Orbán: Az alkotmánybírák sem az égből szálltak le

- Van-e élet az unión kívül? – ezt kérdezte Vona Gábor Orbán Viktor miniszterelnöktől a parlamentben. A Jobbik elnöke annak apropóján tette fel ismét, ezt a pártja által már többször felvetett kérdést, hogy szerinte a kormány új kampány indít az EU népszerűsítésére. Mint fogalmazott: aljas gyarmatosítás az uniós csatlakozás és szerinte az EU munkahelyeket tett tönkre. Úgy vélte, nem az a kérdés, hogy kilép-e Magyarország az unióból, hanem hogy bent marad-e a gyarmati státuszban.

Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy bár az uniónak számos hibája van, de az ország számára a bent maradás az egyetlen ésszerű alternatíva, mert a kilépés egyenlő lenne az elszegényedéssel.

– A terméketlen vita helyett próbáljuk kijavítani az unió hibáit – javasolta Vonának Orbán, majd hozzátette, hogy nem akarja kioktatni a fiatal politikust, de ő már ’90-ben is a parlamentben ült és szembesülnie kellett azzal, hogy a szocializmus összeomlásával 1,5 millió munkahely szűnt meg Magyarországon.

– És ehhez nincs köze az uniónak. Ezt illene tudni – mondta Orbán.

Vona erre pártja uniós vizsgálóbizottsági javaslatát adta át Orbánnak, és arra kérte, ne meneküljön a vita elől. A kormányfő erre azt mondta, ha Magyarország kikerül az uniós piacról vámokat kell fizetnie. Orbán szerint ha ezt összevetjük azzal az összeggel, amit most befizetünk az EU kasszájába, akkor az derülhet ki, hogy a kilépés egyenlő az öngyilkossággal.

A szocialista Gőgös Zoltán szerint sokakat hoz rossz helyzetbe, ha a kisjövedelműektől pénzt vesznek el, és az alapvető élelmiszerek áfáját nem csökkentik. Orbán erre úgy válaszolt, hogy a kormány adópolitikája több elemből épül fel, ennek egyik része, hogy ők nem keverik az adópolitikát a szociálpolitikával. Mint mondta, a kabinet az alacsony Szja híve, de Magyarországon kevesebb ember dolgozik, mint amennyi kellene. Az áfa-csökkentés bevezetésének esetleges hatásait még vizsgálják, biztosítani akarják, hogy a mérséklés fogyasztói árcsökkentéssel is járjon.

Dúró Dóra, a Jobbik képviselője azt fájlalta, hogy a szaktárca társadalom-, és cigányellenesnek minősítette pártja javaslatát a bentlakásos intézmények létrehozásáról. Pedig azok szerinte meleg szobát, tiszta ágyneműt, megfelelő lakhatást, jó tanulási feltételeket biztosítanának a cigány fiataloknak. Dúró szerint ők ugyanis olyan családokból kerülnek ki, akiknek nem a munka a megélhetés eszköze és gyerekeket is jövedelmük növelése miatt vállalnak.

A kormányfő erre úgy reagált, ahogy elnézte a törékeny képviselőasszonyt nem is feltételezné, hogy cigányellenes lenne. De a mondatai már másról árulkodnak.

– Merő rasszizmus, azt állítani, hogy a cigány emberek (nem egyesek, nem néhányan, hanem mindannyian) nem munkából, hanem bűnözésből akarnak megélni . Ez egy olyan mélységesen keresztényietlen állítás, amivel mi nem tudunk mit kezdeni – fogalmazott Orbán.

Dúró erre azt mondta, ő és pártja soha nem a cigányság egészét, hanem csak egy csoportját minősítette. Kérte a kormányfőt, hogy érdemben reagáljon a felvetésére, ha már a tárcája erre nem hajlandó. Orbán azt mondta utasítani fogja az oktatási államtitkárságot erre. Azt mondta, örül annak, hogy a képviselő nem úgy értette a mondatait, mint ahogyan „a magyar nyelv szabályai szerint érteni lehetett”. Hozzátette azt is, hogy a kormány START munkaprogramja révén kiderült, hogy a cigány emberek is dolgozni akarnak, sorban állnak a munkalehetőségért.

Tóbiás József (MSZP) a kormány ismételt alkotmánymódosító javaslatait támadta. Mint ismert: a kabinet most készül egy 15 oldalas alaptörvény-módosítással visszavágni az AB korábbi döntései miatt. A taláros testület korábban a többi között a hajléktalanok jogai, a kampányreklámok, a diákok röghöz kötése kapcsán meszelte el a kormányzati reformokat. Tóbiás szerint demokráciában nem lehet a hatalom korlátlan. Az alkotmánybíróság feladata a demokrácia védelme, ha a testületet a kormány gyengíti, megszűnhet a jog uralma az állam felett.

– Hol a határ, hol az ön korlátja? – kérdezte Orbántól Tóbiás.

– Nem az ember van a törvényekért, hanem a törvények az emberekért. Az alkotmányt is emberek alkották, ezért azt módosíthatják is. De az alkotmánybírók sem az égből szálltak le, őket is emberek választották – magyarázta a kormányfő, aki hozzátette azt is, ha azt tapasztalják, hogy a törvények nem szolgálják az emberek érdekeit akkor módosítani fogják azokat.