Növekvő családon belüli erőszak és izzó lelkisegély-vonalak a járvány idején

Beszédesek a nyilvánosan is elérhető Bűnügyi Statisztikai Rendszer (BSR) adatai.

A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztálya által nyilvánosságra hozott adatok szerint 2018 második félévében 145 esetben indítottak büntetőeljárást kapcsolati erőszak elkövetése miatt. 2019-ben már 392 ilyen eljárás indult. Ehhez képest 2020-ban majdnem a duplája, 650 esetben indult büntetőeljárás. Az idei évre vonatkozóan is vannak már adatok a BSR-nek: februárig 52 eljárás indult családon belüli erőszak miatt. Sokatmondó számok, annál is inkább, mert gyakori, hogy az áldozat nem fordul a hatóságokhoz családon belüli erőszak esetén.

Izzanak a segélykérő vonalak is. A 168.hu úgy tudja, hogy a járvány kitörése óta legalább tíz százalékkal több segélykérő hívás érkezik családon belüli erőszak áldozataitól, az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

Spronz Júlia, a PATENT egyesület jogásza megerősítette a 168.hu értesüléseit. Elmondta, számos olyan bejelentés érkezik hozzájuk, amely kizárólag a járvány idejére jellemző. „A korlátozások bevezetésekor rengeteg olyan kérdést kaptunk, muszáj-e átadni a gyereket, ha a másik szülő olyan helyen él, ahol súlyos a járványhelyzet. Vagy menjen-e láthatásra a kicsi akkor, ha nem tartja be a járványügyi előírásokat a másik szülő.” – közölte Spronz Júlia.

Rengeteg segélykérő chat üzenetet is érkezik hozzájuk, ami a PATENT új fejlesztése. „Sokkal könnyebb segélykérő üzeneteket írni a gyerekszobából, ha történetesen a másik szobában van a bántalmazó.” Technikai segítséget is rengetegen kértek tőlük telefonon.

„A járvány első hullámában nem mertek a nők postára járni, a bíróságok pedig sokáig zárva tartottak, ezért kizárólag elektronikus úton lehetett kezdeményezni távoltartási végzést. Azonban ezek olyan bonyolultak, hogy sokszor a telefon másik végén ülve együtt töltöttük ki a kérvényeket a segélykérővel.” – Spronz Júlia szerint ilyen esetek a pandémia előtt egyáltalán nem fordultak elő.

Bár még nem hozták nyilvánosságra a hazai adatokat, de a háziorvosok szerint jelentősen megnőtt a szorongással, átmeneti depresszióval vagy alvászavarral küzdők száma. Rengetegen nyúlnak a pohárhoz a pandémia kitörése óta, köztük olyanok is, akik korábban nem ittak. Az egyik legismertebb addiktológiai szakember, Bajzáth Sándor a 168.hu kérdésére elmondta, hogy megduplázódott a hozzá fordulók száma.

„Az összezártság miatt ugyanis látványosabbá vált a szerfogyasztás a családon belül. Mivel bezártak a kocsmák, otthon kell inni vagy drogozni. Ráadásul a home office-ban már reggel el lehet kezdeni alkoholizálni, míg korábban a munkahely gátat szabott ennek. Olyanról is hallottam, hogy online kocsmát rendeznek az emberek: összeül egy csapat a zoom előtt, majd együtt isznak, és egymásnak mutogatják, hogy ki milyen alkoholt fogyaszt” – meséli az addikt.hu szakembere.

Az egészségügyi dolgozók mentális állapota is megroggyant, egyrészt túlhajszoltság miatt, másrészt folyamatosan szembesülniük kell az akár menthetetlen betegekkel. Az első hullám idején a Semmelweis Egyetem több lelkisegély-szolgáltatást is indított a kórház kötelékében dolgozók számára.  

Nemcsak a családon belüli erőszakot elszenvedők nyúlnak a telefon után, hanem más lelkisegély vonalak is izzanak hazánkban. A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége újabb vonalat helyezett üzembe, annyira sokan kereték őket. Áprilisban már minden második hívás a koronavírusról szólt. Saját telefonos lelkisegély-szolgálat üzemeltet gyermekek számára a Kék Vonal, amelyik csaknem 600 telefont kapott a koronavírussal kapcsolatban gyerekektől tavaly. Sokan közülük a digitális oktatásra panaszkodtak, másoknak a barátok hiányoztak, és a türelmetlen szülőkre is érkezett panasz.

Hasonló jelenségek figyelhetők meg Európa-szerte. A Westdeutsche Rundfunk Olaf Meiert, a duisburgi telefonos lelkisegély-szolgálat vezetőjét szólaltatta meg, aki szerint míg tavaly az egészségüket féltették a betelefonálók, idén már a magány miatt panaszkodnak a legtöbben. Az egyik német nőjogi szervezet vezetője, Sybille Fezer azt is hozzáteszi, hogy leginkább a női betelefonálók száma nőtt, mivel Európa más országaihoz hasonlóan Németországban is elharapózott a családon belüli erőszak.

Az osztrák Der Standard jelentése szerint az osztrákok nyolc százaléka mély depressziós jeleket produkál a járvány kitörése óta. „Ez az adat mindössze egy százalék volt egy 2014-es felmérés szerint.” – jegyzi meg a Der Standard. Bécsben krízisstábot állított fel a városvezetés, amely a polgárok lelki egészségével foglalkozik. Nagy Britanniában is megduplázódott a depresszióval küzdők száma a COVID 19 kitörése óta – ezt állítja a Brit Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS). Lesújtó a helyzet a brit kórházi dolgozók között is. Az egyik kutatás szerint az angliai intenzív osztályokon dolgozók majdnem fele nyúlt alkoholhoz vagy fogalmazott meg öngyilkos gondolatokat a koronavírus-járvány tavaszi hullámának idején.

Sokatmondó felmérést végzett az Egyesült Államokban a Trivago szállásadó oldal, ahol kiderült, hogy a megkérdezett amerikaiak harmincnyolc százaléka egy évig nem szexelne, ha most elutazhatna. Minden második válaszadó pedig felmondana a munkahelyén egy azonnali vakációért cserébe.

Az se dőlhet hátra, aki már átesett a betegségen. Egy brit kutatás ugyanis kimutatta, hogy minden ötödik koronavírussal fertőzött embernél mentális betegség alakul ki. Paul Harrison, az Oxfordi Egyetem tudósa szerint az egészségügynek fel kellene készülnie arra, miként segíti mentálisan a COVID-túlélőket. Ám erre még sehol sincs kapacitás.

(Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock)