Nem Magyarországot pécézték ki
Mi igaz a magyarországi korrupcióról szóló elrettentő sajtóhírekből? Miért állítja az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2015-ös jelentése, hogy Magyarországgal legalább tizennégyféle támogatást vissza kellene fizettetni korrupció miatt? Erre kíváncsi az Európai Parlament szociáldemokrata (S&D) frakciója, amely alapos vizsgálatot követel az Európai Bizottságtól, és ennek érdekében aláírásgyűjtést kezdeményez a képviselők között. Terjedelmes példatárat készítettek a gyanús esetekről. Tíz kirívó ügyet ismertettek, köztük a felcsúti kisvasút és a roma támogatások visszásságait csakúgy, mint a Tiborcz-tenderek történetét vagy azt az esetet, amikor a Magyar Nemzeti Bank alapítványaihoz kerülő milliárdok a bankelnök rokonságához vándoroltak. A képviselők hivatalosan várhatóan szeptemberben küldik el kérdésüket a bizottsághoz. A választ megvitatja az EP jogi kérdésekkel foglalkozó bizottsága, és az ügy október végére az EP közgyűlése elé kerülhet. A dossziét eljuttatják majd a tanácshoz is. A 168 Óra az S&D-frakció alelnökét, Josef Weidenholzert kérdezte a kezdeményezésről, amelyhez néppárti politikusok is csatlakoztak.
– Tulajdonképpen mit akarnak? Egy új határozatot, amelyben az Európai Parlament elítélné a magyar kormányt?
– Senki sem akarja pellengérre állítani Magyarországot, nem célunk, hogy újabb Tavares-jelentést kezdeményezzünk. Viszont végre tisztán akarunk látni az uniós pénzek felhasználása ügyében. Különböző forrásokból olyan információ jutott el hozzánk, hogy Magyarországon igen elterjedt a korrupció, a visszaélés az uniós pénzek felhasználása során. Követeljük, hogy a bizottság vegye az eddiginél sokkal komolyabban ezeket az állításokat, és alapos vizsgálat után tegyen jelentést ezek valóságtartalmáról. A magyar gazdaság évenkénti növekményével mérhető, roppant nagy összegekről van szó és, a nettó befizető országok polgárainak joguk van tudni, mire költik az adójukat. Világos és megalapozott választ várunk, és a magyarországi támogatások ügye egyben példa kell legyen más országok esetében is.
– Gondolja, hogy Magyarországon elterjedtebb a korrupció és több a visszaélés, mint másutt?
– Azt gondolom, hogy erre a kérdésre is választ kell kapnunk a bizottságtól. Világos beszédre van szükség, hogy mi igaz a magyarországi korrupció mértékéről szóló bejelentésekből, szomorú hírekből, szóbeszédekből. Tény, hogy az OLAF megállapította: Magyarországon a legtöbb a különféle beruházásokkal kapcsolatos visszaélés. Az is fontos mutató, hogy az OLAF 2008 és 2015 között 22 esetben javasolt jogi lépéseket a magyar hatóságoknak. A magyar ügyészség csak négy alkalommal indított eljárást, három ügy azonban már a nyomozati szakaszba sem jutott el.
– Mit gondol, mi az oka annak, hogy az OLAF vagy más uniós intézmények szinte semmilyen hatást sem gyakorolnak az uniós pénzek költésének körülményeire?
– A jelenlegi magyar kormány már ezt a csekély hatást is sokallja, és beavatkozással vádolja az uniós intézményeket. Nekünk, az Európai Parlament demokratikusan választott képviselőinek elemi kötelességünk, hogy biztosítsuk az elszámoltathatóságot: azt, hogy az európai adófizetők pénzét mindenütt átláthatóan és hatékonyan használják fel. Ezért szükség van olyan intézményre, amely képes az uniós pénzek költésének ellenőrzésére.
