Orbán bosszút áll az eddig elszenvedett vereségekért

New York Times

Alkotmányos bosszú címmel Paul Krugman blogja Kim Lane Scheppele legújabb elemzését közli a magyar demokráciáról. A Princeton-i Egyetem tanára szerint az eltelt egy évben a Fidesz-kormány egyszerűen kivárta, amíg elül a nagy nemzetközi vihar. Az unió visszatért a megszokott üzemmódba, sőt még több pénzt is ad a magyaroknak, mint korábban. Az ET igazolta, hogy az ország eleget tesz az európai normáknak. Az USA még aggódik, de már csendesebben. Úgy tűnik, hogy Magyarország ismét normális állam, vagy legalábbis tolerálják. A világ megnyugodott, mert a magyar vezetés, úgy tűnt, módosítja a leginkább kritizált reformokat, főként a bírák kinevezése és a média ügyében. Szintén úgy látszott, hogy az Alkotmánybíróság teszi a dolgát. Ám most a hatalom bosszút forral az eddigi vereségekért, és 15-oldalas alkotmánymódosítást kíván életbe léptetni. Ideértve főként, hogy nem lehet majd figyelembe venni azokat a korábbi döntéseket, amelyek széles körben meghatározták és megvédelmezték az alkotmányos jogokat. Az új alaptörvény pl. nem tiltja kifejezetten a halálbüntetést, nem zárja ki határozottan, hogy a személyi számot összekapcsolják az illetőről vezetett többi kormányzati adattal. Ugyanígy nem szavatolja egyértelműen a közmédia pártatlanságát. De idetartozik az abortusz, az egyházalapítás és az állam nyugdíjfizetési kötelezettsége is. Ráadásul hamarosan már 9 olyan bíró lesz a testületben, akit a Fidesz nevezett/nevez ki és eddig Stumpf István kivételével a többiek mindig támogatták a kormányzati álláspontot.

És akkor arról még nem esett szó, hogy a módosítások visszahoznak olyan törvényeket, amelyeket az Alkotmánybíróság érvénytelenített, vagy amelyekről a magyarok azt állították Európában, hogy megváltoztatták azokat. Lásd az igazságszolgáltatás függetlenségét, hogy a Bírói Hivatal elnökasszonya ismét kijelölhet bíróságokat és így tovább. A kompromisszum csupán időleges volt és a megnövelt elnöki jogkört beemelik az alkotmányba, mégpedig az Európát megnyugtató biztosítékok nélkül.

Az ET épp a napokban adott ki igazolást a magyaroknak a médiaszabályozás kapcsán, csakhogy a módosítások több szigorítást is tartalmaznak. Így a közrádiót és tévét leszámítva a választási kampány során korlátozhatják a politikai hirdetéseket a sajtó többi részében, vagyis a szólásszabadságot éppen akkor nyirbálják meg, amikor arra a leginkább szükség lenne. Véget ér az egyetemek függetlensége is, ezek az intézmények szigorú politikai ellenőrzés alá kerülnek. Gazdálkodásukat központilag felügyelik, és ehhez járul még, hogy az új alaptörvény értelmében az államfő nevezi ki a rektorokat, valamint az egyetemi tanárokat. Megvalósul a röghöz kötés is. A hajléktalanok kifejezetten rosszul járnak a módosítások folytán. A jövőben igenis el lehet járni ellenük a közrend, a közbiztonság, a közegészség vagy a kulturális értékek védelmére hivatkozva. Az egyházak szintén megkapják a magukét, bár még nem tudni, a kormány miként reagál a vonatkozó jogszabály elvetésére, de nem lenne meglepő, ha a kifogásolt rendelkezések is simán bekerülnének az alaptörvénybe. Létrejön viszont egy olyan új, vallási szervezet, amely nem hivatalos egyház, és nem is egyszerű polgári szerveződés, hanem vallási célzatú szervezet, amely együttműködik a kormánnyal. Még nem tudni, hogy mi történik azokkal az egyházakkal, amelyek nem hajlandók a kollaborálásra.

