Orbán harcot hirdet: ezrek helyzetét tenné még nehezebbé

Washington Times

A konzervatív lap szerint Magyarországnak még mindig arculatproblémái vannak: a kormánypárt olyan bírálókkal küszködik, akik egy antiszemita jobboldali erőhöz igyekeznek kapcsolni. Azzal is vádolják, hogy az új Alkotmánnyal elnyomja az emberi jogokat, miután az alaptörvény bizonyos megszorításokat alkalmaz a rádió- és tévéadások, illetve a csalók vezette rossz hírű egyházak esetében. Az amerikai újságíró a washingtoni magyar képviseleten találkozott a külső kommunikációért felelős Kumin Ferenccel, aki arról panaszkodott neki, hogy a magyar vezetésnek nap mint nap meg kell harcolnia az igencsak kritikus médiával. De szerinte ezt a fajta fejfájást az amerikai konzervatívok is ismerik. Mint mondta, a magyar riporterek egytől egyig liberálisok, mint legtöbb tengerentúli kollégájuk, egyoldalú cikkeket írnak a Fideszről és Orbán Viktorról, a külföldi tudósítók azután ezeket az anyagokat olvassák és terjesztik a félretájékoztatást. Szapáry György nagykövet ezt megtoldotta azzal, hogy a narratívát átvették az ellenzékiek is. Szerinte a médiatörvényt alaptalanul támadják, mert az csak az elektronikus médiára vonatkozik, mindössze kiegyensúlyozott tájékoztatást követel meg és nem tartalmaz bírságokat. A Human Rights Watch és más polgárjogi csoportok azzal vádolták meg a fiatal demokratákat, hogy elnyomja a vallásszabadságot. A State Department legújabb jelentésében viszont az áll, hogy Magyarország általában tiszteletben tartja a valláshoz való jogot. Kumin és Szapáry azt mondja, a jogszabály csupán azt követeli meg az egyházaktól, hogy teljesítsenek bizonyos jogi követelményeket, ennek fejében megkapják a támogatást. A beszámoló ismerteti a Gyöngyösi ügyet, éspedig azzal, hogy Orbán Viktor egyértelműen elhatárolódott a kijelentéstől.

Bloomberg

Az amerikai külügyminiszter nyilvánosan bírálta, hogy Magyarország visszalép a demokrácia területén. Hillary Clinton az EBESZ dublini csúcsértekezletén szólalt fel és szóvá tette a belorusz emberi jogok elnyomását, valamint azt a készülő orosz jogszabályt is, miszerint az újságíróknak külföldi ügynökként kell regisztráltatniuk magukat. A politikus előzőleg találkozott hét kelet-európai, illetve közép-ázsiai ország emberi jogi mozgalmainak képviselőivel. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetről azt mondta, hogy aggódik annak jövője és a képviselt értékek miatt, mert jó 20 év elteltével sem sikerült elérni, hogy a földrész egységes, szabad legyen, és hogy békében éljen. A hírügynökség megjegyzi, hogy az EBESZ az amerikai és az orosz törekvések ütközőpontjában áll, mert az USA az emberi jogok előmozdítására igyekszik felhasználni a szervezetet az egykori szovjet területeken, Moszkva ugyanakkor új biztonsági megállapodással kívánja felváltani az EBESZ működésének alapját képező Helsinki Egyezményt. A nézetkülönbségek ki is rajzolódtak a tanácskozáson, mivel az orosz diplomácia vezetője bírálta az „egyoldalú törekvéseket” a bécsi székhelyű szervezet fölötti ellenőrzés megszerzésére.

Economist

„Antiszemitizmus Magyarországon” címszó alatt a megosztott magyar politika ritka egységmegnyilvánulásának minősíti a lap a vasárnapi tüntetést. A Parlamentben a képviselők és a kormány tagjai először lagymatagon reagáltak Gyöngyösi felszólalására. Nem vonultak ki tömegesen. Orbán Viktor csöndben maradt. Kövér most új házszabályt sürget a gyűlöletbeszéd szankcionálására. Az ellenzék már határozottabbnak bizonyult. Az MSZP bojkottálni kívánja a Külügyi Bizottságot, amíg Gyöngyösi ott tag. A hatalom emberei elismerik, hogy meg akarják szerezni a Jobbik híveit. A kabinetminiszterek az erősödő Horthy-kultusz láttán sem emelték fel szavukat. Márpedig a bírálók szerint ez a szélsőjobbnak kedvez. Az antiszemiták bátorítva érzik magukat. Ortodox zsidók arról számolnak be, hogy az utcákon most már szinte nap mint nap érik őket rasszista megjegyzések. Ahogy fokozódott a felháborodás Gyöngyösi beszéde miatt, úgy vált a Fidesz politikai számítása egyre hitványabbá. Még az általában megbízható szövetségesek is a kormány ellen fordultak. A Magyar Nemzet éles hangú cikkben szólította fel a jobboldalt, hogy ébredjen fel, mert a szélsőségesek veszélyt jelentenek. Orbán azután végre megszólalt és fogadta Feldmájer Pétert. Gyöngyösi azzal, hogy mind a három oldalt egyesítette az antiszemitizmus ellen, végül is szolgálatot tett az országnak. Még ha nem is abban az értelemben, ahogyan gondolta.

