Orbán sorra kapta a sallerokat és kokikat

Az

ülésOrbán felszólalásával indult, aki magabiztosan jelentette ki, hogy „a magyar elnökség maradéktalanul teljesítette a célokat”, melyek legfontosabbika az erős Európa elérése volt. Orbán az eredmények között említette a hatos csomagot, a roma stratégiát, a második makrotérségi fejlesztési programot, a Duna-stratégiát, 8 tagállam és hat nem uniós állam együttműködését, valamint azt is, hogy 5 órával az elnökség vége előtt sikerült lezárni a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal - írja az index.hu.

A miniszterelnök nem sokáig élveztette Barroso dicséretét - miszerint az Európai Bizottság elnöke elégedett a magyar elnökséggel - szót kapott ugyanis a második legnagyobb frakció nevében Hannes Swoboda osztrák képviselő. A politikus elmondta, noha a magyar kormány jól vitte a dossziékat, nem mutatott viszont példát Európának a médiatörvény és az új alkotmány miatt. Swoboda kifejtette, hogy a tagállami belpolitika európai politika is, valamint arra is emlékeztetett, hogy a magyar alkotmányt az Európa Tanács és az ENSZ is kritizálta.

A liberálisok nevében a német Alexander Graf Lambsdorff ugyan dicsérettel kezdett, aztán gyorsan áttért a médiatörvényre: az ugyanis szerinte igencsak problémás maradt a módosítás után is. Minden bizonnyal emlékezetes marad - Orbán Viktor számára biztosan - a Lambsdorff után felszólaló zöldpárti Daniel Cohn-Bendit újabb éleshangú kritikája, aki rögtön azzal kezdte: "Ön rombolja Európát, Orbán Viktor úr!" A politikus a januári vitában Orbánt Hugo Chávez venezuelai diktátorhoz hasonlította és most sem finomkodott. Kritizálta a magyar kormányfőt, mert az szerinte máshogy beszél külföldön, és máshogy a hazájában. Példának pedig felhozta, hogy míg Orbán Európa erősítését hangoztatja Brüsszelben, addig otthon egy márciusi beszédében kijelentette, hogy Magyarország nem fogadta el korábban Moszkva diktátumait, és most nem fogadja el azt sem, hogy Brüsszel diktáljon számára.

Cohn-Bendit szerint a magyar politikai vezetés egész egyszerűen skizofrén. A képviselő közölte azt is, hogy Orbán szerinte nem hallatta a hangját az arab forradalmak ügyében, viszont nagy tisztelettel fogadta a kommunista Kína miniszterelnökét. Cohn-Bendit arról is beszélt, hogy Orbán 1989-ben a szabadságért küzdött, most azonban „már saját magától fél”. A francia politikus kritizálja a Klub Rádió frekvenciájának elvételét, valamint azt is, hogy Orbán hagyta, hogy Dánia felmondja a schengeni határvédelmet.

Cohn-Bendit után a szkeptikusok adták a következő mély döfést Orbánnak. Nigel Farage brit képviselő szerint „jó volt Orbán Brüsszelt és Moszkvát összemosó beszéde, mert tényleg ez a helyzet. Európa bebukik, Orbán ezt segítette. Jó, hogy a dánok széttépik a schengeni szerződést. Megfordult a szél, jön a vég, az EU mindjárt szétesik” - írja az

index.hu. A szkeptikusoknak még egy gúnyos „Orbán úr, gratulálok!”-ra is futotta a végén. Miroslav Ransdorf, a szélsőbalos frakció nevében azt mondta: nulla az elnökség eredménye.

