"Okosabb lenne a Jobbikot nem kiszorítani"

Az alkotmányjogász szerint régen a magyar parlamentarizmus egyik alapvető szerkezeti problémája volt a leválthatatlan, egységes kormánypárt és a felelőtlenül ágáló, népámító javaslatokkal élő, akár a parlament berendezését összetörő ellenzék kettőssége. Ezt kivédendő 1990-ben az MDF-SZDSZ--megállapodás a beállt nyugati demokráciáknál több jogot adott az ellenzéknek, mandátumarányosan fontos bizottságok elnöke lett ellenzéki. Az elnöki-alelnöki tisztségeket erősorrendben töltötték be a pártok. A kétharmados MSZP-SZDSZ koalíció pedig tovább bővítette az ellenzéki jogokat. A kétharmados többségnek most is az lenne az érdeke, hogy bent tartsa az ellenvéleményt, az ellenzéket a parlamentben, különben az utcához, népszavazáshoz, népbarát javaslatokhoz fordulhat. Éppen ezért talán okosabb lenne a Jobbikot sem kiszorítani a neki mandátumarányosan járó tisztségekből.

Hozzátette: a leendő ellenzék sem tudta még befejezni kampányát. A Jobbik máris a Fidesz várható bukásáról beszél, és a parlamenten kívüli eszközök bátor használatát ígéri. Míg a szocialista pártelit egyelőre kézben tartja szervezetét, és megszabadulva a kormányzati felelősségtől, egyszerre újra baloldali: máris népbarát javaslattokkal - a budapestieknek ingyenes BKV-val - áll a közönsége elé. A baloldali értelmiség még nem igazán kezdett el gondolkodni pártjai bukásának okain. Némelyek egyenesen az egész világrendszer válságában vélik megtalálni a bajt. A többség meg egzisztenciális félelmeitől is hajtva folytatja Fidesz-ellenes támadásait. Így viszont a szocialisták nem maguktól, hanem inkább a Fidesz hibáitól várják gondjaik megoldását. Ha nem változik semmi, minden korábbinál reménytelenebb módon folytatódhat a hideg polgárháború, aminek esélyét leginkább még úgy tudná a Fidesz enyhíteni, ha most nem a mindent elfoglalni akaró Fidesz-hatalom, hanem inkább az egész országra figyelő közhatalom állna a közvélemény elé – mondta az alkotmányjogász az MR1 Kossuth Rádiónak.