Orbán: Meg kell őriznünk az etnikai homogenitást

Orbán Viktor kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (Mkik) Budapesten rendezett gazdasági évnyitóján kifejtette: „Azon a pályán kell maradni, ahol vagyunk”, 2017–2020 között meg kell védeni azt a lehetőséget, hogy a magyar gazdaság bővülése a három–öt százalékos sávban legyen. (Tavaly amúgy két százalék sem volt.) Közben végre kell hajtani egy versenyképességi fordulatot, és 2020 után az öt százalék fölötti növekedési tartományt kell elérni – hangoztatta.

Ehhez meg kell védeni „a felívelő pályát” a fenyegető veszélyektől, amelyek például az adórendszert és a munkahelyteremtő támogatásokat érik az Európai Unió részéről. Továbbá védekezni kell a külföldi befolyásolással és az illegális migrációval szemben, valamint meg kell harcolni az olcsó energiáért is; a kormány ezzel kapcsolatos reménye, hogy a paksi atomerőmű-bővítési vitát előbb-utóbb dűlőre viszi Brüsszellel – mondta.

Nem tetszik neki az alapjuttatás

Fotó: MTI

Orbán Viktor hosszan értékelte a kormány és az Mkik közötti, 2014-es megállapodás tíz vállalását. Ezek közül az államadósság-kezelésről szólva kifejtette: önfinanszírozó rendszerre állt át az ország, visszafizettük az IMF-EU kölcsönt, megnőtt a forintban kibocsátott állampapírok aránya és csökkent a külföldiek kezében lévő állampapírarány. Jelezte ugyanakkor, vitában áll Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel a devizában kibocsátandó állampapírok ügyében. A miniszterelnök ugyanis azon az állásponton van, hogy ha nem muszáj, ne bocsássanak ki devizában és külföldön állampapírt.

A bankrendszerben jóval ötven százalék felett van a magyar tulajdoni arány; a kormány megvalósította a keleti nyitás politikáját és tovább csökkentette az adókat – sorolta a miniszterelnök az eredményeket. Utóbbival kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte, hogy az alacsony adószint nem mindenkinek tetszik Nyugat-Európában, különösen Ausztriának nem. Világossá tette egyúttal: ha valahol korlátozzák a magyarok munkavállalási lehetőségét, akkor Magyarország szűkíti a diszkrimináló országból érkező tőkelehetőségeket – írja az MTI.

Kiemelte továbbá az újraiparosítást, rámutatva a magyar buszgyártás újjáélesztésére vonatkozó kísérletre, a mezőgazdaság megújítását, valamint a munkaalapú gazdaság megteremtését. Ezzel összefüggésben kritizálta a munkavégzés nélkül járó alapjuttatásra vonatkozó elképzeléseket. „Magyarországnak az etnikai viszonyai is bonyolultak, tehát ez nem egy olyan egyszerű kérdés”, de mind az ország adottságai, mind a munkaalapú versenyképesség logikájából tekintve „ez egy teljességgel elképzelhetetlen program” – mondta a kormányfő.

A további vállalásokat érintve szólt az energiaárak csökkenéséről – jelezve, hogy az olcsó energiához szerinte mindenképpen kell az atomerőmű –, a kutatás-fejlesztési források bővítéséről és a demográfiai helyzet javulását segítő intézkedésekről.

A túl nagy keveredés bajjal jár

A kormányfő arról is beszélt, hogy az ország „felértékeléséhez” meg kell őrizni az etnikai homogenitást, mert „a túl nagy keveredés bajjal jár”, ugyanígy fontos a kulturális egyszínűség, a kimagasló közbiztonság megtartása, ahogyan az is, hogy Magyarország egy „tiszta, zöld ország”, vagyis nem sújtja ipari szennyezettség, a földet pedig megművelik. Ide sorolta továbbá a teljes foglalkoztatottságot, hozzátéve: szerinte van jelentősége, hogy egy magyar szállodában a takarítónő is magyar.

Az olimpia egy bordatöréssel ér fel

„Fontos az is, hogy a nagyság iránti vágy ne tűnjön el Magyarországról. Az olimpia ebből a szempontból is egy bordatöréssel ér fel” – mondta.

Orbán Viktor reagált az előtte felszólalókra, úgy összegezve: a gazdasági helyzet biztató. Megjegyezte, azért nem jónak nevezi, mert a kommunizmus öröksége, hogy Magyarországon a jó hírek cinizmust váltanak ki, a sikert és a jómódot pedig rejtegetik. A biztató helyzet azt jelenti, hogy a hiba nincs kizárva, ezért folyamatosan „észnél kell lenni” – fogalmazott.

A kormányfő osztotta Matolcsy György jegybankelnök véleményét abban, hogy a közepesen fejlett országok csapdahelyzetéből ki kell törni. Többre van szükség az eddig elérteknél a minőségi előrelépéshez ahhoz, hogy a helyzet ne csak biztató legyen, hanem az is maradjon – mondta.

Egyetértett Parragh László Mkik-elnökkel is a budapesti olimpiai pályázathoz kapcsolódó beruházásokat illetően. A miniszterelnök is azt az álláspontot hangoztatta, hogy „nagy dolgok” nélkül Magyarország a közepesen fejlett országok helyzetében marad. Ilyen szükséges „nagy dolognak” nevezte például a Budapest–Belgrád közötti vasútvonal korszerűsítését, a paksi atomerőmű bővítését és a Békéscsabát Debrecennel összekötő út négysávosítását.

Nincs hivatalos vendégmunkásprogram

A kormányfőt előadása után több témában is kérdezték a jelenlévők, például az országban tapasztalható munkaerőhiányról. Erre úgy reagált: óvna egy vendégmunkásprogramtól, külföldiek esetében csak eseti jellegű, meghatározott ideig szóló munkavállalást támogat. (A kormány tavaly egyszerűsítette a nem EU-s állampolgárok, a szomszédos harmadik országból érkezők, így például az ukránok, a szerbek és a fehéroroszok tartózkodási és munkavállalási engedélyeinek adminisztrációját.)

Mint fogalmazott, nem szeretné, ha az ország oda sodródna, hogy alacsony képzettséghez kötődő munkákat csak külföldiek végeznek. Ez nemzetstratégiai szempontból nem kívánatos – jelentette ki, hozzátéve: „Az ország működtetéséhez szükséges munkát – a vécépucolástól az atomtudósokig – nekünk kell elvégezni”, csak ennek az is része, hogy a vécépucolót is meg kell becsülni, emberszámba kell venni.

Egy másik kérdés az M8-as autópálya megépítését firtatta, amelyre válaszolva a kormányfő megerősítette a kormányzati szándékot.

A turisztikai koncepcióról érdeklődő üzletembernek a miniszterelnök azt válaszolta: a kormány célja, hogy a kisebb szállodások EU-s forrásokat kapjanak, a nagyoknak pedig magyar költségvetési fejlesztési alapot nyitnak.