Orbán lebukott, valójában hetente foglalkozhatott a veje üzleti ügyeivel
„Semmilyen üzleti üggyel nem foglalkozok” – így reagált egy hónapja Orbán Viktor miniszterelnök, amikor arról kérdezték, hogy Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szervezett csalási mechanizmust gyanít a veje, Tiborcz István korábbi cége, az Elios pályázati sikersorozata mögött. Csakhogy több jel is utal arra, hogy a kormányfő igenis foglalkozott olyan üzleti ügyekkel, amelyek között jó eséllyel ott szerepeltek az Elios-projektek – írja a Népszava. A lap arra hívja fel a figyelmet, hogy az eddig nyilvánosságra került OLAF-iratokból kiderül, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), illetve korábban a tárca által felügyelt ügynökség volt az irányító hatósága azoknak a pályázatoknak, amelyeken sokat nyert az Elios.
Ennek azért nagy a jelentősége, mert Eleni Tsakopoulos Kounalakis – aki 2010 és 2013 között volt az Egyesült Államok budapesti nagykövete –, azt állította a könyvében, hogy a kormányfő hetente találkozott a fejlesztési miniszterrel, és ezeken a találkozókon Orbán valamint Németh Lászlóné végigvette az éppen folyamatban lévő tendereket.
„Átnézték a középítkezési projektek listáját, és eldöntötték, hogy melyeknek legyen prioritása és milyen pályázatok nyerjenek”
– írta Kounalakis. Amikor erről később – még 2015-ben – megkérdezték Orbánt, a kormányfő maga azt nyilatkozta: „Ez ma is így van, a folyamatnak ez a törvényes rendje, csak a miniszter személye változott. A különböző irányító hatóságok megteszik javaslataikat, és évek óta a kormány fejlesztési kabinetje hozza meg a döntéseket, amelyeket jóváhagyásért bevisznek a kormány elé.”
Tiborcz volt érdekeltsége, az Elios Innovatív Zrt. 2009 és 2014 között 35 fideszes vezetésű város közvilágítását cserélhette le LED-égőkre 13 milliárd forint értékben. Ami történt, az OLAF szerint kimerítheti a bűnszövetkezetben elkövetett csalássorozat fogalmát is. Bár az érintett fideszes önkormányzatok zöme most különféle jogi kifogásra hivatkozva nem akarja kiadni az Elios-iratokat, több helyhatóság kivételt tett, és nyilvánosságra hozta az OLAF megállapításait.
Ezekből kiderül, hogy 2013-ban Szolnokon és Kalocsán, 2014-ban pedig Mórahalmon – az Orbán felügyelete alatt lévő – fejlesztési minisztérium, illetve az általa felügyelt ügynökség ugyanazzal a meglehetősen primitív trükkel segítette győzelemhez Tiborcz akkori érdekeltségét. A tárca vagy az ügynökség ugyanis a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) irányító hatóságaként a közvilágítási pályázatok beadása előtt egy-két nappal mindig megváltoztatta az ajánlattétel feltételeit, ráadásul mindig ugyanazon a technikai paraméteren módosított. Ezzel egyfelől ki lehetett küszöbölni a nem kívánt konkurenciát, hiszen csak a jól értesült pályázónak volt esélye arra, hogy időben módosítsa pályázatát. A hatóság ráadásul a technikai módosítással azt is lehetővé tette, hogy a LED-lámpák esetében a pályázó a 50 ezer helyett 100 ezer órás élettartammal számolhasson, így az EU számára drágább ajánlati ár esetén is finanszírozhatóvá vált a projekt, és meg lehetett indokolni Brüsszelnek, hogy a tendergyőztes Elios miért adta a versenytársakénál magasabb áron a LED lámpáit az önkormányzatoknak.
Figyelemre méltó, hogy az Elios – akkor még ES Holding – első sikere helyszínén, a Hódmezővásárhelyen kiírt pályázati eljárásban még nincs nyoma a minisztérium beavatkozásának. Vélhetőleg azért, mert az volt az Elios első tendere és a kiírók még ott alakították ki a később rutinszerűvé vált „támogatás” rendszerét, amelyben a cég képviselői beleszólhattak a pályázati kiírásba.