Orbán majd megleckézteti Ficót?
A szlovák külpolitika rendre a nacionalista szellemű belpolitika alárendeltje marad, az erre érkező magyar válaszok viszont sokszor a kívülről kicsit sem vonzó sérelmi politizálást idézik. A magyar diplomáciai szereplők fellépése nem egységes, s az a hazai gyakorlat is rövidlátó, hogy az ellenzék mindent külpolitikai baklövésnek állít be. Jövőre mindkét országban választás lesz, a konfliktusok tehát erősödhetnek - mondta a hvg.hu-nak Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője.
Az elemző szerint bár erősen él ma az a hiedelem, hogy egy Orbán Viktor vezette kormány határozottabb tárgyalópartner volna, aligha fogna bele a szomszédok leckéztetésébe. „Más az ellenzékiség, s a kormányzás logikája, utóbbi esetén vélhetően óvatosabb lenne a Fidesz. A párt is látja, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos ügyek hangsúlyos képviselete inkább a konfliktusokat szítja” – állapítja meg Krekó Péter. Nem szabad eltekinteni viszont attól, hogy Fico már most Orbánnal riogat, és a Fidesz is nagyon élesen fogalmaz a szlovák kormánnyal szemben – ráadásul még a kampány előtt vagyunk, ahol a Fidesznek a Jobbikkal is fel kell vennie a versenyt nemzeti retorikában. Így egy Fico vezette szlovák és egy Orbán vezette magyar kabinet viszonyát várhatóan még erősebb konfliktusok terhelnék. Nem véletlen, hogy Orbán látványosan közeledni próbál Basescu államfőhöz, hogy Romániával megerősítse a diplomáciai kapcsolatait, és így ne szigetelődjön el a szomszédságpolitikában.
Arra is emlékeztet Krekó, hogy a Fidesz-kormány 2002-es választási kampány előtti, román kormánnyal kötött megállapodását is úgy tálalta az akkori ellenzék, mint ami veszélyt jelent az országra (lásd „23 millió romániai munkavállaló”). Orbánék idejében a külpolitikának hangsúlyosabban megvoltak a prioritásai, de az egyes kérdések kapcsán az ügyek megoldása nem volt ettől okvetlenül sikeresebb.
Bár a nyelvtörvény ügyében mutatott magyar fellépés valóban egységes volt, hosszú távon nem tűnik jó megoldásnak az a hazai taktika, hogy ha a határon túli magyarok ügyében a szlovák fél részéről kedvezőtlen lépést tapasztalunk, akkor a nemzetközi fórumok szereplőinek orra alá dörgöljük. „A sérelmi politizálásnak nem jó a visszhangja. Ficóék például azt hangsúlyozzák, hogy a két országnak kell rendeznie a vitás ügyeket, s ennek az EU fórumain még akkor is jobb az akusztikája, ha számunkra eközben világos, hogy ez a viszony nem szimmetrikus” – mondja Krekó, hozzáfűzve azt is, hogy ha a kormány stratégiája a kétoldalú tárgyalásokon való részvétel és a kompromisszumok kikényszerítése lenne, amilyen a Bajnai-Fico találkozó, rosszul fest, hogy Sólyom László ezúttal nem találkozott Gasparovic-csal. „A szlovák vezetők külpolitikai szereplése egységesebb, a magyar diplomácia szereplői viszont eltérő stratégiákat követnek”.
A „kötelező” Bajnai-Fico találkozón elfogadott 11 pont közül a legfajsúlyosabb az, hogy a szlovák fél elfogadja az EBESZ nyelvtörvénnyel kapcsolatos kritikáit, s a szervezet közvetítő szerepét, cserébe a végén elmondhatják majd, hogy nem kell visszavonniuk a nyelvtörvényt. „De eddig sem a diplomáciai találkozókkal volt a fő probléma. A közelgő szlovákiai választások viszont a konfliktusok erősödését vetíti előre: Ficóék gazdasági sikerei most kudarcba fordulnak, ilyenkor pedig a jobbára a szimbolikus politizálás – vagyis a magyarokkal való konfrontáció - útján igyekszik kompenzálni ezt a veszteséget.” – figyelmeztet az elemző.
A teljes cikket
itt olvashatja.