European Voice

Veszélyes és nem demokratikus címmel az unióval foglalkozó független hetilap rámutat, hogy az európai Bizottságnak továbbra is hangot kell adnia aggodalmának a Magyarországon érvényesülő zavaró politikai kultúra és az antiszemita szélsőjobb miatt. Sokak szerint az EU egyik stratégiai hibája az volt, hogy a legutóbbi két alkalommal túl sok olyan országot vett fel, amely gazdaságilag elmaradott, a demokráciát tekintve gyenge és politikai kultúrája nem olyan, mint a többieké. Romániát az idén gyakran egy kalap alá vették Magyarországgal, mint ahol nem ügyelnek túlságosan a jog uralmára és amely a tekintélyelvűség felé csúszik. Orbán Viktor ravasz politikus, aki rendszeresen játszik „húzd meg ,ereszd meg!”-et az európai szabályozásokkal. A bírák ügyében nemrégiben vesztett és a médiatörvény is kiváltotta Brüsszel aggodalmát. Ugyanakkor a Bizottságnak és az IMF-nek komoly nyomást kellett gyakorolnia Budapestre, hogy az kézbe vegye a költségvetési hiányt.

A Fideszben azt mondják, hogy az EU beavatkozása ajándék a szélsőjobbnak. Ezzel együtt a kormánypárt elég jól tartja magát a közvélemény-kutatásokban, éspedig annak köszönhetően, hogy ultranacionalista, vér-és-rög-politikával igyekszik maga mellé állítani a Jobbik szavazóit. Erre szolgál a rasszizmus és antiszemitizmus, valamint a szembenállás a globalizációval. Ez a fajta magatartás nem csupán egy réges régi európai politika maradványa. Olyan vírus ez, amelyet a kommunizmus idején inkubátorba zártak, ám most megfertőzi azokat az államokat, amelyeknek az ellenálló képességét legyengítették a megszorítások. A régi tagállamok demokráciái persze szintén nem kifogástalanok, a komiszabb keleti rokonok éppen erre hivatkoznak saját gyakorlatuk védelmében. Magyarországon az idevágó tilalmak alig korlátozzák a Jobbikot, amely a nemzetiszocialista mozgalmak örökösének tekinthető. Különösen a Gyöngyösi-ügy után az országot erősen figyelik európai szinten, főleg az EP középbal és zöld frakciói, amelyek azzal vádolták meg az Orbán-kormányt, hogy az veszélyezteti a közösség demokratikus és emberi jogi alapértékeit. Az Európai Néppárt alkalmanként határozottan megvédte a fiatal demokratákat. A brüsszeli Bizottság elnökének azonban nem lett volna szabad hallgatnia a múlt héten, amikor egy európai állam parlamentjének egyik tagja a zsidók összeírását követelte. Ez egyszerűen szégyenletes volt.

Die Welt

A konzervatív lapban megjelent írásában Fischer Ádám kiemeli, hogy a független magyar művészeknek tiltakozniuk kell a Konrád Györgyöt ért botrányos, antiszemita acsarkodás ellen. Európának pedig zászlót kell bontani a magyarországi gleichschaltolással és zsidóellenességgel szemben. A karmester, akiről az újság megjegyzi, hogy a kultúrpolitika elleni tiltakozásul lemondott az Operaház zeneigazgatói tisztségéről, megalázónak nevezi, ahogyan a kultúrában egyre inkább mindenhatónak számító Művészeti Akadémia elnöke, Fekete György támadta az írót. Az idézet mondat: „Abból kell kiindulni, hogy a külföld még Konrád Györgyöt is magyarnak tartja, függetlenül attól, hogy mit mond“. Fischer nagyrabecsülését fejezi ki az író történelmi jelentőségű politikai munkássága iránt, és úgy véli: a kódolt antiszemita kijelentés szégyenletes a kormánypárt egyik vezető tagjának a szájából. Azt is megemlíti, hogy Fekete megfosztaná az Akadémia anyagi támogatásától azokat a művészeket, akik bírálják a hatalmat. Így Fischer Ádám most azoknak a művészeknek a nevében is tiltakozik, akik egzisztenciális okokból úgy gondolják, hogy ezt a mai Magyarországon nem tehetik meg. Kötelességnek nevezi, hogy hívják fel Európát: a földrész fontolja meg, mit tehet a magyar társadalomban mutatkozó szerencsétlen és veszélyes fejlemények további eszkalációjának megakadályozására.