Továbbá üldözni lehet a kommunista időkben elkövetett bűnök felelőseit, akiket eddig politikai okokból nem állítottak az igazságszolgáltatás elé. A tervezet kiterjed arra is, hogy a Kommunista Párt és annak csatolt részei bűnös szervezetek voltak. A lehetséges jogsértések a többi közt magukban foglalják a nemzetárulást, a tulajdon szentségének megsértését, az ország eladósítását, a polgárok megfosztását az emberi jogoktól, valamint a nemzeti identitás aláásását. Még nem világos, mit akar a kormány a régi kommunisták démonizálásával. A szocialisták, de lehet, hogy más pártok is bizonyosan a célkeresztben vannak, ám a részletek még csak ezután következnek. A 45 oldalas és csupán egy éve hatályba lépett alkotmányhoz 15-oldalas módosítást fűznek, amely visszacsinál minden engedményt, amire a hatalom rákényszerült. Egyben megerősíti, hogy Orbán Viktor nem ismeri el felhatalmazásának semmiféle megkötését. Ha Európa nemet mond neki, és ha a saját Alkotmánybírósága elutasítja elképzeléseit, akkor vár, amíg az ország kikerül a reflektorfényből és akkor alakítja át az alaptörvényt, hogy megszabaduljon a kellemetlen korlátozásoktól.

Reuters

Az új jegybankelnök első feladata az lesz, hogy meggyőzze a külföldi befektetőket: biztonságot jelent és nem fog meglepetéseket okozni. Ám ez kemény munkának ígérkezik Matolcsy György számára. Eddig ugyanis Orbán Viktor befolyásos szövetségeseként irányította azt a kísérleti politikai pályát, amely megrendítette a befektetők és a többi közt az IMF bizalmát. Gyakran nem válogatta meg szavait, amikor a maga útját védelmezte. Kinevezése előtt még egy nappal is kirohant bankok és multik ellen, akik szerinte minden lehetséges eszközzel támadják kormányát. Az ilyen beszólások révén Matolcsy a magyar folklór része lett. De azt még nem tudni, hogy képes lesz-e visszafogni a megnyilatkozásait egy olyan munkakörben, amelyben a befektetők éberen figyelnek minden szóárnyalatra, vagy ha kimarad egy korábbi utalás. Tavaly még azt jósolta, hogy a „tündérmese” az idén már meghozza gyümölcsét, nos, a recessziót elnézve ez egyre inkább hihetetlennek tűnik. Huszár Róbert (K&H) azt mondja, nyomott a kereslet a hosszú távú kölcsönök iránt, ami a befektetések további zuhanását vetíti előre és beárnyékolja a tartós növekedés kilátásait. Egy évvel a választások előtt a munkanélküliség változatlanul magas, a háztartások súlyosan eladósodottak, és a külföldi bankok továbbra is vonják ki a tőkét, ahelyett hogy kölcsön adnák.

Sok érintett biztosra veszi, hogy Matolcsy új eszközökkel igyekszik majd ösztönözni a gazdaságot, megfejelve a sorozatos kamatvágást. A kérdés, hogy mennyire lesz közben óvatos, illetve folyamodik olyan intézkedésekhez, amelyek kockázatosak lehetnek a forint szempontjából. Egy MNB-s forrás úgy jellemezte, hogy olyan, mint egy friss diplomás, aki tele van ötletekkel. Ezek közül egy-kettő remek, a többi unortodox. Az vitatott, hogy Matolcsy tanácsára, vagy Orbán víziójának hatására léptették életbe a földrész legszokatlanabb gazdaságpolitikáját. De a politikus mindenképpen súlyos kockázatoknak tette ki az ország nemzetközi megítélését a külföldi nagytőke körében, amikor államosította a magán nyugdíjpénztárak vagyonát és a bankok és multik rovására csökkentette az szjá-t. Ily módon Magyarország – az unión belül ritka kivételként – 3 % alá vitte a deficitet, de a kiszámíthatatlanság, továbbá hogy hajlandó flörtölni a veszéllyel, nem tartozik az alapvető jellemvonások közé egy olyan jegybankár esetében, aki igyekszik helyes irányban tartani a dolgokat. Ha ilyesvalakit küldenek a kormányból a központi bankhoz, az még több kérdést vet fel az MNB függetlenségét illetően. Ráadásul éppen ez volt az egyik ok, ami miatt Budapest leginkább nézeteltérésbe keveredett Brüsszellel. Bár a kamatokat már eddig is a Fidesz-többség emberei határozták meg. Az aggály sokkal inkább az, hogy a növekedés megtámogatásának szándéka olyan kockázatokba viszi bele Matolcsyt, amelyek bajba sodorják Magyarországot, a térség legingatagabb adósát. Németh Dávid az ING-től arra hívja fel a figyelmet, hogy a jegybankvezér és a monetáris politika körüli kételyek január óta alaposan befűtöttek a forintnak. Matolcsy tisztában van a téttel, ennek megfelelően nyilatkozott, amikor piaci szereplők megpróbálták áttörni a forinttal a lélektaninak számító 300-as határt.

