Orbán, a kormányzó államfő?

Mézesmadzag lesz a kettős állampolgárság ügye az államfői rendszer bevezetéséhez, Orbán Viktor prezidenciális országlásához. Az MSZP állítólag ezt a fülest kapta fideszes „súgóitól”.

Nem tudni, hogy a mondatot az Orbán-fóbia szülte-e.Kampányeszköz, vagy valós terv.

– Adjunk a külhoni magyaroknak állampolgárságot. Ezzel kampányol majd a Fidesz, s így próbálja majd megszerezni a kétharmados támogatottságot. De az alkotmánymódosító batyuban ott lapul a köztársasági elnöki intézmény megerősítése – név nélkül így értelmezi a jobboldali hírt az MSZP egyik erős embere.
Kérdés, hogy a többséget az eredménytelen 2004-es népszavazás után felrázza-e a külhoni magyarok állampolgárságának ügye.
– Ha így lesz, elővesszük a szociális kártyát – előzi balról a lehetséges jövőt szocialista informátorunk, felmelegítve az évekkel ezelőtti referendumra kifőzött kormánypárti levest.

A politikai vírust Stumpf politológus, az Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere terjesztette el. Gondolatkísérletként. A kór fertőzött. Már az újonnan megválasztott liberális elnök is fideszes alkotmányváltoztatástól, a választási és az állampolgársági törvény módosításától retteg. Sőt, Fodor Gábor feltételül is szabta: az SZDSZ csak akkor, s nehezen, többlépcsős próbálkozás után bólintana rá (ha megteszi egyáltalán) az előrehozott választás ötletére, ha a győztesek nem variálnak kétharmados törvényekkel.

Navracsics Tibor frakcióvezető látszólag a Stumpf-vonat elé feküdt: „A Századvég vezetőjének ötlete nem a Fidesz álláspontja.” Punktum.

Hihető?

Talán.

Stumpf István nem akar nyilatkozni, azt mondja, eleget ródsózott. Ettől a témától egy időre elköszön, így csak korábbi interjúira hagyatkozhatunk:
„Át kell alakítani a köztársasági elnöki szerepkört... Nem reprezentáló, hanem erőteljesebb elnöki szerepkörre van szükség” – mondta egy rádióinterjúban.
Hivatkozott egykori főnökére, aki finnyásan tekint a jelenlegi államfői szerepre, mert az erősen ceremoniális, reprezentatív, s egyébként ő (mármint Orbán) ehhez túl fiatal. A volt kancelláriaminiszter elképzelhetőnek tartja, hogy kétharmados Fidesz- győzelem esetén megváltoztassák az alkotmányt, szakértői kormány alakuljon, s Orbán legyen az államfő.

– A miniszterelnöki szerepet fel kell szabadítani az ideológiai vallásháború nyomása alól – mondta a hajdani Orbán-kormány egykori második embere.

– Stumpf öntörvényű ember. A párt hagyja őt beszélni – legyint a Fidesz „illetékes elvtársa”. – De elképzelhető az is, hogy Orbán környezete dob gumicsontot a médiának. A cél: elterelni a figyelmet arról, hogy Viktor miniszterelnök-jelölt lesz. Emlékezzünk: micsoda össztűz zúdult rá a 2006-os választás idején. Vissza is lépett a második fordulóban.

– Orbán tekintélyelvű országot akar – veti ellen Kiszelly Zoltán politológus.

Stumpf tehát Orbán terveit közvetítette?

Szondázta a közvéleményt? Vagy titkokat fecsegett ki?

– A Fidesz vezetője felismerte, csak úgy lesz Magyarország egységes európai középhatalom, ha Bethlen- vagy Tisza-féle rendszert épít ki. Ehhez először a végrehajtó hatalmat kell megerősíteni, a parlament szerepét gyengíteni, a politikai versengést korlátozni – magyarázza a politológus.

– Viktor szívesen elküldené a politikusok felét. Nagyobb hatalom, kevesebb kontroll – csatlakozik a politológushoz egyik fideszes informátorunk. És a láncból nem maradhat ki Orbán chatmondata, amelyet egy internetes portálon hullajtott el: bizony a hivatásos politikusok és az önkormányzati tisztségviselők világát „félbevágná”.

Igaz, a politikusok számának csökkentése nemcsak a jobboldal határidőnaplójában szerepel a populista tételek között. Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc is a kisebb (az egészen kicsi) parlament híve.

– De miért lenne a változtatás után jobb a helyzet? Ezt elfelejtik közölni – mondja szkeptikusan Lövétei István alkotmányjogász. – Nem biztos, hogy a kisebb parlament olcsóbb is. A kétkamarás országgyűlés sem állna kevesebb képviselőből, mint a jelenlegi – sorolja ellenérveit.

A fideszes hírek szerint nemcsak az alkotmány a célpont.

