A sztyeppei világ utolsó maradványai vagyunk, mondta Orbán, aki legszívesebben nem beszélt volna Trianonról, de a szlovák kormányfő azzal indított
Bő egyórás késéssel kezdődött Orbán Viktor és Igor Matovič közös sajtótájékoztatója a miniszterelnök hivatalában, Karmelita kolostorban a magyar és a szlovák kormányfő megbeszélései után. A februári választásokon győztes Egyszerű Emberek és Független Személyiségeket (OL'aNO) vezető Matovičnak ez az első kormányfői útja Budapestre.
Orbán Viktor és Igor Matovic sajtótájékoztatójaAz Index beszámolója szerint Orbán mindenekelőtt megköszönte, hogy a járvány idején Szlovákia segítséget nyújtott több magyar állampolgár külföldről való hazahozatalához és a veszélyhelyzet enyhülése utáni határmegnyitáshoz. Ezután a magyarországi szlovákság fontosságát hangsúlyozta, és azt az anyagi támogatást, amelyet a kormány nyújt ennek a közösségnek,
felvetve, hogy a támogatás mellett több iskolai ingatlan tulajdonjogát is megkapják.
Történelmi hónapok jönnek, mondta ezután Orbán, és felsorolta, hogy miért is: egyrészt átadják a komáromi hidat, amely „impozáns, erős, magabiztosságot sugárzó híd” lesz. Emellett hat új átkelő nyílik 2022-re, ebből háromhoz híd is épül az Ipolyon. Így negyven átkelő lesz a két ország közötti határon és „ez már majdnem civilizált”, mondta.
A magyar kormányfő szándékosan nem beszélt Trianon századik évfordulójáról, bár utalt rá, megköszönve Matovič szavait, amelyek „nem maradtak visszhangtalanok a magyar emberek szívében."
Igor Matovič viszont lényegében éppen Trianonnal kezdte:
felidézte, hogy a 100. évforduló alkalmából száz magyar képviselővel találkozott a pozsonyi várban. Erről itt írtunk:
„Azt kívánom, hogy Szlovákiában minden anya a maga nyelvére taníthassa a gyermekét, bármiféle félelem nélkül, hogy ez később a gyerek későbbi érvényesülését akadályozzák” – mondta Matovič.
A sajtótájékoztatón Orbán megmagyarázta, miért nem hozta fel Trianont. Közölte az érdeklődő szlovák újságíróval, hogy ez olyan tárgyalás volt, „amelyen én nem kezdeményeztem, hogy erről beszéljünk, mert lehetetlen, hogy ugyanazt gondoljuk róla. Trianon nem sérelem, hanem történelmi igazságtalanság, amellyel együtt kell élni. Erről „van egy szlovák látás, és egy magyar látás”, de úgy kell alakítani a kapcsolatokat, hogy a száz éve történtek ne jelentsék az együttműködés akadályát. Ezek olyan pragmatikus, az együttműködést segítő szavak, amelyeket
csak egy jobboldali konzervatív kormányfő mondhat el Magyarországon anélkül, hogy a nemzetérdekek feladásával, a határon túliak elárulásával vádolnák.
„Szlávok, germánok mindig lesznek, meg angolszászok és latinok is. Arabok is. De hogy magyar lesz-e, amely nem indoeurópai, amelynek nincs kulturális rokonsága, legfeljebb valahol Közép-Ázsiában, az már nem ennyire biztos” – vélekedett Orbán.
„A kultúrát, a nyelvet nem szabad soha háttérbe szorítani, mert az a magyar számára fontosabb, mint az élete. Van, aki ezt nacionalizmusnak fordítja.” Orbán szerint ez azonban nem az, hanem „megdönthetetlen erejű nemzeti identitás.
Orbán Viktor és Igor Matovic sajtótájékoztatója„Mi vagyunk az egyetlen megmaradt, keletről nyugatra indult nép. Maradványok vagyunk, egy valaha volt hatalmas sztyeppei világ utolsó maradványai, akik bejelentkeztek a túlélésre. Ezt menedzseljük. Fogadjanak el bennünket úgy, ahogy vagyunk” – mondta Orbán.
Ezután Matovič idézte fel a trianoni évforduló előtti pozsonyi találkozóját a magyar közösségek képviselőivel. „Egyazon európai ház lakói vagyunk, együttműködésre ítéltettünk” – mondta hozzátéve, hogy „Viktor bepillantást engedett a magyar lélekbe”. Aztán kijelentette:
„Ígérem, a szlovák köztársaság minden lehetséges eszközt megteremt ahhoz, hogy a magyar közösség ápolhassa nyelvét, megtarthassa kultúráját, félelem nélkül megőrizhesse a nyelvét.”
Megjegyezte, nincs már a magyar közösséget képviselő politikai párt a szlovák parlamentben, mert mind kiesett, ezért Matovič pártja a szlovákiai magyarok hangját is meg akarja szólaltatni.
A sajtótájékoztatón szó volt a V4-ről is, és Orbán elmondta, mik a közös pontjaik:
- A kvótákat migrációügyben elutasítják.
- Az EU bővítését támogatják a Balkán irányában, különösen Szerbia irányába.
- Pozitív megközelítéssel viszonyulnak a nukleáris energiához.
Az Európai Újjáépítési Alapban pedig közös pont, hogy a négy ország elutasítja a megközelítést, amely alapján a „szegényebb országok kevesebbet kapnának, mint a gazdagok”.
Ezt a témát ma reggel a Kossuth rádióban is felhozta:
