Lapszemlénk a világból - Financial Times: Orbán átalakításai túlélhetik hatalmát
Miként változtatta meg Magyarországot Orbán Viktor hatalmon töltött elmúlt évtizede?
– erről közöl terjedelmes cikket a brit Financial Times, Valerie Hopkins délkelet-európai tudósító tollából. Az áttekintés szerint a magyar kormány fokozta az azokra gyakorolt nyomást, akik nem alkalmazkodnak az ő világlátásához. Példaként említi a Soros György által létrehozott Közép-európai Egyetem, a CEU elüldözését, a hajléktalanság törvényen kívül helyezését, illetve a színházak fölötti szorosabb ellenőrzést.
A CEU bécsi kampusza. Amikor Orbán átvette a hatalmat, az ország fájdalmas megszorítások közepette élt, és a többség akkor úgy vélte, jobb volt a kommunizmus alatt. Orbán döntő győzelme előtt egyenruhás szélsőjobboldali milicisták masíroztak szerte az országban, riadalmat keltve a polgárokban, akik nagyobb biztonságot reméltek az EU-csatlakozástól. Orbán stabilitást ígért. Ő most Angela Merkel után a leghosszabb ideje hivatalban levő uniós vezető. Magyarország az egyik legnagyobb arányú gazdasági növekedési rátát mutatta fel az EU-ban, és a munkanélküliség alacsony szintre süllyedt – mindez a mostani világjárvány előtti helyzetre vonatkozik.
Ugyanakkor a jogállamiság és a sajtószabadság annyira a mélybe zuhant, hogy a független Freedom House már nem tekinti Magyarországot a szabad országok közé tartozónak.
Az elmúlt évtized változásai lerakták az alapjait az olyan, még inkább messzire nyúló örökségnek, amely
gyökerestül alakítja át a társadalmat, és túlélheti Orbánt és politikai rendszerét.
A cikk kiemeli a miniszterelnök 2018 júliusi programadó beszédét, amelyben megfogalmazta a politikán túlnyúló kulturális korszak megalkotásának az igényét. A Financial Times megszólaltatja Bíró-Nagy Andrást, a Policy Solutions elnevezésű független elemző műhely igazgatóját, aki szerint Orbánék a magyar élet összes aspektusát kézbe akarják venni, és ezzel alighanem túlságosan messzire mentek. Ő az egészségügy állapotát, és a nagy egyenlőtlenségeket tartja a kormány leggyengébb pontjainak, és úgy véli, ez sürgős kihívást jelent a miniszterelnök számára, akinek eddig soha nem kellett szembenéznie gazdasági válsággal.
A cikk szerint a kormányon levők stratégiájának része az ellenségek kreálása és ellenfelek démonizálása.
Krekó Péter, a Political Capital agytröszt vezetője azt tartja az évtized legnagyobb tanulságának a mindennapi élet szempontjából, hogy az élet egyik pillanatról a másikra meg tud változni, például politikai okokból elvesztheted az állásodat, ami nem jellemző a jogállamiságot érvényesítő, megszilárdult demokráciákban.
Magyarország megszigorítja a menekültügyi szabályozást, miközben bezárja a tranzitzónákat – jelenti a londoni székhelyű Reuters hírügynökség.
A beszámolóból, amelyet a New York Times is átvett, kitűnik, hogy a menedékkérelmet benyújtani szándékozók határmenti tranzitzónákban való őrizetét jogellenesnek minősítette az Európai Bíróság, ezért a budapesti kormány úgy döntött, hogy ezeket a létesítményeket felszámolja. Ugyanakkor viszont az eddiginél is nehezebbé teszi a menekült jogállás megszerzését, mert arra irányuló kérelmet a jövőben csak a környező országokban működő magyar konzulátusokon lehet beadni. Zádori Zsolt, a Helsinki Bizottság szóvivője a Reutersnek azt mondta:
a genfi egyezmények megsértésének számít, ha a menedék iránti kérelmet úgy utasítják el, hogy nem is teszik lehetővé az ország területére való eljutást.
Az eddig őrizetben tartott, háromszáz menedékkérőnek tehát most javult ugyan a helyzete, de az esetleges későbbi kérelmezőké jelentősen romlott – tette hozzá. Kovács Zoltán, a magyar kormány külföldi kommunikációért felelős illetékese azonban másként értelmezi a genfi egyezményeket, mondván, azok alapján az első biztonságosnak minősülő országban lehet benyújtani menedékkérelmet,
az illegális migránsnak nincs joga válogatni a kiszemelt országok között.
Márpedig Magyarországot csupa biztonságos ország veszi körül – érvelt Kovács.
Tranzitzóna Röszkén.A Russia Today elnevezésű, angol nyelvű orosz állami hírportál ugyanerről szóló cikke emlékeztet arra: a luxembourgi székhelyű uniós bíróság annak nyomán marasztalta el Magyarországot, hogy a magyar hatóságok két iráni és két afgán menedékkérőnek elutasították a kérelmét, és vissza akarták őket toloncolni Szerbiába, de Belgrád nem volt hajlandó visszavenni őket. A Russia Today arra is felhívja a figyelmet, hogy Budapest eredetileg azt hangoztatta, hogy nem fogadja el az Európai Bíróság döntését, ez változott most meg olyan értelemben, hogy nem ért ugyan egyet, de eleget tesz az ítéletben foglaltaknak.
A magyar Állami Számvevőszék pénzügyi elszámolási szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Demokratikus Koalíció nevű, baloldali ellenzéki párt állami támogatását – „az AP amerikai hírügynökség ”erről szóló hírét a New York Times mellett a Washington Post is átvette. A beszámoló kitér arra, hogy az eljáró hatóság a DK szerint elfogult, és hogy
a számvevőszéket a Fidesz egyik volt parlamenti képviselője vezeti.
A párt szerint sok iratuk a 2018-as irodatűzben semmisült meg, ezért nem tudják odaadni ellenőrzésre.
