Nincs információm

- Van véleménye arról, hogy nem indul Karácsony Gergely a Párbeszéd társelnöki pozíciójáért?

- Nincs. Nyilván ez egy pártpolitikai kérdés, ezt a Párbeszédnek kell értelmezni, rendezni.

- De örül, hogy több ideje lesz a főpolgármesternek?

- A főpolgármester eddig is ellátta főpolgármesteri teendőit. Budapest főpolgármesterének lenni az egyetlen közvetlen választott poszt, amihez politikai rang is társul, ebből a szempontból majdnem mindegy, hogy pártelnök, vagy nem, ugyanazzal a politikai felhatalmazással rendelkezik, amit a budapestiektől kapott pár éve.

- Zalaegerszegen született, az Budapesthez képest vidék. Van véleménye arról a valódi/mesterséges szembeállításról, ami április 3a után Budapest kontra vidék kapcsán újjászületett?

- Hadd lépjek ki a szerepemből! Teljesen egyértelmű, hogy ez egy háromosztatú ország politikai preferencia szempontjából: a főváros, ahol az ellenzék mindig erős volt, a megyei jogú városok köre, amiben viszonylag jelentősen megcsúszott most az ellenzék, a harmadik a kisvárosi, községi Magyarország, ami viszont hagyományosan a Fideszé.

- Az ellenzék hozta a kötelezőt Budapesten, de a Fidesz brutális lezúzása elmaradt.

- Sőt! A megyei jogú városokban is 7%ot emelkedett a Fidesz támogatottsága, községekben pedig 6-ot. Ha viszont csak Budapestet nézzük, akkor kétharmada van az ellenzéknek, szóval a fővárosi eredmény miatt egyáltalán nem vagyok csalódott. Természetesen meg kell vizsgálni, miért nem sikerült nyerni, de sokkal inkább az a kérdés, hogy a kistelepülések Magyarországát hogyan lehetne megszólítani. Most fölkapta a média annak az öt-hat szavazatszámlálónak a leírását, amiből ügyet lehetett csinálni.

- Nézzünk néhány személyi következmény! Hajnal Miklósnak le kell-e mondania a BKK felügyelőbizottságának elnökségéről?

- Szerintem sem jogilag, sem morálisan nem tartható a kettő.

- Mit gondol, beül Gy. Németh Erzsébet a parlamentbe?

- Tőle kell megkérdezni. Nyilván beszéltünk, de ez az ő dolga, ha tudnám, sem lenne korrekt ezzel nekem bejelentkeznem.

- Tegnap nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, ahol a Budapest politikával kapcsolatban azt mondta: „a városligeti tervek úgy valósulnak meg, ahogy elterveztük.” Pont.

- Ez ahhoz képest furcsa, hogy 2019-ben, amikor váltás volt a város vezetésében, azt mondta, amit a főváros nem akar, nem valósul meg. Most milyen tervekről beszélt? Nagyon meglepődnék, ha a jelen költségvetési helyzetben lenne erre több százmilliárd saját forrás. Nagyon messze van attól a projekt, hogy a munkagépek elindulhassanak, hiszen - talán - még érvényes közbeszerzések sincsenek kiírva.

- A Magyar Zene Háza átadóján egyértelműen fogalmazott a miniszterelnök a Városligettel kapcsolatos terveit illetően… a főváros egyébként jogilag meg tudna bármit is akadályozni?

- Ez a legfőbb baj, a hatalmi gőg… hogy van egy főváros, amelynek van egy demokratikusan megválasztott vezetése, amely ha nem szeretne valamit, akkor erre ez a válasz.

- Egy hete ellentmondásba került Fürjes Balázzsal, aki szerint volt egyeztetés a Városmajori Színház esetleges „áttelepítése” kapcsán Gy. Németh Erzsébet szerint pedig nem, Ön az utóbbi mellé állt. Ekkor olyan részleteket osztott meg a kormánypárti államtitkár, ami az ő igazát bizonyította volna: eleget tettek egyeztetési kötelezettségüknek.

- Ez egy kulturális intézmény. Egy kulturális intézmény sorsáról pedig nem tájépítészek vagy a fő-építész dönt, ez nem kizárólag építészeti kérdés, ez egy kulturális intézmény, annak illetékesével kell egyeztetést folytatni.

- Vezethet oda a folyamatos konfliktus, hogy úgy dönt a kétharmad: nem lesz több önkormányzati választás?

- Matematikailag megvan rá az esély, hiszen kétharmaddal bármikor módosíthatják az önkormányzati törvényt. Hallottam már hasonlót - nem tudom mennyire volt valid - a 2019-es választások előtt. Az Orbán-Tarlós megállapodásnak lett volna egy le nem írt része, egy feltétele: maradjon meg a közvetlen főpolgármester-választás. Nem lenne ildomos ilyen helyzetben módosítani ezen a szabályon, de a parlamenti matematika alapján bármikor megtehetik. Ha törölnék a közvetlen főpolgármester-választást, valószínűleg hozzányúlnának a jogkörökhöz is, ez a kettő együtt jelentős átszabását jelentené Budapest közigazgatásának, amire nem lenne demokratikus felhatalmazás, hiszen nem sem a főpolgármesteri posztot, sem a közgyűlés többségét nem így választották meg - Budapest átszabására egyedül, nincs demokratikus felhatalmazásuk -, de a parlamenti matematika alapján ez is megtehetik.

