Nem látják szívesen a sajtót a kormány újonnan kialakított menekültszállójában

Kérdezni, tájékozódni nem lehet. Például arról sem, miért a háború huszonhetedik napján vette az irányítása alá a kormány a menekültek ellátását. Látogatásunk a BOK Sportcsarnokban.

2022. március 22., 17:00

Szerző:

Hétfőtől humanitárius tranzitzónává alakult az ukrajnai menekültek számára a BOK Sportcsarnok B épülete, erről korábban a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, György István tájékoztatott. A tranzitszálló működtetéséért a kormány felel az eddig is emberfeletti munkát végző civil szervezetekkel együttműködve. A kormány közbelépéséhez az is hozzátartozik, hogy felszámolták a Keleti és a Nyugati Pályaudvarokon működő segítőpontokat, és minden Ukrajnából érkező menekültet buszokkal egyenesen a BOK Sportcsarnokba szállítanak. György István szerint itt kulturált ellátás fogadja a menekülteket, illetve minden szükséges segítséget megkapnak a továbbutazáshoz vagy a maradáshoz. Kedden délelőtt ellátogattunk a csarnokba, hogy megnézzük, mi ebből az igazság. Annak is megpróbáltunk utánajárni, miért jó a menekülteket még a Keleti Pályaudvar előtt leszállítani a vonatról és buszokkal a helyszínre citálni, illetve hogyan lehetséges, hogy a kormány a háború huszonhetedik napján szervezte meg az egyébként folyamatosan érkező menekültek ellátását.

Sajtónyilvános látogatás sajtónyilatkozatok nélkül

Válaszokat azonban nehezen kaptunk, nem egyszerű ugyanis a dolga annak, aki közelebbről szeretné megfigyelni a csarnokban kialakított létesítmény működését. A sajtólátogatásra kedden mindössze két órát engedélyeztek, mindezt pedig meglehetősen szervezetlen és káoszos keretek között. A Fővárosi Kormányhivatal Védelmi Bizottságának munkatársai nagy számban jelen voltak a helyszínen, nyilatkozni azonban egyikük sem szeretett volna. A sajtófőnök, Nyerges Zoltán többször kategorikusan kijelentette, hogy semmilyen sajtóorgánum számára nem állhat rendelkezésre, nem válaszol a kérdésekre, azokat csak a menekülteknek és a civil szervezetek munkatársainak tehetjük fel – holott egyáltalán nem ők felelnek a központ működtetéséért. Kérészéletű próbálkozásaink után igen hamar kiderült, hogy a kormány által kialakított tranzitpont sajtónyilvános időintervallumában

egyetlen olyan ember sem tartózkodik a helyszínen a kormány képviseletében, aki hitelesen tud, vagy egyáltalán akar válaszolni a szervezéssel, adatokkal, részletekkel kapcsolatos kérdésekre.

A helyszín első ránézésre valóban rendszerezettnek tűnt, a különböző kordonokkal elkerített részlegeknél tábla jelzi, milyen típusú segítséget kaphatnak ott az érkezők. Található itt gyereksarok, orvosi ellátás, étkezde, utazással kapcsolatos segítség, információs pont, a szolgáltatások pontos működéséről kérdezve azonban mindig azt a választ kaptuk, hogy olvassuk el a Miniszterelnökség erről szóló közleményét. Bár a részletekről senkit nem tájékoztattak, érződik, hogy a létesítmény kerekei egyelőre nem minden esetben forognak olajozottan. Mint tapasztaltuk, sok tisztázatlan kérdés felvetődött a védelmi bizottság munkatársai között az ott tartózkodásunk alatt. A helyszínen cirkáló katonák és rendőrök pedig szigorúan őrizték a területet, velük szóba elegyedni, munkájukat dokumentálni nem lehetett.

Kevesebb önkéntes, kevesebb menekült

Az egyik legfontosabb változás a pályaudvarokon kialakított segítőpontokhoz képest, hogy a civil szervezetek nem egyszerre, hanem egyenként, rotációs beosztásban, tizenkét órás műszakokban vannak jelen a BOK-ban. Ők azok, akik az étkezdének nevezett részlegen kezelik az adományokat, és élelemmel látják el a menekülteket. Révész Szilvia, a Baptista Szeretetszolgálat egyik önkéntese szerint az enyhe káosz nemsokára rendeződni fog, és a kormány által szervezett segítőpont rövidesen átláthatóbbá és tisztábbá válik, mint a korábban a pályaudvarokon létrehozott önkéntes pontok. Üdvözlendőnek tartja, hogy a zónát egy átlátható, fedett területen alakították ki. „Először furcsa volt, amikor csak a kordonokat láttam, bennem is okozott némi szorongást, de ahogy megtelt az egész élettel, rájöttem, hogy működik” – magyarázta a megfigyeléseit utalva arra, hogy

a munkaterületek elkülönítése jelentősen megkönnyíti az önkéntesek munkáját is, hiszen így nem minden típusú segítségért ők a felelősek.

Fotó: Karancsi Rudolf / 168.hu

Mint mondta, a Humanitárius Tanácsban a segélyszervezetek napi kapcsolatban állnak a kormánnyal, folyamatosan egyeztetnek egymással. Szerinte a kormány megad minden szükséges segítséget, biztosítja a fuvarozást és a takarítószemélyzetet is. Megosztotta velünk, hogy tapasztalatai alapján a napokban kevesebb ukrán anyanyelvű menekült érkezett, korábban többel találkozott.

