Népszerűségi mélyponton Orbán

Orbán Viktor, miután konfliktusában a nyugati külfölddel sebeket kapott, most új frontot nyitott: a saját népe ellen. Az adóemelések, köztük az időközben már leállított eszelős terv az internetadó bevezetésére, több alkalommal is magyarok tízezreit vitték ki az utcára. Orbán most egyszerre három közvélemény-kutató intézettől tudta meg, mi a helyzet: a Tárki, a Medián és az Ipsos adatai szerint jobboldali, nemzeti beállítottságú pártja, a Fidesz, egy hónap alatt 12százalékot veszített a népszerűségéből. Ez egy tízmillió lakosú országban 800-900 választóval kevesebbet jelent. Még rosszabb maga Orbán helyzete: népszerűsége 16 százalékkal csökkent. Bő 20 százalékkal – 68százalék-ra – nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy rossz irányba tart az ország fejlődése.

A Medián elemzése szerint ez még annál is nagyobb visszaesés, mint amilyent 2006-ban a peches Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elszenvedett botrányos beszédét követően, amelyben beismerte, hogy a választási kampányban becsapták a népet. Az Ipsos Intézet is úgy vélte, hogy bár az normális, ha a megnyert választás után a kormány kicsit népszerűtlenebbé válik, ám a Fidesz mostani zuhanásának a tempója teljesen szokatlan. Ilyen mértékű veszteségek inkább nagyobb időtávlatokban következhetnek be. A közvélemény-kutatás időpontjában még nem kerültek feldolgozásra az Orbán környezetéből érkező legújabb tervek hatásai, amelyek nagyon sok magyart felháborítottak: úgymint az üzletek vasárnapi nyitva tartásának a betiltása vagy a kényszer drogtesztre vonatkozó egyenesen szatirikus javaslat.

A kegyencek arroganciája

A népszerűség zuhanásában meghatározó szerepet játszott az internet tervezett megadóztatása, mert Orbán képzett középosztályhoz tartozó törzsválasztói nagymértékben találva érezték magukat. Nagyon sok hűséges Fidesz-választónak egyre inkább az idegeire megy az új, fiatal Orbán-kegyencek arroganciája és anyagi kivagyisága: Lázár János, a kancellária főnöke és Szijjártó Péter külügyminiszter. Ehhez jött még az a botrány, amely azért robbant ki, mert az USA korrupció gyanúja miatt beutazási tilalommal sújtotta Vida Ildikót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főnökét, öt további kormányzati nagykutyával együtt. Jóllehet a kívülről érkező vádaskodások Orbán számára belpolitikailag inkább építőkövek a nemzeti szuverenitás harcosának imázsához. Vida – büszkén és sértődötten – maga hozta nyilvánosságra, hogy ő az USA egyik áldozata – Washington azonban egyetlen nevet sem említett. A lövés azonban visszafelé sült el, mert azóta inkább a korrupcióról beszélnek az emberek, sem mint a „gonosz” külföld feltételezett támadásáról.

Ezek az elhibázott lépések arra a gondolatra ébresztették Orbánt, hogy a kormánykommunikáció területén vannak a problémák. Ezért az ezzel kapcsolatos feladatokat informális bizalmasa, Habony Árpád kezébe tette, aki tisztázatlan üzleti tevékenységeket folytató dandyként ismert. Elsőre, elterelő manőverként, Habony a kényszer drogteszt szánalmas ötletét dobta be. Eredetileg a szélsőjobboldali Jobbikos múltú Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester javasolta, hogy kötelező drogtesztnek kellene alávetni az iskolásokat, az újságírókat és a politikusokat is. A Fidesz felkapta Kocsis javaslatát, de főképpen az újságírókat és a politikusokat jelölte meg a kötelező teszt objektumaként. Heves dühkirohanások következtek. Erre az iskolások tekintetében enyhítették a teszt-projektet: többé nem lehetne kötelező, hanem önkéntes, és a szülők belegyezése is kellene hozzá. Az már egy másik lapra tartozik, hogy az átpolitizált légkörre való tekintettel akadna-e olyan szülő, aki megtiltaná gyermeke számára a részvételt a drogtesztben.

Fordította: dr. Gonda László