Orbán cselvetése a “terror szükségállapottal”
Magyarországon a kormány alkotmányreform segítségével akarja elérni, hogy terrorveszély esetén “különleges intézkedéseket” hozhasson. – írja a Die Pressében Balazs Csekö.
“Egyetlen ember sem olyan szilárd, hogy rá lehetne bízni az abszolút hatalmat” – állította Albert Camus. A francia filozófus bölcs megállapítását figyelmen kívül hagyva, a magyar parlament most arra készül, hogy abszolút hatalommal ruházza fel a magyar miniszterelnököt. Néhány hét múlva “terrorveszély “ esetén a kormányfő rendeleti úton kihirdetheti majd a “terror szükségállapotot”, és “különleges intézkedéseket” vezethet be.
Derült égből villámcsapásként érkezett a kormányjavaslat. Az Orbán-kormány által 2011-ben elfogadott Alaptörvény már most is a különleges jogi helyzet öt kategóriáját különbözteti meg. A legmagasabb kategória, a rendkívüli helyzet több jogot biztosít a végrehajtó hatalom részére, mint a tervezett terror szükségállapot. Ezért feleslegesnek tűnik bármiféle alkotmányreform.
A jelenlegi tervezet valódi ereje ténylegesen az alkotmánymódosítás szószerinti szövegében rejlik. Ez semmilyen választ nem ad arra, hogy melyik időponttól lenne lehetséges a “terror szükségállapot” elrendelése. Hogy mikor következne be a Rubikon átlépése? Csak belföldi terrorcselekmény esetén lehetne-e kihirdetni a terror miatti szükségállapotot, vagy elegendő lenne, ha a tüntetők tojással dobálnák meg a parlament épületét? A nem világos megfogalmazás mindenesetre széles interpretációs játékteret biztosít a kormány számára.
Hiányzik a hatékony ellenőrzés
A tervezet szerint hamarosan korlátozható lesz a magyar állampolgárok sajtó-, véleménynyilvánítási – és utazási szabadsága, lezárhatják a határokat, lekapcsolhatják az internetet és a telefonvonalakat, befagyaszthatják a személyek és a vállalkozások vagyonát, megtilthatják a külföldiek Magyarországra történő beutazását. A terror szükségállapot joghatályos kihirdetése esetén a rádió- és TV-adásokban kizárólag csak kormányközlemények hangozhatnának el. Megállni mindenkor, amikor a végrehajtó hatalom “terror szükséghelyzetet” látna. Kénye, kedve szerint!
A végrehajtó hatalom ellenőrzése a parlament és az államfő által kétségtelenül szerepel a tervezetben, ám az állami irányító feladatok felosztása Magyarországon már évek óta nem működik. A parlamenti többség és az államfő is a miniszterelnöki hivatal füttyére cselekszik. Ezáltal kizárt a hatékony belföldi ellenőrzés. Ezt a szerepet az EU-nak, az Európa Tanácsnak és a NATO-nak kellene átvennie.
Politikai hasznosítás
Az alkotmánymódosítás mindenekelőtt akkor ad aggodalomra okot, ha az ember figyelembe veszi, hogy a magyar kormány már hónapok óta menekültellenes kampányt finanszíroz. Gyűlöletkeltő kijelentése alapján, miszerint “nem tudjuk, hogy honnan jönnek, kik ők és mit akarnak” – Orbán Viktor miniszterelnök gyorsan arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy “gyakorlatilag minden migráns terrorista”. Ez már csak egy lépésre van attól a kijelentéstől, amit sok választója hallani szeretne.
A magyar végrehajtó hatalom főképpen azért utasítja el a “kötelező betelepítési kvótát”, mert az “növelné a terrorista veszélyt”. Vajon ennek megfelelően a terror szükségállapot kihirdetését indokolttá tenné-e az a kötelezettség, amelynek értelmében Magyarországnak át kell vennie menekülteket a Német Szövetségi Köztársaságtól?
Az mindenesetre tény, hogy az Orbán-kormány a menekültválságot belpolitikai célok eléréséhez használja eszközként. A parlamentben az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre van szükség. Annak ellenére, hogy a 2015-óta kormányon levő Fidesznek kettővel kevesebb szavazata van, mint amennyi az alkotmányozó többséghez kellene, a tervezet a szélsőjobboldali Jobbik képviselőinek a támogatásával még mindig elfogadható lenne. Csak reménykedni lehet abban, hogy Albert Camus bölcsessége mégis csak meghallgatásra talál Budapesten.
E-mail-cím: debatte@diepresse.com
(Die Presse, nyomtatásban 2016.01.29-én.) Fordította: dr. Gonda László
