Orbán éve
A független Medián Közvélemény-kutató Intézet két utóbbi közvélemény-kutatásának eredménye és az én személyes budapesti tapasztalataim is lehetővé teszik megkeresni azokat az okokat, amelyek miatt hatalompolitikai szempontokból vizsgálva az 52-éves Orbán Viktor kormányfőt nem csak a saját országában, de európai mércével is a legsikeresebb politikusnak, 2015-ben „év emberének” lehet tekinteni – írja a Der Standardban megjelent kommentárjában Paul Lendvai.
Sikereinek csak egy picike töredékét jelenti, hogy a kormányzó Fidesz pártkongresszusán az 1177 küldött közül 1174 fő őt választotta meg pártelnöknek. Sokkal többről van szó! Az első közvélemény-kutatás ugyanis azt mutatja, hogy másfél évvel a legutóbbi parlamenti választások után jelenleg a Fidesz a választáson résztvevő választók 51 százalékának a szavazatával és az ország összlakosságának 34 százalékos támogatásával akadálytalanul uralja a magyar politikai életet. 2014 novembere óta nyolc százalékkal növekedett a párt támogatottsága, és Orbán népszerűsége 32 százalékról 48 százalékra ugrott.
A megosztott, fantomszerű baloldali ellenzék feltartóztathatatlanul haldoklik. A potenciális veszélyt jelentő szélsőjobboldali Jobbikot – legalább is átmenetileg – sikeresen elszigetelték. Továbbra is messze a Jobbik bizonyul a legerősebb ellenzéki pártnak, támogatottsága azonban 16 százalékról 13 százalékra csökkent a választáson részt venni szándékozó választók körében. Ezek az adatok azért meglepőek, mert egy szűk esztendővel ezelőtt a tömegtüntetések még a sokat vitatott internetadó visszavonására kényszerítették Orbánt, a korrupciós vádak miatt a pótválasztásokon a Fidesznek választási vereségeket kellett elszenvednie, és még a parlamenti kétharmados többségét is elveszítette. Ma már ez olyan, mint a tavalyi hó! Orbán ismételten bizonyította politikai megérzési képességeit.
Az általános menekültválságban már 2015 júniusa óta erőteljes kampányt alapoz a félelemre és a muszlim menekültekkel szembeni elutasításra. 2015-ben a magyarok összesen 449 115 illegális határátlépést számoltak össze, ám miután megépült a kerítés-akadály, a menekültekkel szemben könnygázt vetettek be, és lehetővé tették a menekültek akadálytalan továbbszállítását Ausztriába és Horvátországba, számuk a szeptemberi 141 858-ról novemberben 1719 főre csökkent.
Az Európa Tanács, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az EBESZ eredménytelenül szólította fel Magyarországot arra, hogy a menekülteket a jövőben ne bélyegezzék „bűnözőknek, megszállóknak és ne tekintsék őket terroristáknak”. Annak ellenére, hogy Christoph Schönborn érsek, Angela Merkel német szövetségi kancellár és Werner Faymann szövetségi kancellár egyhangúan elítélték a magyar (a szlovák, a cseh és a lengyel) elzárkózási gyakorlatot, a magyarok 87 százaléka (köztük Konrád György író is!) helyesli a kormány irányvonalát, 77 százalékuk úgy véli, hogy a menekültek befogadása növelné az egészségügyi kockázatokat és a terrorizmus veszélyét. Orbán számítása nemzetközileg is sikeresnek bizonyult. Joggal hivatkozhat arra, hogy olyan szociáldemokrata politikusok által vezetett ország, mint Szlovákia és Csehország, valamint újabban a jobboldali Kaczynski vezette Lengyelország is, éllovasként és példaképként tekint rá.
(Paul Lendvai, 2015.12.28.)
Der Standard, 2015.12.28.Fordította: dr. Gonda László