- Ezek távoli, nem mai gondok, ugyanakkor azt mondta közvetlenül a választások után, hogy „a következő kormány pénzügyi segítsége nélkül aligha működtethető tovább Budapest… a fővárosi közgyűlés politikai értelemben féléves költségvetést fogadott el”. Mit jelent a politikai értelemben vett féléves költségvetés? Ha kivonjuk a nem politikai költségvetésből a politikai költségvetést, mi marad?

- Van egy félévi, államháztartási szempontból létező költségvetés, amiben olyan tételek vannak, bevételi sorként, amelyek politikai döntéstől függnek. Az egyik 20 milliárd 500 millió forint, ami az iparűzési adó kompenzációjából származik. A fejlesztésekhez hitelt kell felvennünk, ez 32 milliárd forint, ami szintén a költségvetés része, a harmadik elem pedig a közösségi közlekedés segítése, hiszen nagyságrendekkel, 10-12 milliárd forinttal megnövekedett például az áramszámlánk, ami olyan lyuk a BKV költségvetésében, ami szintén kompenzációra vár. Erre mondtuk, hogy ezek politikai döntést igénylő kérdések. Előre elmondtuk, még a választás előtt: bárki nyeri meg a választást, ezeket a gondokat kezelnie kell majd.

- Azt is említette korábban, hogy a pénzügyi egyensúly megtartásához május végéig a kormánynak át kell utalni az iparűzési adókompenzációját, ha nem teszi meg, borul a költségvetési libikóka. Van törvényi határidőe?

- Az iparűzési adó kompenzáció május végéig való kifizetésében csak reménykedhetünk, nincs rá törvényi kötelezettség. A helyzet viszonylag egyszerű, mint egy családi költségvetésnél, ha elfogy a pénz, nincs miből kifizetni a számlát.

- Ez mivel járna együtt? Csődbiztos kinevezésével? Volt már ilyen?

- Budapest esetében még nem, Esztergom esetében – kisebb léptékű volt a problémájuk -viszont igen. Formálisan nézve, ha egy önkormányzatnak 60 napon túl ki nem fizetett szállítói tartozása volna, össze kellene hívnia a közgyűlést, meg kell próbálnia megoldani a problémát - nyilván a közgyűlés sem tud pénzt nyomtatni -, ekkor pénzügyi biztos érkezne, aki a főpolgármesterrel, a főjegyzővel, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnökével együtt próbálná kezelni a problémát. Pécsett volt ilyen.

- A segítségnyújtásnak van időbeli határa?

- A kormánynak meg kell értenie, közvetlenül, vagy rajtunk keresztül, meg kell oldania a problémát. Szerintem fontos, hogy Budapest az ország GDP-jének több mint egyharmadát termeli meg, és ez a gazdaság nem működik, ha nincs köztehervállalás. Ha nincs tömegközlekedés, nem fogják elvinni az embereket dolgozni a munkahelyükre, ami komoly gazdasági károkat okoz, és ezek már nemcsak Budapestet fogják érinteni.

- Ismét Önt idézem: „az önkormányzat beszántásához egyetlen jogkört sem kell elvenni, egyszerűen csak csavarni kell a satun”. Ez mit jelent?

- Azt gondoltam naivan, biztos nem lesz ismét kétharmad, mert nem kell elvenni az önkormányzati jogköröket, egyszerűbb a pénzeket elvonni - jelen esetben nem odaadni -, és előáll a helyzet, hogy nem pénz hiányában nem folytatható tovább. Közös érdek a tartós megoldás: ha nem velünk dolgoznak tovább, az önkormányzati jogköröket is át kell venni, áthelyezni a kormányhivatalhoz vagy a Budapest Fejlesztési Központhoz, ami természetesen azzal jár, hogy onnét a felelősséget is magukra veszik. Pozitív, negatív következmények együtt járnak, de így is ki lehet jönni a csávából.

- Ha visszaszámol, hol tart, hány napra van pénz?

- Június 30-ig meg kell állapodnunk… egyébként arra készülök, hogy a májusi közgyűlésre valamifajta költségvetés-módosítást be kell majd vinni. Amíg nem látjuk egyértelműen, van-e új Budapest politikája a kormánynak - vagy bármilyen Budapest-politika -, addig nem lehet viszonyt kialakítani, és nincs gyors előrehaladás, ha az új kormány sem áll fel még hosszú heteken át.

- Véleménye szerint fennmarad a Budapesti Közfejlesztési Tanács?

- Nem tudom, de valamilyen kormányzathoz való kapcsolódásra szükségünk lesz továbbra is.

- Mit gondol, megmarad a posztján Fürjes Balázs?

- Ezt sem tudom megmondani, nincs információm.

(Kiemelt kép: Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes háttérbeszélgetést tart a Fővárosi Közgyűlés jövő heti ülésének előterjesztéseiről, aktuális kérdésekről 2021. augusztus 27-én. Fotó: Adrián Zoltán / 168.hu)