Süddeutsche Zeitung

Magyarországon az ellenzék megmentőjeként kezelik Bajnai Gordont, pedig még nincs is olyan, hogy ellenzék. Az Együtt 2014 le akarja győzni Orbánt, programja azonban csak később lesz. Annak idején Bajnainak csak részben sikerült az, amit a szocialisták rábíztak: a gazdasági adatok némiképp javultak, de a lakosság bizalmát nem tudta visszaszerezni. Most újra itt van, ám az áhított cél, a Fidesz megbuktatása több okból is roppan nehéznek ígérkezik: először is Milla erősen szervezetlen és ezen nem is nagyon akar változtatni. Közelebb áll az Occupy mozgalomhoz, mint az Országgyűléshez. Az LMP kettészakadt az együttműködés ügyében. A szocialisták egyfajta szándéklevelet küldtek. Még nem lehet tudni, ki ki ellen lép fel másfél év múlva. Bajnainak, akiben sokan bíznak, meg kell csinálnia azt, amit szinte senki másról nem feltételeznek: életképes politikai alternatívát kell felrajzolnia.

A másik, ellenzéki, liberális, Európa-barát Magyarországért már egyébként sem a Parlamentben folyik a harc. Áttevődött az utcára, az internetre, az Országgyűlésen kívüli csoportokra. Oda, ahol kézzelfogható a düh és a félelem, mármint hogy Orbán nem egykönnyen válik meg a hatalomtól, és egy új kormány csak nehezen tud változtatni ezeken a jogszabályokon. Lásd a regisztrációt, vagy a 9 évre kulcspozíciókba ültetett Fidesz-embereket, akik két választáson is mozgatni tudják majd a szálakat. Bajnai profi, tudja, hogy árt neki, ha túl nagy várakozásokat támasztanak vele szemben. És akkor még nem esett szó a saját, mélységes borúlátásáról, ti. hogy ha nem vigyáznak, akkor Orbán nagyon hamar verhetetlen lesz. A korábbi miniszterelnök azonban nem karizmatikus: vékony, fiatalosnak ható közgazdász, ám azt látja: ha valaki el akarja érni az elbizonytalanodott embereket a megosztott országban, annak hoznia kell a határozatlanokat, a váltószavazókat, a közepet. Az ellenzék túlélési esélyeit csak az növeli meg, ha sikerül nagy mértékben mozgósítania a bizonytalanokat, a politikától távoli rétegeket. Időnként azonban megvillan egy-egy fénysugár. Ilyen volt a vasárnapi tüntetés.

Die Presse

Martonyi János a sokat bírált Orbán-kormány tagjaként kitart amellett, hogy Magyarországnak csatlakoznia kell az euroövezethez. A bécsi látogatása alkalmából adott interjúban kijelentette, hogy az ország ellen sok helyen, így a médiában is politikai hadjárat folyik, ami ellen főleg az Európai Néppárt jelentős védelmet nyújtott. A bankadó megtartásáról azt mondta: nem azt várják a külföldi tulajdonban lévő bankoktól, hogy boldogok legyenek, hanem hogy az országban maradjanak. A cél az eredményes magyar gazdaság. Szerinte a kormány bátorítja a beruházókat, mégpedig elsősorban a termelő ágazatokban, ahol a munkahelyek jönnek létre. Arról azonban nem kívánt beszélni, hogy bizonyos osztrák cégek fenyegetve érzik magukat, pl. amiatt, hogy esetleg államosítják őket, lásd a hulladékgazdákodást. Úgy fogalmazott: erről jelenleg vita folyik. Amúgy sikeresnek tartja a saját diplomáciai munkáját, mert sok mindenben előre tudtak lépni, a szomszédokkal pedig kifejezetten javult a viszony, ideértve Romániát is, bár a Ponta-kabinet hatalomra lépése óta átmeneti időszakot élnek át. A többit majd a vasárnapi választás után meglátják.