– Nevezzük mondjuk közös európai ügyészségnek ezt az intézményt, a felállításához azonban konszenzusra lenne szükség az Európai Tanácsban. Gondolja, hogy a magyar kormány megszavazna egy ilyen, számára veszélyes döntést?
– Nem tudom, hogy a magyar kormány hogyan szavazna, nehéz elfogadható érveket találni arra, miért ellenezné valaki az uniós alapok becsületes felhasználásának ellenőrzését. Bárhogy alakuljon is a közös ügyészség dolga, szükség van olyan vizsgálatra, amely lehetővé teszi, hogy végre tisztán lássunk.
– A Fidesz képviselőcsoportja az erősebbek, a befolyásosabbak közül való a Néppártban, így a kereszténydemokraták baloldali mesterkedésnek bélyegeznek minden olyan kezdeményezést, amely az Orbán-kormány gyakorlatát vagy elveit bírálná. Most számítanak néppártiak támogatására?
Igen, az aláírók között vannak néppártiak, és számítunk újabbak csatlakozására. Ebben az esetben ugyanis nem egyes társadalmi folyamatok ideologikus megítéléséről van szó, hanem a pénzügyi szabályok betartásáról. Korábban mindenki az alapjogok chartájára, az elvekre és az értékekre koncentrált. Ebben az esetben azonban makacs gazdasági tényekről van szó. Ez a kezdeményezés nem arról szól, hogy a szocialisták Magyarországot szeretnék kipécézni. A pénzügyi alapok kezelése a lényeg: beszéljünk végre egy nyelvet, amikor a közös pénz felhasználásáról van szó. A nyári szünet után lezárjuk az aláírásgyűjtés szakaszát és nyilvánosságra hozzuk a támogatók nevét. Reprezentatív lista lesz.
– Mit gondol, milyen hatást gyakorol Orbán Viktor az unió folyamataira? A magyar sajtó kormányellenőrzés alatt álló, nagyobbik részéből úgy látszik, egyre többen hallgatnak rá, egyre befolyásosabb szereplő lesz az európai politikai színpadon. Igazuk van?
– Nincs igazuk. Persze Orbán fontos szerepet játszik: egyike azoknak a politikusoknak, akik az Európa-ellenesség kártyáját ügyesen játsszák ki, ahol és amikor csak tudják. Egy demokratikus közösségben minden véleményt meg kell hallgatni, számon tartani, és ebből a szempontból megkerülhetetlen figura lett, hiszen számos ügyben hangoztatja unióellenes nézeteit. Ugyanakkor nem tudok egyetlen olyan példát sem, amikor az érvei befolyásoltak volna összeurópai döntéseket, uniós politikai tényezővé váltak volna. A partvonalról bírál, de nem mond semmi olyasmit, amit meg lehetne szívlelni, nem áll elő használható javaslatokkal. Ezt a magatartást látni manapság számos euroszkeptikus, populista politikai párttól, többek között Ausztriában is. Azt gondolom, hogy Magyarország sokkal nagyobb hatást is gyakorolhatna Európára, ha konstruktív álláspontot képviselne, ha érdemi javaslatokkal tudna előállni.
– Nem kicsi ehhez Magyarország?
– Nem. Ezt láttuk 1956-ban vagy 1989-ben, amikor a magyarok igazi tekintélyt vívtak ki maguknak, példát állítottak egész Európa elé. Ki képviselhetné a szabadság, a demokrácia eszméjét hatékonyabban a térségben, ha nem Magyarország, amely annyit küzdött érte?
– Orbán viszont népszerű a jobboldali populisták között.
Ez tagadhatatlan. Csakhogy ez a népszerűség még nem jelent befolyást. Olyan hírnév az övé, amely nem gyakorol érdemi hatást a döntéshozatalra. Európai szinten ez nem egyenlő a tekintéllyel, nem váltható át semmilyen uniós politikai hatásra sem.