Kiszelly politológus úgy látja: a Fidesz feltehetőleg módosítja majd a választójogi törvényeket, hogy egy irányba húzzon az ország.

– Minden létező demokráciára veszélyes, ha a szociális ellátás haszonélvezői többen vannak, mint a rendszer befizetői. Megszorító politikát így szinte lehetetlen folytatni – magyarázza Kiszelly.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz kétharmados előnnyel, amerikai mintára, megváltoztatja a választójogi törvényt: például regisztrációhoz kötheti a választójogot. Vagyis a választások előtt egy hónappal kellene feliratkozni a voksoláshoz.

A baloldal így elesne nyugdíjas és szegény sorsú szavazóinak egy részétől. Sokan nem mennének el regisztrálni. Minek? Az urnáknál jönne a feketeleves, nem szavazhat a lusta választásra jogosult. A Fidesz megszabadulna sok ellenvokstól.

Diktatúraveszélyes-e az ötlet? Az.

Évek óta birkóznak a parlamenti pártok: egy- vagy kétfordulós legyen-e a választás, kevesebb legyen-e a választókerület?

Kényes ügy: hol húzzák meg az új körzetek határait? Egy-egy település „áttolása” döntően befolyásolhatja a végeredményt. Nincs is előrelépés.

Az alkotmányjogász szerint ezzel az ötlettel sem lehet tartósan az egyik párt fölényére berendezkedni. Angol példát hoz fel: az ottani egyéni választói körzetre épülő rendszerben sem alhat senki nyugodtan.

Szerinte az államfői rendszer szétválasztaná a törvényhozói és a végrehajtói hatalmat. A jelenlegiben a kormány az úr a parlament felett. Az van, amit a megrendelő akar. A kormánypárti frakció teljesíti. Hiába ágál az ellenzék. Az államfői rendszerben az elnök szembemehet a parlament döntésével, s vétózhat.

– Megszűnik az államvezetés pártok közötti felosztása. De ki tudja majd garantálni, hogy mindenkor alkalmas ember kerül az államfői székbe? – kérdi az alkotmányjogász.

Emlékeztet keserű történelmünkre: királyokra, Horthyra, akinek kormányzósága alatt belelavírozták az országot a háborúba.

Lövétei szerint amerikanizálódnánk az államfői rendszerrel. Az Egyesült Államokban találhatunk csak példát kormányzó elnökre. Európában nincs ehhez hasonló szisztéma. A francia berendezkedés lájtosabb verziója az amerikainak.

– Komolyan vesszük a prezidenciális rendszerről szóló híreket, miközben tudjuk, Orbán most nem tud kétharmados többséget elérni – bagatellizálja a veszélyt az MSZP egyik elnökségi tagja.

A Political Capital elemzője sem tartja valószínűnek, hogy kétharmadáig narancssárga lenne a parlamenti patkó 2010 után. Juhász Attila kutatási igazgató szerint sok függ attól, hány párt jut be a parlamentbe, milyen eredmény születik az egyéni kerületekben.

– A friss közvélemény-kutatási adatokból kiindulva, bár nem kizárt a kétharmados többség, mégsem valószínű. A választási rendszer sajátosságai s öt választás tapasztalatai alapján ugyanis a pártpreferenciák változékonysága, a kampányok ereje, a kormány költekezési hajlandóságának választások előtti erősödése átrajzolhatja a képet – állítja Juhász Attila.

– Nem kell azonnal nyerni. Kormányra jutva a Fidesz népszerű programba kezd, s amikor összejön majd a kétharmados támogatottság, előrehozott választásokat írattat ki – mutatja fel a lehetséges taktikát Kiszelly politológus.

Feltétel a túlnyeréséhez, hogy a kis pártok ne jussanak be, és az egyéni választókörzetekben nagy legyen a különbség a két meghatározó párt között.

Sólyom László államfő mandátuma 2010-ben jár le. A politológus szerint az idő előtt elküldhető gyenge elnök megválasztása lenne a Fidesz érdeke.

Az állítólagos fideszes alkotmányjavító törekvés, bár bővíti Orbán Viktor politikai mozgásterét, az MSZP számára jó kampánylehetőség.

– Lehet riogatni az embereket: Orbán kétharmaddal a maga képére és hasonlatosságára formálja az országot – mondja Juhász Attila. – 2006 ősze, a közbizalom csökkenése, a kormányválság miatt sokszor szóba került, hogy az alkotmány generálozásra szorulna.

Szerinte fontos vitatéma, hogy 18 évvel a rendszerváltozás után változtassanak-e az alaptörvényen.

Önmagában ettől a bizalmi válság még nem oldódik meg, a szereplők köre (és politikájuk) nem változik.
Marad a kampány, a térnyerés tervezgetése. A bizonytalan jövő.