Németh Szilárd: Csak most jön az igazi ütközet
– Nem egy nagy jóstehetség.
– Miért is?
– Korábban azt nyilatkozta, érvényes lesz a népszavazás.
– Én azt mondtam: számunkra mindenképp érvényes lesz. Minél több ember megy el, annál nagyobb a felhatalmazásunk, és minél többen egy irányba szavaznak, az annál jobban erősíti a kormány politikáját.
– A saját csapdájukba estek: 2014-ben ötven százalékra emelték az érvényességi küszöböt, ráadásul úgy, hogy az érvénytelen szavazatok nem számítanak bele a részvételbe. Ha marad a régi rendszer, bőven érvényes lett volna a kvótareferendum.
– A népszavazás nem játékszer, a magyar közjogi hagyományok nem svájciak. Ott minden ügyre népszavazást írnak ki. Itt viszont az a jó, ha csak a nemzet életét meghatározó kérdések kerülnek napirendre.
– Most az érvényesség nem volt szempont?
– Nem, mert a népszavazás így is beteljesítette a célját. 2004. december 5-ét szoktam példaként felhozni: akkor is érvénytelen lett a népszavazás arról a kérdésről, hogy a határon túli magyarok megkaphatják-e az állampolgárságot. Aztán eltelt pár év, és erkölcsi alapon, az akkori támogatókra támaszkodva alkotmányt módosítottunk, kialakítottuk az egyszerűsített honosítási eljárást.
Fotó: Kovalovszky Dániel
– Vagyis? Ebből az következik, hogy akár érvényes a referendum, akár nem, a politika előbb-utóbb úgyis meglépi, amit akar?
– Az érvényesség nem releváns kérdés, ha a kormány és a parlament magára nézve kötelezőnek ismeri el az emberek véleményét.
– Már hogyne lenne az?
Az EU-s népszavazáson 3 millió 56 ezer ember szavazott a csatlakozás mellett, most pedig 3,3 millió döntött úgy, hogy nem kívánja támogatni Brüsszel betelepítési és migrációs politikáját. Mindkettő nagy siker, utóbbi még nagyobb, 15 százalékkal magasabb részvétellel, mint a 2014-es EP-választás.
– Ha mindegy, hogy érvényes vagy sem a népszavazás, akkor minek kellett végigcsinálni a méregdrága a kampányt?
– Mert 2014-ben a migránsügy még nem volt beszédtéma, így nem volt róla felhatalmazásunk. Meg kellett kérdezni az emberek véleményét. Hisz nemzeti sorskérdés, ötven-száz évre meghatározhatja az ország sorsát.
– 2014-ben a kitiltási botrány és a netadó elleni tüntetések idején jelentősen visszaesett a Fidesz népszerűsége, jókor jött a migránskommunikáció.
– A kettő között nincs összefüggés. Azt az ügyet az akkori amerikai ügyvivő keverte. Ez a mostani referendum viszont arról szól, hogy az emberek 92 százaléka szerint Brüsszelt meg kell állítani, a kormány jól döntött a határzárról, a kerítésről és a bevándorlást szigorító jogszabályokról. Egymillióval többen szavaztak a kényszerbetelepítés ellen, mint ahányan 2014-ben megadták a kétharmados felhatalmazást. Csepelen 89 százalékos volt ez az arány, az is óriási siker.
– Csepelen a jogosultak mindössze 38 százaléka szavazott, ami jóval elmarad az országos átlagtól. Ez lenne a nagy siker?
– Négy százalékkal a budapesti átlag fölött végeztünk. 2014-ben 14 ezren választották meg a baloldal közös jelöltjét, Szabó Szabolcsot, most csaknem 22 ezren mondtak nemet.
– Azt mondják, semmi jóra nem számíthat a miniszterelnöktől az, aki nem hozta legalább az átlagot.