Az EU-ról szólva azt hangoztatta, hogy Magyarország soha nem lesz kívülálló a szervezetben. Nem fogja hátráltatni az eurózónát, hogy előbbre vigye a stabilizációt. Ám azt nem engedi meg, hogy tűzfalat emeljenek a különböző csoportok között. Szerinte ma már nem kell választani az európai szövetségi állam, illetve a nemzetek Európája között. Mindenképpen szükség van a nagyobb költségvetési fegyelemre, a bankunióra, a gazdaságpolitikák jobb összehangolására és az európai intézmények nagyobb legitimációjára. Ugyanakkor egyetért Orbán Viktorral abban, hogy a nemzeti identitás mindig is erősebb lesz, mint az európai. A kohéziós támogatás esetleges csökkentéséről kifejtette, hogy már vannak javaslatok az igazságosabb megoldás érdekében, mert nem lenne jó, ha ezen a téren a gazdagabb államokat részesítenék előnyben. Nem támogatja, hogy Európa csökkentse kiadásait, de azt igen, hogy a kiadásokat hatékonyabban használják fel. Martonyi kettős mércét lát abban, hogy Magyarország esetében kifogásolják a külföldieknek pénz ellenében szavatolandó tartózkodási jogot, miközben ez más államokban bevett gyakorlat. Azt azonban nem kívánta kommentálni, hogy mi magyarázza ezt a kettős mércét.

Der Standard

A magyar államfő egyelőre leállította a vitatott választási törvény elfogadását. Áder János ugyanis az Alkotmánybírósághoz fordult a többi közt a regisztráció és a kampány korlátozása miatt. Az ellenzék attól tart, hogy a jogszabállyal Orbán Viktor be akarja betonozni a hatalmát. Az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője ugyancsak kifogásolta a reformot, mondván, hogy de facto a választási jog szűkítéséről van szó. A jogosultaknak négy évenként egyszer kell bejegyeztetniük magukat, ám a lépés vonatkozik minden választásra, így az EP képviselői helyeinek elosztására is. Ez felveti a kérdést, hogy a brüsszeli Bizottságnak nem kellene-e közbeavatkoznia – tette hozzá Hannes Swoboda. Megfigyelők azt gyanítják a Fidesz eljárása mögött, hogy a miniszterelnök és pártja fél a választásoktól.

Kurier

Orbán harcot hirdet a hajléktalanok ellen. A miniszterelnök a lakosságtól akar felhatalmazást az alaptörvény megváltoztatásához, miután az Alkotmánybíróság a minap keresztülhúzta a számítását és érvénytelenítette a jogszabályt, amely drákói pénzbüntetéseket irányzott elő a fedél nélküliekkel szemben. A bírság átszámítva akár 500 euro is lehetett volna, vagy 60 napig tartó elzárás fenyegette volna az érintetteket. Ám ha konzultáció sikeres lesz, akkor az önkormányzatok jogot kapnak, hogy kitiltsák területükről mindazokat, akiknek nincs otthonuk. Ahogy az a 8. kerületben történt. Az alkotmánymódosítás a kétharmad miatt nem lenne gond a kormány számára, ám a 30-50 ezer hajléktalan helyzetét még nehezebb tenné. A menhelyeken csupán 10 ezer hely van és a segélyszervezetek azt kérdezik, hová menjenek ezek az emberek. A jeges télben életveszélyessé válik számukra a helyzet. Tavaly mintegy 60-an fagytak meg közülük, amit a kabinet vitat. Utóbbi számára azonban újabb kudarccal fenyeget, hogy Áder János a választási törvény felülvizsgálatára kérte fel az Alkotmánybíróságot.

Neuer Kronen Zeitung

A magyar köztársasági elnök közbeavatkozására egyelőre nem léphet életbe a vitatott választási törvény. Áder János ugyanis az Alkotmánybírósághoz fordult. A politikus, aki Orbán párttársa és a Fidesz egyik alapító atyája, azzal indokolta döntését, hogy ellenőrizni kell bizonyos részek alkotmányosságát. Így azt, hogy a jogosultak csakis a lakóhelyük szerint illetékes önkormányzatnál regisztráltathatják magukat. Továbbá, hogy a kereskedelmi tévékben 50 nappal a választások előtt már nem lehet politikai hirdetéseket sugározni.