NFÜ: Indokolt a Magyar Hírlapban hirdetni

Huszonnégy civil szervezet január 21-én azzal kereste meg a Magyar Hírlap 15 hirdetőjét, hogy viselkedjenek valóban „felelős cégként”, és fontolják meg, nem reklámoznak addig az újságban, amíg a szerkesztőség el nem határolódik a Bayer Zsolt által képviselt rasszista, homofób és antiszemita nézetektől. A civilek azzal érveltek: a lap főmunkatársának január 5-i cikke „etnikai származás alapján bélyegzi és alázza meg honfitársainkat, nevez magyar állampolgárokat állatnak, és hív fel eltüntetésükre. A cikk súlyosan kirekesztő, megbélyegző és hazug.”

Tizenötből öt cég nem hirdet többé

A civilek által megkeresett cégek közül többen reklámközvetítő cégen keresztül helyezi el hirdetését az interneten, és eleinte értetlenkedtek, mondván, nem állnak üzleti kapcsolatban a Magyar Hírlappal és nem hirdetnek a lapnál. Miután a civilek szembesítették őket online hirdetésük bizonyítékaival, az IKEA, a FedEx, a GDF Suez elhatárolódott a cikktől. A jövőben nem fognak a lap online verziójában sem hirdetni.

Az Erste Bank is egyértelművé tette, hogy a civil szervezetek felhívására tiltólistára tették a Magyar Hírlapot, és kifejezetten felhívták médiaügynökségük figyelmét, hogy máskor „körültekintően járjon el” hirdetéseik megjelenítésével. Hangsúlyozták, hogy a bank ezentúl sem fog olyan médiumban megjelenni, „amelynek tartalma bárkinek az emberi méltóságát sérti, illetve bármilyen kisebbség, vallási közösség, etnikum ellen uszító hangvételt használ”. A CIB Bank vezetői sajnálattal tapasztalják, hogy egyesek az emberi jogokkal össze nem egyeztethető eszmék propagálására használják a sajtót, és kijelentették, hogy a CIB Csoport mindaddig tartózkodni fog a Magyar Hírlapban és annak portálján való hirdetéstől, „amíg a szerkesztőség a leghatározottabban el nem ítéli Bayer Zsolt írását, és nem biztosítja mindkét kiadvány gyűlöletkeltésre alkalmas írásoktól való mentességét”. Az OTP válasza – írta közleményében az akciót kezdeményező 24 szervezet –, általában szól a szponzorációs tevékenységükről és a rasszizmus romboló hatásáról. „Ugyanakkor sem a múltban, sem a jövőben nem tudjuk előzetesen biztosítani, hogy hirdetéseink olyan szerkesztőségi környezetben jelenjenek meg, amelyek tartalmával egyetértünk” – szögezik le az OTP.

Az állami cégek egyike sem reagált megnyugtatóan – írta közleményében az akciót kezdeményező 24 szervezet. Az NFÜ-nek az volt a mondanivalója: „sem a Magyar Hírlap esetében, sem pedig más médium kiválasztásánál nem a tartalom, hanem a független mérőszámok a mérvadók.”

NFÜ: A Magyar Hírlap használata indokolt

Megkérdeztük az NFÜ-t, melyek azok a mérőszámok, amelyekre a fenti mondatban utaltak, és amelyek alapján a Magyar Hírlapban való megjelenésről döntöttek. A sajtóosztály válaszában azt közölte: nem igaz a civilek állítása, miszerint a Magyar Hírlap eladott példányait ötezer alá taksálják. „A MATESZ (Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség) mint független szervezet legfrissebb 2012 IV. negyedéves adatai alapján a lapnak 8 500 aktív vásárlója van” – jegyzi meg az NFÜ.

„Az NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) elsődleges célcsoportja a 18 évnél idősebb magyar lakosság, szakmai célcsoportja pedig – többek között – a kis és középvállalkozói (kkv) szektor döntéshozói. Ezen célcsoportokhoz szeretné üzeneteit eljuttatni a legrelevánsabb csatornákon keresztül. Ennek érdekében az NFÜ médiaügynöksége a médiatervezés során elkészíti a kommunikációs célcsoport szegmentálását. Erre azért van szükség, mert az eltérő életkorú, iskolázottságú, jövedelmi helyzetű stb. csoportoknak más és más médiafogyasztási szokásaik vannak. A 18 évnél idősebb magyar lakosságon belül a 60 év felettiek aránya 21% és ez az arány folyamatosan nő a lakosság öregedésével” – közölte szerkesztőségünkkel a hivatal.

„A médiavásárló cégünk tájékoztatása szerint a Magyar Hírlap folyamatosan végeztet kutatásokat külső piaci kutatócégek bevonásával a lakossági előfizetői körében. A kutatásból kiderül, hogy az előfizetők jellemzően a 60 év feletti korosztályból kerülnek ki és magas a felsőfokú iskolai végzettségűek aránya is. Az előfizetők között továbbá a nyugdíjasok mellett a hazai kkv szektorban értelmiségi, felsővezetői vagy tulajdonosi beosztásban dolgozók is nagy arányban megtalálhatók. A 30 év alatti előfizetők száma ugyan alacsony, de ezt a célcsoportot nem is ezzel a médiummal kívánta elérni az Ügynökség. Tehát a Magyar Hírlap használata – mint a média-mix egyik eleme – indokolt mind az elsődleges célcsoport idősebb korosztályának, mind a szakmai célcsoport elérése szempontjából. A teljes 18 évnél idősebb lakosságot a nyomtatott sajtó, a TV és rádiócsatornák, valamint közterületi eszközök, és online felületek használatával lehet egy-egy átfogó kampány során megcélozni. A korábbi kampányok során készített vizsgálati adatok azt mutatják, hogy a meghatározott célcsoportok jelentős százalékát sikerült elérni” – magyarázta válaszlevelében az NFÜ.