Bloomberg

A jegybank új elnökeként a növekedés, illetve az infláció elleni harc támogatását ígéri Matolcsy György, annak az Orbán-féle sajátos, unortodox politikának az építészmérnöke, amely hozzájárult, hogy recesszióba kerüljön a gazdaság. A kormányfő akkor állítja eddigi miniszterét az MNB élére, amikor közelednek a választások és megpróbálja beindítani a gazdaságot, miután a deficitcél tartása érdekében három éven át lemondott a növekedésről. A Deutsche Bank londoni elemzője úgy véli, hogy a kabinet két dolgot akar: lazítani a monetáris politikán, egyidejűleg pedig ellenőrzött módon hagyja romlani a forint árfolyamát. Kondrát Zsolt/MKB azt jósolja, hogy Matolcsy először alighanem elfogadottabb eszközökkel próbálja majd gerjeszteni a gazdaságot, így pl . az Angol Bank mintájára olcsóbb forrásokkal igyekszik feldobni a hitelezést. A szakértő azonban ettől nem vár jelentős eredményeket, ezért fél, hogy utána a jegybank már veszélyesebb eszközökhöz folyamodik, lásd, hogy túlságosan leviszi a kamatot, ami előidézheti a forint drasztikus leértékelődését.

FT

Matolcsy azt ígéri, hogy viselkedni fog. A miniszter, aki idáig unortodox irányvonalával szerzett hírnevet, azt állítja, hogy új tisztségében a konzervativizmus és a megbízhatóság igazi pillére lesz. A kérdés az, hogy kijelentését komolyan lehet-e venni, vagy az csupán a piacok megnyugtatására szolgál. Török Zoltán a Raiffeisen International-től mindenképpen lát egy kis színjátékot a parlamenti bizottság előtt nyújtott alakításban: a politikus idáig meglehetősen ellentmondásos figurának bizonyult, a neve összekapcsolódik egy sor nem szokványos lépéssel. Most viszont a konzervatív monetáris irányvonal híveként mutatkozik be, amivel persze nyilvánvalóan minimalizálni szeretné a kinevezése körüli negatív piaci reakciókat. Persze amikor a tárca élén elért sikereit kell taglalni, Matolcsy nem éppen harmatos virágnak tűnik. Mint mondta, 3 % alatt tudták tartani a hiánycélt és az ország megindult az adósságcsökkentés útján. Így az MNB-nek már nem kell fokozottan törődnie az állam pénzügyi megszilárdításával. Ehelyett immár követheti hármas feladatkörét: az árak és a pénzügyek stabilitását, valamint a kormány gazdaságpolitikájának elősegítését, ideértve mindenek előtt a növekedést és a foglalkoztatást. Éppen ez utóbbi pontot illetően van a legnagyobb különbség a Simon-érához képest: az új vezetőnek az eddiginél jobban együtt kell működnie a hatalommal, ami ez esetben lazább monetáris politikát jelent. A Capital Economics elemzői szerint Matolcsy kinevezése újabb csapás a központi bank függetlenségére. Ami valószínűleg további kamatvágást és unortodox eszközöket jelent a hitelezés fellendítésére. Megjegyzik azonban, hogy a gazdaság minden ágában súlyosak a devizában jegyzett tartozások, ami rontja a mennyiségi könnyítés hatékonyságát. Mi több, egy pártos vezető hatalomra emelése és a bank hitelességének meggyengítése folytán a lazább politika csak még rosszabb eredményhez vezethet, mert kiválthatja a forintárfolyam éles zuhanását. Németh Dávid/ING egyetért azzal, hogy a piac nem vár semmi jót Matolcsytól, ám utóbbi nem sokat ugrálhat, mert a piac azonnal és keményen reagál minden rossz döntésre. Németh – éppen a szigorú ellenőrzési mechanizmus miatt – nem emlékszik olyan jegybankelnökre, aki agresszív lett volna. Úgy fogalmaz, hogy a lazább politikai két-három év alatt segíthet a növekedésnek és valamelyest javíthat a bizalmon. Csakhogy a kormányfőnek a választások miatt nincs ennyi ideje. A kormányzati kommunikáció nem említi az idei, nem túl rózsás kilátásokat, csupán a pénzügyi sikereket szajkózza. Török Zoltán szerint a piac nyugtalan és sérülékeny marad mindaddig, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy Matolcsy piacbarát módon és eredményes eszközökkel akarja elérni a növekedést és a stabilitást. Peter Attard Montalto szerint a Nomuránál abból indulnak ki, hogy a Nemzeti Bank többé nem független. Ugyan még meg kell várni, miként alakulnak arrafelé a dolgok, ám Matolcsy azért kerül oda, hogy szoros kapcsolatot építsen ki a kormánnyal, a politikának megfelelő intézkedéseket hozzon. Valószínűleg nagyon is a Fidesz embere lesz a poszton.

