Odaszúrt Orbán Viktornak és a Fidesznek egy határozattal az Európai Parlament
Az Európai Uniónak gondoskodnia kellene arról, hogy a migránsoknak nyújtott humanitárius segítség ne minősülhessen bűncselekménynek – foglalt állást az Európai Parlament csütörtökön. A képviselők a nem törvényerejű állásfoglalásban aggodalmuknak adnak hangot az illegális bevándorlóknak nyújtott állampolgári segítség „nem szándékolt következményei" miatt. Az állásfoglalást kézfeltartással fogadták el.
A 2002. évi, jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtásról szóló irányelv értelmében az EU tagállamainak büntetőjogi tételeket megállapító jogszabályokat kell elfogadni arra az esetre, ha bárki migránsok szabálytalan belépését, átutazását vagy tartózkodását segíti elő.
Az állásfoglalás ugyanakkor leszögezi, hogy az irányelv arra is felhatalmazza a tagállamokat, hogy a büntetendő cselekmények közül kivételként kiemeljék a humanitárius segítségnyújtást.
Az EP határozata rámutat, hogy a segítséget nyújtó egyének és civil szervezetek a nemzeti hatóságoknak segítenek a humanitárius segítség eljuttatásában azokhoz, akiknek szükségük van rá, például tengeri vagy szárazföldi mentőakciók révén.
Sőt, az EP sajnálatát fejezi ki, hogy csupán pár tagállam vette át saját jogrendjébe a humanitárius segítségnyújtóknak kivételt biztosító tételt. Sőt, a képviselők felszólították a többi tagállamot az irányelv ezen kitételének átültetésére annak érdekében, hogy a migránsokat humanitárius segítségben részesítő egyének és civil szervezetek ne kerüljenek ezért a büntetőjog hatálya alá. Az állásfoglalás végül sürgeti az Európai Bizottságot, hogy fogalmazzon meg iránymutatást arról, hogy a segítségnyújtás mely formáját nem lenne szabad büntetni a tagállamokban. Erre a jogszabály egységes és egyértelmű alkalmazása miatt van szükség.
A brit szociáldemokrata jelentéstevő, Claude Moraes kijelentette a vitában: „egyértelmű iránymutatásra van szükség a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozóan. Különösen fontos ez most, amikor egyének és civil szervezetek kemény munka árán embereket mentenek a tengeren és segítik őket a szárazföldön. Egy líbiai parlamenti delegáció tagjaként újra és újra hallottam civil szervezetektől, miért is elengedhetetlenül fontos, hogy végezhessék munkájukat.”
Az EP határozathoz fűzött háttéranyaga rámutat: a humanitárius segítségnyújtók és civil szervezetek szerepére egyre nagyobb figyelem hárul a jelenlegi politikai helyzetben, amikor folyamatos a vita arról, hogyan birkózzon meg Európa a bevándorlók és menedékkérők jelentette feladattal.
„Többen az embercsempészet ösztönzésével és törvénytelen fellépéssel vádolják a segítségnyújtó szervezeteket és egyéneket” – emlékeztettek, alig burkoltan szúrva oda ezzel az Orbán-kormánynak, amelynek kezdeményezésére a magyar parlament olyan törvényeket fogadott el Stop Soros gyűjtőnéven, mely alapján akár csak egy tájékoztatást nyújtó civil is büntethetővé válik. Ráadásul Orbán Viktor és a Fidesz évek óta egyre keményebb kommunikációs és jogalkotói hadjáratot folytat a civil szervezetekkel szemben, elsősorban azokat bélyegezve meg, amelyek a legálisan menedéket kérőkkel foglalkoznak.
A probléma ugyanakkor nemcsak Magyarországon észlelhető. Májusban egy spanyol önkéntescsoportot felmentettek az embercsempészet vádja alól Görögországban. A spanyolokat azért vádolták meg, mert Törökországból Leszbosz szigetére érkező migránsoknak segítettek. Máltában jelenleg két, civil szervezetek által működtetett mentőhajót tartanak vissza a hatóságok, az egyik kapitányát pedig a Máltába való belépéshez szükséges okmányok hiányával vádolják.