– Ő vezeti azt a közösséget, ami Brüsszel bevándorláspolitikájával szemben határozta meg magát. Hát hogy ne várta volna el, hogy mindent beleadjunk? Sokan meg is tettünk mindent. Az elmúlt 25 évben még soha nem született ekkora támogatással egybehangzó akaratnyilvánítás. Az ellenzék népszavazási kezdeményezései a kétszázezer aláírás megszerzéséig sem jutottak el.
– Tizenötmilliárd állami forintot tapsoltak el a kampányra.
– Az eredmény nem csak a kampánynak volt köszönhető, mi korrekten tájékoztattuk az embereket. Ez volt a kormány kötelessége.
– Hogy eltapsolják azt a tizenötmilliárdot?
– Hogy tisztességesen tájékoztassuk az embereket. Az ügy fontossága és jelentősége indokolja a ráfordításokat. A demokráciának is ára van. Nézze meg az amerikai kampányokat!
– Az Átlátszó számításai szerint a nekünk szánt 1294 kvótamenekült ellátására egyenként évi 1,8 millió forintot adna az EU, az ellenük zajló gyűlöletkeltésre pedig egy főre bontva 11,5 milliót költött a kormány. Azaz kvótamenekültenként hétévnyi ellátás ment el a kampányra.
– Nem 1294, hanem felső korlát nélkül. „Ez az okoskodás hamis. Elégtelen, ülj le!” – mondaná a volt matektanárom. Azonban még így is kevesebb, mint amivel Brüsszel büntetne bennünket, ami 80 millió forint migránsokként. Egyébként mára az is kiderült, hogy az Átlátszó a Soros-birodalom része.
– Ugyan már. Konkrét, ellenőrizhető adatokról van szó.
– Tudja, ki tett és tesz rengeteg pénzt ebben a kérdésben? Soros György és társai, akik támogatják a bevándorlást, megkérdőjelezik a nemzetállamok létét. Az általa bejelentett 500 millió előtt nyolcmilliót adott a magyar migránsdoktrína megbuktatására. Az összegek dollárban értendők. Sorossal nehéz versenyezni. Hatalmas pénzt fordít civil hálózatnak nevezett átláthatatlan és kusza rendszerén keresztül erre a célra. És Brüsszel is ad, erre van ott zseton. Ezzel összehasonlítva aprópénz, amit mi szinte erőnk felett arra költöttünk, hogy megvédjük a magyarokat és Európát.
– A védekezés egyik fegyvere a miniszterelnök által bejelentett alkotmánymódosítás. Ami eredetileg a Jobbik ötlete, és a megvalósításához nem kellett volna tizenötmilliárdos kampány.
– Vona Gábor először népszavazást akart, aztán alkotmánymódosítást. Mindig mást. Nem kell vele foglalkozni. Neki és pártjának megbízása van, hogy ott üsse Orbánt, ahol éri.
– Ki adott neki megbízást?
– Szövetséget kötött egy nagyvállalkozóval, aki azt tartja élete fő művének, hogy megbuktassa Orbán Viktort és kormányát. A pénzért Vona képes lemenni bármilyen mélységbe: elugrik kiskutyát simogatni, benéz a fodrászszalonba, közben kicsit súlyzózik. Ha kell, elárulja régi önmagát és cserbenhagyja saját szavazóit is. Egyszer még azt is mondta, hogy „az iszlám az emberiség utolsó reménye”.
Fotó: Kovalovszky Dániel
– Vona Gábor azt mondta a parlamentben, hogy amikor pártja tavasszal az alkotmánymódosítás mellett érvelt, „nézze vissza a reakcióit, miniszterelnök úr, pökhendiek voltak, arrogánsak, nevetgéltek, vihorásztak”. Vona azt kérdezte: „Nem szégyelli magát, hogy most előáll fél év után, tizenötmilliárd után az Alaptörvény módosításával?”
– Tessék megnézni a felvételeket, kik röhögnek és kinek a beszéde alatt.
– Akkor még nem akartak alkotmánymódosítást.
– Még nem volt meg a felhatalmazásunk az emberektől. A miniszterelnök februárban jelentette be, hogy a népszavazásra alapozzuk a cselekedeteinket.