FAZ

Kelet-Európa újabban ismét kedvező értékeléseket kap, a térség továbbra is fontos célpont a piaci szakértők szemében. A régióban ugyan vége az aranyásó hangulatnak – ezek az országok csaknem 25 évvel a fordulat után változatlanul messze vannak a nyugati jólét szintjétől –, de a felzárkózás szükséglete serkenti a növekedést, bár 2008 óta az egykori fény kissé megkopott. A kockázatokat azonban már nem tartják olyan veszélyesnek, az Erste fő elemzője szerint Kelet-Európa egészét immár differenciáltabban ítélik meg. Látják, hogy gazdaságilag különböző piacokról van szó. Ez egyik oldalon ott találni Lengyelország, amely nem csúszott recesszióba, a másik oldalon van viszont pl. Magyarország, amely a politikai körülmények miatt éllovasból sereghajtóvá vált. Jelenleg ugyan csak 1,5-2 %-os a térségben a növekedés, de ezzel még mindig veri a nyugatot. Mindenképpen kedvező, hogy a magyarokat és a horvátokat leszámítva mindenütt 60 % alatt marad az államadósság. De e tekintetben még Magyarország is jobban áll, mint az eurorégió államai. Kelet-Európa számára jelenleg áldás, hogy nem vették át a közös valutát, így függetlenebbül tudnak fellépni a gazdaságban. De jó lenne, ha az érintett államok a felzárkózás érdekében tudásalapú rendszert alakítanának ki, ha az értékteremtés és az export sokkal diverzifikáltabb lenne, mert a külső tőkeforrások már nem bugyognak annyira. A növekedést a termelékenység javulására kell átterelni, hiszen a lakosság száma csökken. Ha ezek az országok műszaki lehetőségeik felső határai felé közelednek, akkor a költségelőnyök már nem elegendőek. Ehhez a kutatásba és fejlesztésbe kell invesztálni. Magyarország ebben a vonatkozásban is elmarad a többiektől.

NTV (Forrás: Galamus)

A német hírtévé teleboerse.de című internetes rovata azt írja, hogy Orbán, a vitatott kormányfő megszilárdítja hatalmát és lecseréli a jegybankelnököt. A valuta új legfőbb őre az egyik csatlósa, Matolcsy György lesz, aki eddigi politikája miatt ugyanannyira vitatott. Ő az atyja az unortodox irányvonalnak, amelynek lényege, hogy a szerkezeti reformok elkerülésére nagy adókkal sújtják a nemzetközi konszerneket. Elemzők most attól óvnak, hogy veszélybe sodorhatják a forintot a túlzott kamatcsökkentések, illetve a gazdaság fellendítése érdekében bevetendő más, nem hagyományos jegybanki intézkedések.