A csarnokban egyébként néhány kelet-ukrajnai családon kívül valóban főként kárpátaljai magyarokba botlottunk, mint például Rozáliába, aki Beregszászból érkezett a rokonaival. Mint elmesélte nekünk, a családdal éppen Ukrajnába szerettek volna visszajutni, mert a férfiakat nem engedték át a határon, ők pedig szinte biztosak benne, hogy a konfliktus nem terjed át Kárpátaljára. Arról is beszélt, hogy Kárpátalján nem kaptak adományokat, állítása szerint a helyi kezelő ugyanis nem osztotta szét azokat. Rozália és családja a BOK Sportcsarnokban éppen arra várt, hogy valakitől pénzt kapjanak a vonatjegyre, mert mint mondta, jegy nélkül a MÁV nem engedi őket felszállni az Ukrajnába közlekedő vonatokra.


Fotó: Karancsi Rudolf / 168.hu

Oxana és Anna azonban Szumiból érkezett, három napig menekültek a szörnyű háborús körülmények elől. Mindkettőjük édesanyja, a testvéreik és a férjeik is Ukrajnában maradtak. Magyarországon egy iskolában helyezték el őket, ahol elmondásuk alapján nagyon kedvesen fogadta őket mindenki, a tanárokon kívül a diákok szülei is segítenek nekik. Április 1-ig maradhatnak ott, arról viszont fogalmuk sincs, innen merre utaznak tovább, nincs hová menniük.

A fővárosi kormányhivatal védelmi bizottságától többek között arra sem kaptunk választ, ilyen esetekben hogyan tudják biztosítani a hosszabb távú ellátást és szállást, hogy ne kerüljön senki az utcára.

Fotó: Karancsi Rudolf / 168.hu

A pénzváltási lehetőségen kívül a logika is hiányzik

Komplikált feladattal szembesültünk tehát, amikor arra vállalkoztunk, hogy bemutatjuk a BOK Sportcsarnokban felállított létesítmény működési hátterét, A Migration Aid alapítója, Ujhelyi Sándor – aki önkéntes tolmácsi minőségében volt jelen a helyszínen – ellenben készséggel világított rá a kormány tranzitzónájában fennálló problémákra. Szerinte a Keleti Pályaudvaron végre kialakult egy rend, miután nyílt levelet írt Pintér Sándor belügyminiszternek, mert a kormány biztosított orvosi szobát, konténereket, mosdókat a helyszínen. Többek között ezért sem tartja kifejezetten indokoltnak a BOK Sportcsarnok épületébe való költözést, hiszen a menekültek jelentős része továbbutazik. Problémaként említette azt a jelenséget, ami már mi is feszegettünk, miszerint a menekülteket a Keleti Pályaudvar előtt leszállítják a vonatokról, és buszokkal a tranzitzónába szállítják őket. Ezt felesleges időpazarlásnak tartja, pláne, amikor idehozzák a Nyugati Pályaudvarra igyekvőket.

„Huszonhét nappal a háború után létrehozni ezt a központot olyan, mint amikor az esküvői ruha a keresztelőre készül el”

– érzékeltette a kormány lépésének késői jellegét. Ezenkívül hangsúlyozta, a szálló hermetikus elzárása előidéz olyan típusú gondokat is, amelyek a Keleti Pályaudvaron könnyen orvosolhatónak bizonyultak, például a dollárról, euróról való pénzváltási lehetőség hiányát, illetve azt a rengeteg ukrán menekültet érintő helyzetet, miszerint a magukkal hozott hrivnyát senki nem hajlandó beváltani. Mint mondta, az érkezők hiába kapnak mobilkártyát internettel, arról telefonálni nem tudnak, a feltöltési lehetőség pedig szintén nem adott a létesítményben, az önkéntesek kénytelenek a csarnokon kívül, közterületen található újságárushoz kísérgetni a menekülteket.


Fotó: Karancsi Rudolf / 168.hu
„Nekünk, önkénteseknek természetesen kényelmesebb itt, hiszen melegben vagyunk és le tudunk ülni, a menekülteknek azonban csak egy plusz nyűg ide eljönni”

– szögezte le. Hozzátette, az egész felállásban az ellátás a legzűrösebb, állítása szerint ugyanis a védelmi bizottság tagjai sokszor nem engedik be az adományokat, így rendszeresen nincs elegendő élelem. „A Keleti Pályaudvaron minden szervezet egyszerre osztotta az ételeket saját pulttal, ellenben most, hogy csak egy pult van, és naponta váltják egymást, senki sem tölti fel a készleteket” – mondta.

Nem nagy meglepetés, hogy a védelmi bizottságot az elmondottakról szintén nem tudtuk megkérdezni, így nem derült ki, a felsorolt, nagyon is fontos problémákat milyen keretek között oldanák meg. Ujhelyi Sándor elmondása szerint folyamatosan jelzi ezeket a kormány munkatársainak, a védelmi bizottságtól pedig többször ígéretet kapott a gyors és hatékony megoldásra. Érkezésünk előtt egy órával egyébként Orbán Viktor is ellátogatott a nemrég életre hívott tranzitzónába, azonban sem vele, sem az illetékes államtitkárral nem találkoztunk.

(Kiemelt kép: Katonák a BOK csarnokban kialakított tranzitközpont bejáratánál, 2022. március 22-én. Fotó: Karancsi Rudolf / 168.hu)