– Az imént mondta: akármi lett volna az eredmény, mindenképpen alkotmányt módosítanak.
– Azt mondtam: az érvényesség, a részvételi arány nem releváns kérdés. Az eredmény viszont történelmi!
– Nem értem, hogyan lehet – ahogy önök állítják – politikai és közjogi következménye egy érvénytelen népszavazásnak.
– Közjogi értelemben nincs kényszerítő hatása, politikai felhatalmazás szempontjából azonban nagyon ütős az eredmény, a nemek elsöprő győzelmet arattak.
– Kuncze Gábor írta Facebook-oldalán: „Orbán Viktor nyerte a 2024-es budapesti olimpia magasugró számát, mintegy 90 centiméteres ugrásával… És az ugrás! Könnyedén ugrott el a léc alatt, anélkül hogy hozzáért volna, tehát nem verte le… A többiek előbb-utóbb leverték. Nem így Orbán! Orbán is megszólalt, óriási sikerként értékelve az eredményt: Nagyszerű eredményt értünk el! Mások 2,4 méter körül ugrottak, én 90 centimétert. Márpedig a 90 sokkal több, mint a 2,5. Ez kellő alapot ad nekem arra, hogy a jövőben a kosárlabdasportban is kipróbáljam magam…A gyűrűt lejjebb kell hozni, hogy a játékhoz újonnan csatlakozóknak is legyen esélye eredményesen játszani. Nehogy már a brüsszeli bürokraták mondják meg, hogy milyen szabályok szerint játsszuk ezt a játékot!”
– Ő egy bukott politikus. Most könnyen írogat, rágyújt egy pipára, bevág két kupa bort, és előad egy ilyen Örkény-epigon írást. Belügyminiszterként ő találta ki a megélhetési bűnöző kifejezést, zsarolások, kivégzések, maffialeszámolások zajlottak az érájában. Ennyit Kunczéról.
– Az önök népszavazása nem tudta megszólítani a nagyvárosokat, a fővárost, a fiatalokat és az értelmiséget.
– Az értelmiség milyen adatsorban van benne? Én ezeket a mélyszociológiai kutatásokat még korainak tartom.
– Szegeden 37 százalékos volt a részvétel, messze átlag alatti. Pedig ott még láttak is menekültet.
– Martin Schulz, az európai szocialisták elnöke azt mondta, megegyezett Botkával a menekültek befogadásáról.
– Ezt már mindkét fél cáfolta.
– Hazudnak, mint általában. Most persze Botka is megijedt, hogy baj lesz, ha Schulz tényleg betelepíti a menekülteket.
– Ezért lett alacsony a szegedi részvétel?
– A nagyvárosokban mindenütt viszonylag alacsony lett.
– Köztük Budapesten. Pedig a Keletinél sokáig ott éltek a menekültek.
– Az ellenzék logikája szerint azért nem mentek szavazni a városiak, mert így tiltakoztak a népszavazás ellen. Pedig ez nem igaz. Azért maradtak otthon, mert tudják, jó kezekbe került az ügy, megoldódik, ezért másokra bízták a döntést.
– A kistelepüléseken viszont magas volt az arány. Az ön logikája szerint a falusiak úgy vélik, hogy Orbánnál rossz kézben van a menekültügy.
– Ők azért mentek el, mert abban a környezetben jobban átérezték, hogy mit veszíthetnek.
– Mégis úgy tűnt, nem volt épp önfeledt a hangulat az eredményhirdetése után, a Fidesz-vezérkar faarccal állt Orbán Viktor mögött.
– Ilyen sikeres népszavazás még nem volt hazánkban. Viszont nem valaminek a boldog végére értünk, hanem éppen ellenkezőleg. Egyelőre épp benyitottunk az ajtón, rendezzük a csapatainkat, az igazi ütközet, a verítékes munka csak most jön. Viszont már van hátországunk: 3,3 millió ember sorakozott fel mögöttünk.
