Önkormányzati szerződések: csak az összegeket nem tüntették fel

Ahogy a napisajtó és az internetes hírportálok az elmúlt napokban beszámoltak, egy átfogó, a fővárosi kerületek és a megyei jogú városok önkormányzatait vizsgáló elemzést készített nemrégiben a Progresszív Intézet. Az eredményekből kiderült, vidéken a békéscsabai önkormányzat működése a legáttekinthetőbb.

A harminc oldalas elemzésből – egyebek között az is kiderült –, hogy budapesti XIII. kerületé a legkisebb, a pécsi önkormányzaté a legnagyobb adósságállomány, amely a fővárosi kerületek és a 23 megyei jogú város gazdálkodását vizsgálta. A kutatás szerint főként a kormánypárti önkormányzatok küzdenek nagy adóssággal, ugyanakkor a jóléti kiadások is a Fidesz-KDNP által vezetett városokban a legmagasabbak.

A tanulmány alapján a megyei jogú városok eladósodottsága átlagosan jóval magasabb, mint a fővárosi kerületeké, az utóbbiak közül pedig a szocialista vezetésű XIII. kerület van a legkedvezőbb helyzetben. A legnagyobb teljes adósságállomány Pécsé, de 20 milliárd forint körüli adóssága van a kormánypárti vezetésű Szolnoknak, Kaposvárnak és Debrecennek, illetve a baloldali irányítású Szegednek.

Jelentősen nőtt az önkormányzati adósságállomány

A kutatás adatai szerint az egy főre jutó adósságállományt vizsgálva Hódmezővásárhely, a budapesti V. kerület és Kaposvár a három leginkább eladósodott önkormányzat. Ebből a Progresszív Intézet azt a következését vonta le, hogy „elsősorban a Fidesz-KDNP vezette önkormányzatok küzdenek hatalmas adóssággal”, s emögött – jegyzi meg az elemzés – az a gazdaságpolitika húzódik, amely a 2006 óta tartó megszorításokra és a pénzügyi válságra „nem a közkiadások lefaragásával reagált, hanem egyre nagyobb mértékű kötvénykibocsátással”.

Az intézet ugyanakkor megjegyzi, hogy néhány kivételtől eltekintve az önkormányzatok az utóbbi négy évben jelentősen növelték adósságállományukat, erre csak az angyalföldi szocilista és a fideszes irányítású győri önkormányzat az ellenpélda.

A Progresszív Intézet elemzése arra is kitér, hogy az idei költségvetésben végrehajtott forráselvonás az önkormányzatok jóléti ráfordításainak csökkenését vonta maga után.

A Progresszív Intézet azt is megvizsgálta, hogy az egyes önkormányzatok működése mennyire átlátható. Mérlegük szerint a legjobb eredményt ebben a tekintetben a szocialista vezetésű XIII. kerület mellett a fideszes vezetésű Békéscsaba, valamint az MSZP-SZDSZ irányítása alatt álló Szeged érte el, míg a legkevesebb információt az egri, valamint a Fidesz-KDNP többségű érdi és hódmezővásárhelyi önkormányzat közölte.

Tiszta, átlátható

2006-ban az ígértük, hogy tiszta, átlátható lesz a város gazdálkodása, ezt visszaigazolja a felmérése – mondta a beol.hu-nak a Progresszív Intézet kutatására reagálva Vantara Gyula Békéscsaba fideszes polgármestere, aki szerint az adatokban az elmúlt években folytatott munka köszön vissza. Az adósságállományról szólva a polgármester-országgyűlési képviselő elmondta: kezelhető és nem okoz gondot a működésben.

A cél az, hogy minden olyan pályázaton indulni tudjunk, amely a város fejlődéséhez hozzájárul — mondta Vantara Gyula, hozzátéve, minden egyes önerőként odatett forinthoz hat-nyolc forint pályázati pénz kerül. A polgármester kiemelte, 2006 és 2009 között közel 5 milliárd forint értékben nőtt Békéscsaba vagyona a beruházásoknak és pályázatoknak köszönhetően.

Az elmúlt időszakban közpénzügyi kérdésekben, amely az átláthatóság egyik legjobb fokmérője, két esetünk volt a békéscsabai önkormányzattal. Az egyik 2007 tavaszán, a másik pedig néhány héttel ezelőtt a 168 Óra Online-nak készített anyag felvétele közben.

Ki nem adott adatok

2007-ben Domokos László Békés Megyei Közgyűlésének elnöke és országgyűlési képviselő példáján keresztül szerettük volna bemutatni 1990-ig, a rendszerváltásig visszamenően, hogy mennyit keresnek a politikusok. A 2010 nyarán az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöki székébe katapultált Domokos személye azért volt alkalmas erre, mert volt békéscsabai alpolgármester, a békési megyegyűlés tagja és elnöke, országgyűlési képviselő és ott több bizottság tagja, valamint frakcióvezető-helyettes.

Ezért sok közhivatalból, így a békéscsabai önkormányzattól is adatokat kértünk. A válasz meglepő volt. Elsőként „személyes adatnak” nyilvánította a békési megyeszékhely polgármesteri hivatala ezeket az adatokat, s elzárkózott annak közlésétől, noha közpénzről volt szó. Ezután jeleztük, hogy az adatvédelmi biztoshoz fordulunk, erre arról biztosítottak, hogy „áthelyezték az ügyet” a pénzügyi irodáról a sajtószóvivőhöz, aki többször megígérte, hogy „gyűjtőmunka után” elküldik a kért adatokat. Ezek azonban több mint három éve nem érkeztek meg.

Néhány héttel ezelőtt Békés megyei fideszes önkormányzatok 2006 októbere óta kötött tanácsadói szerződéseivel foglalkoztunk. Erőfeszítéseinket összességében szinte teljes kudarc kísérte. A kért adatokat nem vagy alig kaptuk meg. Bizonyára a transzparencia nagyobb dicsőségére.

Azt kell mondanunk, hogy a szarvasi és a Békés megyei önkormányzathoz képest valamelyest nyitottabb volt a békéscsabai, ám az átláthatóságot mégsem biztosította. Ugyan készült egy 18 elemből álló lista azon cégekről és személyekről, amelyekkel és akikkel az elmúlt négy évben tanácsadói szerződést kötöttek, ám ezen – aligha véletlenül – nem tüntették fel a szerződés összegét. Noha, hangsúlyozzuk újfent, közpénzről volna szó!

Ahogy ezt korábbi cikkünkben jeleztük: a hiányosságot levélben jeleztük Botyánszky Máriának, a békéscsabai önkormányzat sajtóreferensének, aki erre azt közölte, hogy a hivatalban bármelyik szerződésbe betekinthetünk. Kérdés, közpénzek esetén miért kell azt a gyakorlatot követni, hogy egy írásos összeállítás minden egyéb adata mellett kimarad az egyáltalán nem lényegtelennek tűnő megbízási díj. Miért nem tartozik a közléshez ez a fontos adat hozzá?

Egy szó mint száz, átláthatóság tekintetében merőben más tapasztalataink voltak, mint a Progresszív Intézetnek. Nekünk a kép sokkal inkább tükör által homályosnak tűnt, tűnik, mint transzparensnek.