Publicus: a társadalom többsége nem a szankciókat tartja felelősnek az energiaárakért
A társadalom többsége az Orbán-kormányt teszi felelőssé az energiaárak növekedéséért – derül ki a Publicus Research közvéleménykutatásból. A reprezentatív felmérés válaszadóinak 69 százaléka gondolta úgy, hogy inkább a kabinet felelős a rezsiemelkedésért, mint nem. A válaszadók 23 százaléka formált ellenkező véleményt.
A Publicus a Népszava felkérésére készített felmérést, mely során a Orbán-kormány által sulykolt „brüsszeli szankciók” rezsiemelkedésben játszott szerepének értékelését is kérte. A válaszadók 59 százaléka tette felelőssé Oroszországot. Másképp 31 százalék vélekedett. Bár 45 százalék a szankciókat is inkább felelősnek véli, a felvetést a válaszadók 46 százaléka vetette el.
A felmérés alapján a Népszava arra következtet, hogy a lakosság nagy része az energiaáremelkedésekért alapvetően az Orbán-kormány a felelős, ugyanakkor abban Oroszország politikája is jelentős szerepet játszik. Az Oroszország elleni uniós kereskedelmi korlátozások magyarországi energiaárakra gyakorolt hatását is jóval árnyaltabbnak látják a magyarok.
A Fidesz-KDNP hívek teljesen más mozit néznek
A felmérés alapján az ellenzéki beállítottságú válaszadók 93 százaléka hibáztatja az Orbán-kormányt az áremelkedésért, illetve a bizonytalanok 72 százaléka is a kormány tevékenységének rezsire gyakorolt hatását vélte felfedezni. A kormánypárti válaszadók 69 százaléka azonban ezzel szemben nem a kormánynak tenne szemrehányást a drágulásért.
A 60 évnél fiatalabbak 75-59 százaléka okolja az Orbán-kormányt a rezsiárak emelkedéséért, míg a 60 évnél idősebbeknek csak az 50 százaléka teszi felelőssé Orbánt. A végzettség alapján a szakmunkástól a diplomásig 72-75 százalék szerint a kormány döntései vezettek az energiaárak elszállásához, a legfeljebb 8 általánost végzettek ugyanakkor 60-27 százalékos arányban némiképp megértőbbek a kormánnyal szemben. Foglalkoztatottságot tekintve az aktívan foglalkoztatottak 78 százaléka ítéli el a kormány, csak 15 százalékuk a megbocsátóbb. A inaktívak esetében a kérdésre inkább igennel 66, inkább nemmel pedig 29 százalék felelt. A „csak” 52 százalékban igennel, illetve 37 százalékban nemmel válaszoló nyugdíjasok szintén megengedőbbek a kabinettel.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2023. január 14., 14:24
Több, mint 2,7 milliárd forint volt a „brüsszeli szankciókról” szóló nemzeti konzultáció technikai költsége 2022-ben, melyet 1,4 millió magyar küldött vissza.
Itthon
2023. január 14., 10:36
Ismertették a kormány legújabb nemzeti konzultációjának eredményeit: 97 százalék szerint tönkretesznek minket a "brüsszeli szankciók".
Itthon
2023. január 5., 13:02
Persze Brüsszel ide, Brüsszel oda, a 30 év alatti fiatalok 63 százaléka bizakodva tekint a 2023-as évre, legalábbis ez derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) kutatásából, amelynek eredményéről csütörtökön tájékoztatták az MTI-t.
Párthovatartozás, nem, iskolai végzettség és foglalkoztatottságtól függetlenül a megkérdezettek 59 százaléka gondolja úgy, hogy a drágulásért Oroszország politikája a felelős, 31 százalék van ellenkező véleményen.
A kutatás adatai
A Publicus Research január 26-31 között 1008 fő bevonásával végzett telefonos, kérdőíves felmérést. A kutatás a magyarországi felnőtt népességre nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív. A megkérdezettek 53 százaléka nő, 29 százalék legfeljebb 8 általánost végzett, 22 százalék szakmunkás, 31 százalék érettségizett és 18 százalék diplomás. 18 százalék 18-29, 27 százalék 30-44, 26 százalék 45-59, 29 százalék pedig 60 éves vagy idősebb. 59 százalék gazdaságilag aktív, 30 százalék nyugdíjas, 8 százalék egyéb inaktív, 7 százalék munkanélküli. 32 százalék városban, 31 százalék községben, 20 százalék megyeszékhelyen, 17 százalék pedig Budapesten él.
(Kiemelt képünk: A nemzeti konzultációt hirdető plakát (k) Budapesten, a XI. kerületi Budaörsi úton 2022. október 19-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