Tanja Fajon szlovén szocialista az elnökség munkáját dicsérte, de szidta a magyar kormány nem demokratikus intézkedéseit. Reményét fejezte ki, hogy a lengyelek elnöksége ebből a szempontból jobb lesz. Charles Goerens holland liberális szerint az EU nem hogy erősebb, inkább gyengébb lett a magyar elnökség alatt. Nem kímélték Orbánt és a magyar elnökséget az egyperces felszólalásokban sem, egy szlovák szocialista elmondta, Orbán visszaélt a pozíciójával, egy osztrák független a horvát ügyet dicsérte, de többet várt volna tőlünk atomügyben, egy szlovák szocialista pedig keményen ostorozta a magyar alkotmányt és kormány nacionalizmusát.

Ezután Orbán válasza következett, amire már csak kevesen voltak kíváncsiak, a képviselők többsége ugyanis 3 óra alatt megunta a vitát, és távozott, a teremben rengeteg az üres szék. A miniszterelnök védekezett, és rögtön a baloldalra hárította az őt ért kritikákat, szerinte ugyanis a szocialisták végig hátráltatták a munkáját. Ezt néhány felszólalással korábban már a fideszes Pelczné Gáll Ildikó is elmondta, aki úgy fogalmazott: „mínusz 100 méterről indultunk”.

Orbán az alkotmány bírálataira pedig ellenkezést nem tűrő hangon kijelentette, egyetlen külföldi kormány vagy politikus sem mondhatja meg, milyen alkotmánya legyen a magyaroknak. „ Ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyar alkotmányt a magyarok alkossák meg” - mondta, és hozzátette, az új magyar alkotmányt sokmillió európai tartja demokratikusnak és szépnek. A miniszterelnök a Velencei Bizottság jelentéséből felolvasott három mondatot, amelyek a magyar alkotmányt dicsérik és elismerik annak demokratikus elköteleződését. Conh-Bendit vádjaira célozva pedig Orbán elmondta, igazából nem úgy gondolta, hogy Brüsszel Moszkvával azonosítható.

„A hozzászólások alapján általánosságban azt lehet leszűrni, hogy a Fidesszel szövetséges pártok gyakorlatilag mindennel elégedettek voltak az elmúlt hat hónapban, a baloldali, liberális és zöld képviselők azonban csak az elnökség szakmai részével, a hivatalnokok munkájával, miközben politikai szinten károsnak értékelték a magyar kormány tevékenységét” - írja az

origo.hu.

Az MSZP szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint a tagállamok közös erőfeszítéseinek köszönhető csupán, Európa erősebb lett az elmúlt fél év alatt, hazánk viszont nem erősebb, hanem gyengébb lett a hat hónap során. „A magyar soros elnökség kezdetét az Orbán-kormány és a Fidesz-KDNP parlamenti többsége demokráciát romboló, jogállamot lebontó, az uniós értékrendet és normákat sértő tevékenységének, különösen a médiatörvénynek súlyos európai parlamenti kritikája árnyékolta be. Orbán Viktor győzelmi jelentésnek szánt beszámolójára az európai parlamenti képviselőknek alig egytizede, mindössze 75 fő volt kíváncsi. Alig egy órával később viszont már a teljes ház vitatta meg a magyar alkotmányozási folyamatot és az alaptörvényt bíráló előterjesztést” - írja Kovács László, az MSZP alelnöke.

Noha több képviselő és maga Orbán is vehemensen védte az új magyar alkotmányt, a soros elnökség vitája utána történt szavazáson az Európai Parlament többsége elfogadta azt az indítványt, amely kritizálja a magyar alaptörvényt, és felszólítja az Európai Bizottságot a jogszabály vizsgálatára. A vitán csak 75 fő vett részt, a szavazáson viszont 659, közülük 331 szavazott igennel. A magyar alaptörvényről szóló indítványt négy frakció - a szociáldemokraták, a zöldek, a liberálisok és egy kisebb baloldali csoport - nyújtotta be - írja az

origo.hu.

A benyújtók felszólították az Európai Bizottságot, hogy „alaposan vizsgálja felül és elemezze az új alaptörvényt és a jövőben elfogadandó sarkalatos törvényeket annak ellenőrzése érdekében, hogy összhangban állnak-e a közösségi vívmányokkal, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájával”.