Orbán ismét kihátrál Ukrajna támogatásából: „Azt sem tudjuk, mekkora a területe”
Hiba, hogy az Európai Bizottság azt erőlteti, hogy a miniszterelnökök tűzzék napirendre Ukrajna EU-csatlakozását, mert az nincs előkészítve. Az azonnali csatlakozás helyett először öt-tízéves időtávra stratégiai partnerségi megállapodást kellene kötni Ukrajnával – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán Viktor közölte, hogy az előkészítés nem azt jelenti, hogy írnak egy papírt, és azt mindenki elolvassa, hanem azt, hogy mindenkivel tárgyalnak, megnézik, kinek milyen érdekei vannak, és azokat összehangolják. „Amikor látjuk, hogy tudunk együttműködni, akkor vegyük elő a tagság kérdését”, de ez hosszú-hosszú évek múlva lehetséges – mondta.
A kormányfő úgy fogalmazott, hogy amikor egy ország háborúban áll, másképp működik jogrendszere és a politikai rendszere. Így nem tudjuk megmondani vajon Ukrajna megfelel-e az uniós tagság jogállami feltételeinek, ahogy azt sem mekkora az ország területe, hiszen egy része orosz megszállás alatt át, mekkora a népessége, mivel folyamatosan menekülnek az emberek. Ahogy azt sem, milyen következményekkel járna az ukrán mezőgazdaság beemelése a szabadpiacra.
Álláspontja szerint Ukrajnának az uniós költségvetésen kívül, transzparens módon kellene támogatást nyújtani. Úgy véli, hogy külön kormányközi megállapodással olyan pénzügyi alapot kellene létrehozni Ukrajna támogatására, amelybe minden ország saját belátása szerint fizet be. „Most nagyon sok pénzt, 100 milliárd euró felett – részben fegyverzet, részben készpénz formájában – odaadtunk az ukránoknak. Ha ezt Európa fejlesztésére fordítottuk volna, akkor az európai gazdaságok jobb állapotban lennének” – hangsúlyozta a kormányfő.
„Európának gazdasági bajai vannak, és közben szórja a pénzt, vagonokban küldi a fegyvert és a pénzt Ukrajnába” – fogalmazott Orbán Viktor. Leszögezte, háború helyett tűzszünetre van szükség. „Nem a háborút kellene finanszírozni, hanem a tűzszünetet, utána pedig a békét” – tette hozzá.
Reményteljes év lesz 2024
Az előttünk álló esztendőről kijelentette, hogy reményteljes év lesz. 2024-ben a magyar emberek már azért fognak dolgozni, hogy jobb legyen, nem azért, hogy ne legyen rosszabb. A kormányfő értékelése szerint 2023 volt a legveszélyesebb év hosszú évek óta, az infláció, a szankciók és az energiaválság miatt.
Jelezte: megvannak az első jelei, hogy ez nemcsak egy vágyálom, hanem elérhető lehetőség is, hiszen a nyugdíjakat mindenképpen 6 százalékkal emeli a kormány, akkor is, ha kiderül, hogy csak 5 százalék az infláció. Februárban ki tudják fizetni a már megemelt 13. havi nyugdíjat, a gazdaság szereplői pedig a minimálbér és garantált bérminimum 10-15 százalékos emeléséről döntöttek.
(Kiemelt kép: Orbán Viktor interjút ad a Kossuth Rádióban. Forrás: YouTube)
