Orbán kirohanásáról ír a külföldi sajtó
A Die Presse vezércikke szerint a schengeni rendszer leállítását sürgető populista felhívások nem oldják meg az erőszakra kész iszlamizmus gondját. A politikában időnként kisebb a távolság a gyász és a számítás között, mint ahogy azt a tisztesség megengedné.
A lap szerint jól lehetett látni ezt vasárnap Párizsban, ahol a szólásszabadság zászlaját még azok a vendégek is magasra emelték, akik odahaza nemigen törődnek ezzel az emberi joggal. Orbán Viktor is arra használta ki az alkalmat, hogy csipetnyi megrendüléssel fűszerezze a saját politikai levesét. Majd kijelentette, hogy Európában megálljt kell parancsolni a gazdasági bevándorlásnak, és egyáltalán, Magyarországnak magyarnak kell maradnia. Hogy a külföld, illetve a menekültek elleni kirohanásnak semmi köze a francia állampolgárok által francia újságírók ellen végrehajtott terrorakcióhoz, azt nem kell megmagyarázni. Mégis komolyan kell venni a magyar vezető tirádáit. Merthogy megvilágítja azt a veszélyt, hogy a kontinens túlreagálja a vérfürdőt, és ily módon semmivel sem javít a helyzeten, viszont szükségtelenül felhergeli a hangulatot.
Az európai biztonsági erők joggal félnek azoktól, akik visszatérnek Irakból és Szíriából, és odahaza folytatni akarják a véres küzdelmet. A fenyegetést gyorsan semlegesíteni kell, de hogy miként lehet, abban megoszlanak a vélemények. A javaslatok a schengeni rendszer eltörlésétől az Orbán-féle potyautasságon át egészen a biztonsági erők fokozott együttműködését és a külső határokon a biometriai adatok bevetését célzó ésszerű indítványig terjednek. Az EU ugyanakkor kötéltáncra kényszerül: hatékonyabb ellenőrzésre van szükség a határokon, de a hatóságoknak meg kell fékezniük már-már patologikus adatgyűjtési éhségüket. Aki szeretné megvédeni az európai értékeket, az a csata hevében nem kínálhatja fel kilövésre ezeket.
(Klubrádió/Szelestey Lajos)
