégezték 1956 után” – tette hozzá.
Gondolatmenete szerint a magyar kormány külpolitikája megegyzik az '56os forradalmárok céljaival, ugyanis ők nem azért harcoltak, hogy legyőzzék a Szovjetuniót, hanem azért vállaltak egy forradalmat és szabadságharcot, hogy kikényszerítsenek egy tűzszünetet és béketárgyalást. A cél akkor az volt, hogy semlegesek legyünk, mint Ausztria.
„Az én fejemben a mi 56-os logikánk, a szabadságharc meg a béketárgyalás nagyjából egy helyen van, hiszen valahogy rá kell kényszeríteni a nagyot, az erőset, a megszállót arra, hogy föladja a terveit.”
Szankció = infláció
A miniszterelök szerint a szankciók tízből csak kétszer, háromszor működnek. A szankciókat jól át kell gondolni, figyelni kell arra, hogy annak mellékhatása nem hasson ki a szankciót alkalmazóra. Majd megismételte, hogy a szankciók miatt nem csökken az infláció. „Szankciós infláció van” – jelentette ki Orbán.
A magyar kormány pont ezért vizsgál át minden EU-s szankciót nagyon alaposan, és ha valami károsan érintené Magyarországot, akkor az ellen küzdenek. A miniszterelnök úgy véli, hogy ez az egyetlen eszköz maradt a magyarok kezében, amit eddig sikeresen használtak. Bár probléma, hogy közös európai piacon vagyunk, így ha felmennek az árak Európában, az a magyar árakat is magával húzza.
„Most az a baj, hogy Brüsszelben ezt el..., erre van egy futballszurkolók által közkedvelt kifejezés, amit most én nem mondok, de ezt el...szúrták”
– összegezte a miniszterelnök.
Nem szabotázs, terrorcselekmény
Az Északi-Áramlat gázvezeték felrobbantásáról Orbán kijelentette, hogy az nem szabotázs, hanem terrorcselekmény volt, és amelyik államnak pedig köze volt a robbantáshoz, az egy terrorista állam. „Azért kell ilyen erős tónusban mondanunk, mert nem most jöttünk le a falvédőről, és ez nem a világ végén történt, hanem egy olyan helyen, ami valahol ott a svéd-dán felségvizek környékén van, tehát ott minden négyzetcentimétert az űrből folyamatosan figyelnek.” Orbán elképzelhetetlennek tartja, hogy nem tudják megmondani, hogy mi is történt pontosan, amikor egy olyan világban élünk, hogy a „még lakásunk ablakán is benéznek a műholdakból, ha nem húzzuk el a függönyt.
Jövő év végére megfelezné az inflációt
Orbán visszakanyarodott a inflációra, amelyről elmondta, hogy azt a brüsszeli szankciók okozták. Ezért megkérte a jegybankelnököt, és a pénzügyminisztert, hogy az inflációt 2023 végére legalább felezzék meg, és vigyék egy százalékra. Orbán hangsúlyozta, hogy a szankciókat a brüsszeli bürokraták és az európai elit vezették be, vagyis nem demokratikus módon döntöttek róla.
(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)