Omlás - a lösz, amelyre autópályánkat építjük
Magyarázható, mégis érthetetlen nehézségek lassítják az M6 autópálya építését. Néhány hete százméteres szakaszon beomlott az egyik alagút, ma pedig a helyi lap újabb omlásról adott hírt. A kivitelező ezt előbb cáfolta, majd bejelentette, hogy a talaj süllyedése miatt új építési technológiát kell kitalálni. Jogosan merül fel a kérdés: erre vajon miért nem gondoltak előre?
Földmozgást észleltek a löszös talajon, ezért kellett lezárni az M6-os autópálya építkezésénél az oda vezető utat - mondta szerdán az M6-M60 autópálya sajtóirodájának munkatársa, cáfolva, hogy újabb alagútomlás történt volna. A Tolna megyei napilap mai száma azt írta, hogy az épülő M6-os autópálya A jelű - leghosszabb - alagútja egy 60 méteres szakaszon ismét beomlott. Az illetékes szerint erről nincs szó, csupán biztonsági intézkedésként zárták le az arra vezető utat.
Az M6-os autópálya Szekszárd-Bóly-Pécs szakaszának leghosszabb, A jelű alagútja július 24-én az esőzéseket követően beomlott, a kivitelező cég akkori közleménye szerint a munkálatokat azonnal leállították, az esetet vizsgálják. A vizsgálat eredményét ugyancsak ma hozták nyilvánosságra. A kivitelező Mecsek Construction Group (MCG) főmérnöke a beruházás helyszínén tartott sajtótájékoztatón azt közölte, hogy felgyorsult a talaj süllyedése az épülő autópálya Bátaszékhez közeli, részben beomlott "A" jelzésű alagútjánál, ezért sürgősen meg kell találni a továbbépítéshez szükséges technológiát.
Az alagút tovább deformálódott, a felszíni löszös talaj süllyedése pedig elérte az úgynevezett felvonulási telephelyhez vezető utat, így ezt a szakaszt kedden le kellett zárni. A főmérnök szerint a süllyedés és a deformáció megállhat, de újabb omlás is bekövetkezhet az alagútban. A probléma megoldására és a továbbépítés módjára egy háromtagú szakértői csoport tesz javaslatot, ennek részleteit a jövő héten hozzák nyilvánosságra.
A laikus olvasó értetlenül áll a fenti hír hallatán. Az a magyarázat világos, miért kellett leállni és lezárni a környéket. Az viszont felfoghatatlan, miért most döbbennek rá, hogy süllyedésre hajlamos löszös talajon dolgoznak, amikor azt a löszfalak ismétlődő omlásai miatt az egész ország tudja. Milyen előzetes földtani vizsgálatok folytak? /Az illetékes hivatal szerint semmilyenek./ Hogyan mérték fel a műszaki-technológiai igényeket és feladatokat? Mire épült a kiírás, majd pedig a kivitelezési terv? Hogyan hagyhatott jóvá a minisztérium egy 160 milliárdos beruházást anélkül, hogy az említett alapos előkészítés megtörtént volna? Kik a felelősek mindezért? Az eset utólag is igazolja az ÁSZ nemrég nyilvánosságra került jelentését, amely felelőtlenségek és hibák sorozatát tárta fel az autópálya építések kapcsán.
