Olimpiát? Ne (mert nagyon ráfázunk)
Állampolgári mozgalom indult, amelynek célja, hogy Budapesten ne legyen olimpia. Ennek érdekében társadalmi párbeszédet kezdeményeznek. A vita nyitásaként tényeket sorakoztatnak az olimpiák rendezésével kapcsolatos mítoszokkal szemben.
„Budapest és Magyarország nagyszerű olimpiát lenne képes rendezni, de ezért hatalmas árat kellene fizetnie. Akkorát, amekkorát nem szabad Magyarországnak vállalnia. A világ kéthetes figyelméért több évtizedes megszorításokat és adóemeléseket kellene vállalnunk, hogy állni tudjuk a rendezés költségeit” – írja
honlapjánaz Olimpiát? Ne. mozgalom.Az önmagát állampolgári mozgalomként meghatározó szervezet mindezt tényekkel támasztja alá, amelyek egyébként jobbára ellentmondanak a sportesemény megrendezését támogatók által hangoztatott érveknek. Így például a látogatók száma valójában csökken a játékok ideje alatt, mert az olimpiára ugyan sokan érkeznek, gyakorlatilag mindenki más azonban eltűnik az adott városból (ahogy történt ez Londonban vagy Pekingben).
Barcelona példája pedig azt mutatja, hogy az olimpia hozzájárulása a város fejlődéséhez, ismertségéhez elenyésző. Allen Sanderson közgazdászt idézik, aki nem talált statisztikai különbséget Barcelona és Madrid fejlődése között (ahol nem volt olimpia): „Megvizsgáltuk a turizmust, építőipart, adóbevételeket előtte és utána is. Nem tudtunk kimutatni semmilyen jelentős eltérést a között a város között, ahol volt olimpia, és ahol nem volt.”
Vannak azonban ennél fontosabb kérdések is, itt van rögtön a rendezés költsége. A londoni olimpia 15 milliárd dollárba, azaz körülbelül 4350 milliárd forintba került, ez a teljes idei magyar költségvetés negyede. Abban pedig senki ne bízzon, ha olcsó budapesti olimpiáról beszélnek, mert az elmúlt ötven évben minden egyes alkalommal jelentősen túllépték az eredetileg tervezett költséget, átlagosan 179 százalékkal. (Magyarország ebben különösen jó, gondoljunk csak a jövő évi úszó-vb-re, amelynek valódi költsége
az eredeti tízszeresét is elérheti.)És a végső összeg még nem is tartalmazza a folyamatos fenntartási költségeket, ami az olimpia rendezésének az igazi, drága hagyatéka lesz – figyelmeztetnek. A támogatók azt szokták mondani, hogy a magánszektor állni tudja majd a cechet, de – ismerve a hazai gyakorlatot – az adófizetőknek nem szabad bízniuk ebben a magabiztosságban.
Ráadásul hatalmas tétel az alternatív költségnek nevezett ráfordítás. Ez jelenti egyrészt azt a pénzt, amit az olimpia miatt nem oktatásra, egészségügyre vagy éppen a rendőrök, tanárok fizetésére költenek. Pénzben kiszámolhatatlan, de nagyon fontos tétel a figyelem elterelődésének ára: a hatalmas feladat miatt sokkal kevesebb figyelem jut Budapest és Magyarország valódi problémáinak, napi kihívásainak megoldására.
A tényleges és alternatív költségeket pedig egyaránt az adófizetők állják majd – írja a mozgalom.