Orbán szándékaival szemben Európán belül, méghozzá fejeként hatezer eurós támogatásért helyezik majd el a menekülteket
Szerdán, július 25-én várhatóan már tárgyalnak is az EU-s nagykövetek és döntéshozók az ellenőrzött menekültbefogadó központoknak a létrehozásáról az EU-ban, továbbá annak lehetőségéről, hogy minél gyorsabban osszák szét a nemrégiben tengerből kimentett menekülthajókról partra szállókat.
Menekülőnként hatezer euró összegű pénzügyi támogatást nyújtana az Európai Unió az úgynevezett ellenőrzött központok létesítését vállaló tagországok számára, ezen felül pedig teljes mértékben fedezné e központok infrastrukturális és működési költségeit is – derül ki az Európai Bizottságnak a migrációs válság kezelését célzó, kedden közzétett javaslataiból.
Az állam- és kormányfők június 28-29-i csúcstalálkozóján elfogadott megállapodásban felkérték az Európai Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul vizsgálják meg a menekült-átvevőpontok létrehozásának lehetőségét, méghozzá az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), a Nemzetközi migrációs Szervezet (IOM), továbbá az érintett átvevő országok bevonásával.
Az új európai intézkedéscsomag nemcsak a menekültek partra szállását, hanem a belépésre és tartózkodásra jogosulatlanok visszaküldését is hatékonyabbá tennéA tanács felszólította a bizottságot, hogy tegyen javaslatot „ellenőrzött központok létrehozására az Európai Unió területén, továbbá egy új megközelítés alapján közös uniós erőfeszítések előkészítésére ahhoz, hogy azok a személyek, akiket a tengerről kimentettek, s az Európai Unió területén léptek partra, kezelhetőek legyenek.
Mindez azért furcsa, mert Orbán Viktor egyáltalán nem számolt be arról, hogy Magyarországot képviselve hozzájárult e megállapodáshoz az uniós csúcson, sőt, még azt követően is – miközben tiszteletét fejezte ki az új olasz kormány irányában – azt állította, Magyarország nem vesz át menekülteket. Nagy kérdés, a kormányfő miben állapodott meg vezetőtársaival.
A belügyi, állampolgári és migrációs EU-biztos, Dimitrisz Avramoplpoulosz szerint „most minden eddiginél jobban szükség van a közös európai megoldások megtalálására a migráció kezelésében. – Mi készek vagyunk támogatni az érintett tagállamokat és az úgynevezett harmadik országokat abban, hogy jobban együttműködjenek a tengerből kimentett partraszállók kezelésében. De ehhez a munkához nemcsak most, hanem hosszú távon együtt kell működnünk. Meg kell, hogy találjuk az idővel fenntartható megoldásokat – fogalmazott a politikus, a bizottsági javaslat pedig azt is világossá teszi, az EU vezetői nem korlátlan és ellenőrizetlen átvételre és befogadásra készülnek, hanem azért kívánják létrehozni az új elosztó állomásokat, hogy javítsák a nemzetközi védelemre szoruló személyek és az illegális bevándorlók közötti megkülönböztetés folyamatát. Azokat ugyanis, akik jog nélkül tartózkodnak az EU területén, gyorsított eljárásban kívánják visszatoloncolni, illetve terelni oda, ahonnan jöttek.
Elsődleges cél tehát, hogy mihamarabb létrehozzák ezeket a központokat, amelyeknek a Bizottság tájékoztatása szerint az alábbi jellemzői lennének:
- a teljes működési támogatása: azaz a partra szállás az európai határőrök csapatai, uniós menekültügyi szakértők ellenőriznék, és minden költséget fedezne az uniós költségvetés;
- gyors, biztonságos és hatékony feldolgozás: csökkenti kívánják a másodlagos, akár illegális mozgásokat az EU területén és felgyorsítani a folyamatot, hogy meghatározza a helyzetét az érintett személy;
- pénzbeni támogatás az önkéntességnek: az önkéntes tagállamok infrastrukturális és a működési költségeit az Unió fizetné; továbbá a a partra szállók, tengerből kimentetteket átvállaló tagállamokat menekültenként 6000 euró illetné meg.
A koncepció tesztelésére a kísérleti szakasz során „rugalmas megközelítést" lehetne alkalmazni, így a programot a a bizottság a lehető leghamarabb el kívánja indítani. Javasolják továbbá, hogy hozzanak létre egy kapcsolattartási pontot azon országok között, amelyek önkéntesen vállalják ezt a fajta szolidaritást.
A bizottság és az intézményt felkérő uniós vezetők célja elsősorban az Európa partjainál odaveszők életének mentése ba halálesetek számának a csökkentése, továbbá a szabályszerű és kiszámítható partra szállás feltételrendszerének megteremtése, egyúttal a Földközi tenger partjain fekvő országok tehermentesítése. Az UNHRC és az IOM által ismert és elemzett folyamatok révén lehetőség van biztosítani a védelmet azoknak a partra szállóknak, akik jogosultak erre, akik viszont nem, azokat biztonságos körülmények között vissza kell juttatni a származási országukba, többek között az IOM által működtetett önkéntes visszatérési és reintegrációs programok által.
A bizottsági javaslat szerint „az EU készen áll arra, hogy pénzügyi és működési támogatást nyújtson azoknak a tagállamoknak, amelyek a partra szállás utáni ellátást érintő tevékenységeket magukra vállalják, valamint a határellenőrzést felszereléssel, képzési és egyéb támogatási formákkal tudja segíteni.
Egyértelmű, hogy a mostani brüsszeli kezdeményezésnek Spanyolország lehet a legnagyobb haszonélvezője, a dél-európai ország ugyanis
csak az elmúlt egy hétben több mint 1200 kimentett migránst fogadott be a Földközi-tengeren hánykolódó hajókról.
A bizottság reméli, hogy a terhek megosztását célzó javaslatcsomag révén ráveheti az olasz kormányt, tegyen többet annak megakadályozására, hogy az elutasított menedékkérők továbbmenjenek Olaszországból az EU más országaiba.
Azt is lehet tudni, hogy miközben néhány hete nyilvánosságra kerültek e tervek, korábban a javaslat szövegének elfogadásához Olaszország azért nem járult hozzá, mert szerintük túl sokszor szerepelt az önkéntesség lehetősége a tervezetben, amely véleménye szerint nem biztosította volna a migrációs nyomás okozta patthelyzet feloldását.
Miközben ugyanis most ez a megállapodás született, az is teljesen egyértelművé vált, hogy Orbán Viktor és a hozzá hasonló, belpolitikai ambíciók által is vezért politikusok miatt akadozott eddig a közös európai fellépés. Már csak azért is, mert például a menekültek átvállalását, s a menekülteljárásokat lefolytató tagállamok anyagi támogatását érintő európai bizottsági javaslatokról már 2013 végén és 2016-ban is hallani lehetett. akkor azonban a miniszterelnök még elképzelhetetlennek tartotta, hogy aláírjon egy, akár csak önkéntes alapú szétosztásról, továbbá uniós területen történő ellenőrzőpontok felállításáról szóló javaslatot.