Die Presse

Orbán Viktor a bizalmasát nevezi ki az MNB elnökének. Bírálók attól tartanak, hogy Matolcsy az államháztartás rendbetételére megcsapolja devizatartalékokat. A mostani kabinet hatalomra lépése óta a matolcsyzmus fogalommá vált Magyarországon: kifejezi nem csak féktelen öntömjénezést, a fennhéjázó bejelentéseket és nagyra törő látomásokat, hanem az ortodox gazdaságpolitikát is, amely a gazdasági szabadságharcot írta zászlajára. A névadó az udvari bolondok szabadságát élvezte ez idő alatt. Az ellenzék ugyan a valóságtól idegen bohócnak tekinti, a kormánytábor viszont egyik stratégiai gondolkodóját látja benne. A jelölt nyilvánvalóan ki akarja szolgálni a kormányt. Idáig sűrűn bírálták, mondván, hogy miniszterként többet rögtönzött, mint amennyit megfontoltan cselekedett. Ő maga egyáltalán nem adott a sűrű kritikákra. Még akkor sem, amikor az országot utolérte a visszaesés. Kinevezésével immár az egész magyar államapparátus kulcsposztjain Orbán hívei ülnek.

Der Standard

Szakértők azt vetik Orbán Viktor szemére, hogy az új jegybankelnök kiválasztásánál kizárólag lojalitás számított, a szakmai felkészültséget és a nemzetközi tekintélyt nemigen vette figyelembe. Árokszállási Zoltán az Erstétől azt várja, hogy a kinevezés miatti bizonytalanság és a forint gyengülése addig tart, amíg világossá nem válik, hogy Matolcsy miként változtatja meg a pénzpolitikát. Kondrát Zsolt/MKB szerint okozhat aggályokat az eddigi miniszter tevékenysége, pl. kommunikációs stílusa és több kijelentése a jegybank, valamint a pénzpolitika kapcsán. Az NGM élén folyamatosan támadták, mert alig sikerült előre jeleznie a makrogazdasági mutatókat. A piacok felszólaltak új megbízatása ellen, rámutatva, hogy a forint gyengülése fenyeget, ha ő veszi át az MNB irányítását, bár elemzők úgy vélik: van remény, hogy legalább egy ideig nem okoz meglepetéseket. Gazdaságpolitikája egyébként a Fidesz soraiban sem szerzett neki népszerűséget. Viszályba került az IMF-fel is. Kéri László azt mondja: Matolcsy nem szakember, hanem sajnos, fantaszta, de Orbán pont olyat akar maga mellett látni, aki megerősíti saját álmaiban.

A Matolcsy-kinevezéshez írt kommentár megállapítja, hogy Orbán beveszi a jegybankot, és Magyarország nacionalista védvárként jelenik meg a világ előtt. A lakosság akarja ezt a kurzust és passzívan tudomásul veszi a fejleményeket. A kormányfő mindaddig tovább élvezheti mozgásszabadságát, amíg ez a hangulat nem változik. A politikus egyébként ügyes stratégának bizonyult: egy éven át tárgyalt az IMF-fel, ezalatt enyhült a nyomás, az ország megúszott egy görög-stílusú takarékossági csomagot. Vagyis Orbán és csapata továbbra is belátása szerint ténykedhet és Matolcsy kinevezésével világossá tette, hogy mozgástere minden milliméterét ki akarja használni. Az eddigi miniszter áthelyezésével a Fidesz hű katonája veszi át az egyik utolsó független intézmény irányítását. Orbán vitatott lépései közül különben jó pár külön-külön védhető. Csak éppen ha összerakja azokat az ember és számba veszi a többi közt az Alkotmánybíróság és a sajtó elleni politikai támadásokat, akkor látnivaló, hogy Magyarország immár nem felzárkózó állam.