Nem erről a béremelésről volt szó

Átlagosan 34 százalékkal emelkedik több mint százötvenezer pedagógus alapilletménye szeptember 1-jétől – jelentette be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerdán Tatabányán sajtótájékoztatón.

A tárcavezető elmondta azt is, hogy a pedagógus-életpályamodell tervezett teljes béremelésének 50 százaléka helyett 60 százalékkal emelik meg az illetményeket már szeptembertől. A béremelést az októberi fizetéssel kapják meg az érintettek – közölte Balog Zoltán, hozzátéve, a következő négy évben, 2017-ig minden szeptemberben lesz béremelés.

Úgy fogalmazott, hogy a béremelés által igazságosabb, minőségibb és kiszámíthatóbb lesz a pedagógusok bérrendszere.

Balog Zoltán hozzátette, az idei emelés mellett négy éven át „évenként minimum öt, de átlagosan tíz százalékkal” növekszik a pedagógusok bére minden év szeptember elsején.

A miniszter rámutatott, a jövedelmi ugrások a pedagóguspálya elején lesznek magasabbak, hogy ezzel is vonzóvá tegyék a hivatást. A rendszer igazságosabb lesz, mert csökkenti az önkormányzati többletjuttatások egyenlőtlenséget okozó szerepét – tette hozzá.

Balog Zoltán az államkincstár egységes fizetési rendszerének adataiból konkrét, de névtelenné tett példákon mutatta be a tervezett intézkedések hatását, majd ismertette: 1450 olyan pedagógus van, aki nem, vagy csak minimális mértékben számíthat bérnövekedésre, ők extrém túlórapénzt, munkáltatói többletjuttatásokat vagy jutalmakat kaptak.

Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke kedden az MTI-nek azt mondta: amikor megnézték, hogy a pedagógusok milyen jogcímen kapnak pótlékot, egyéb juttatásokat, a kép vegyes volt. A munkáltatói döntésen alapuló keresetkiegészítés szempontjából az önkormányzatok esetében havi 100 ezer forintos különbségek is voltak az ország különböző részein.

Példaként említette, hogy míg az egyik fővárosi kerületben a középfokú intézmények igazgatói havi 150 ezer, az általános iskolai igazgatók 120 ezer forintos hóközi többletjuttatásban részesültek, addig az ország más településein az osztályfőnökök még a jogos osztályfőnöki pótlékot sem kapták meg, mert nem volt rá fedezete az önkormányzatnak.

A sajtótájékoztatón Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára „neveléstörténetinek” nevezte a tárcavezető által bejelentett intézkedéseket. Újságírói kérdésre elmondta, lesz lehetőség a kiemelkedő teljesítményt nyújtó pedagógusok jobb anyagi megbecsülésére, mert az alapbér mellett járó egyéb illetményeket a minősítés is befolyásolja majd.

Tájékoztatása szerint a tanárokat szeptember elsejétől négy kategóriába sorolják, a pedagógus I. és II. mellett lesz mestertanári és kutatótanári kategória.

Az államtitkár elmondta, a minősítés szabályai már elkészültek, hamarosan kormányrendeletben jelennek meg. Az eljárást országosan egységes szakmai szempontok szerint háromtagú bizottság végzi, amelyben részt vesz az igazgató, a kormányhivatal által felkért szakértő és a pedagógust képző intézmény képviselője.

Minden pedagógus négy minősítésen vehet részt, ebből kettő kötelező, kettőre pedig a pedagógus magától jelentkezhet – ismertette Hoffmann Rózsa.

PSZ: Az új rendszer nem ismeri el a minőségi munkát

A pedagógusok örülnek a nettó 40-60 ezer forintos béremelésnek, de az új rendszer nagy hibája, hogy nem ismeri el a minőségi munkát, nem sarkallja jobb teljesítményre a pedagógusokat – mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerdán az MTI-nek.

Galló Istvánné emlékeztetett arra, hogy a kormány 2012 októberében az Európai Bizottságnak benyújtott dokumentumban az közölte, a hiánycél tartása miatt 2014 januárjára halasztja a pedagógusok keresetének növelését, és 22 ezer álláshelyet szüntet meg a közoktatási rendszer átalakítása, az intézmények állami fenntartásba vétele miatt. Mint elmondta, ehhez képest nem lett tömeges intézménybezárás és elbocsátás, a kormány és a pedagógus-sztrájkbizottság megállapodásának eredményeként.

A PSZ elnöke üdvözölte, hogy a foglalkoztatásról szóló készülő kormányrendelet alapján a megemelt bérekhez nem járul a munkaterhek túl magas növekedése. Azt is jónak tartja, hogy a béremelés vonatkozik a szakszolgálatban és a szakmai szolgáltatásokban dolgozókra is. Szintén előnyösnek nevezte, hogy az új minősítési rendszerben a teljes közalkalmazotti munkaviszonyt beszámítják, nem csak a tanítással töltött éveket.

Ugyanakkor úgy véli, kérdéses, hogy saját erőből képesek lesznek-e előteremteni a béremelés fedezetét a nem állami fenntartású, azaz önkormányzati, egyházi és alapítványi oktatási intézmények.

Galló Istvánné megjegyezte: remélhetőleg a jelenlegi tervekkel ellentétben már 2017 előtt megvalósul a teljes béremelés.

A PSZ elnöke szerint arra lenne szükség, hogy legyen „egy tisztességes alapbér”, és ehhez jöjjenek hozzá a pótlékok, amelyek elismerik a többletmunkát, a felelősséget például az igazgatók vagy osztályfőnökök esetében. Ezenfelül maradnia kellene olyan összegnek is, amely felett évente az intézményvezetők rendelkeznek, hogy a pedagógusok jó munkáját ezzel is elismerjék – tette hozzá.

PDSZ: Nem erről az emelésről volt szó

Nem erről a béremelésről volt szó, az életpályamodellt előíró törvényben foglaltakhoz képest csak a pénz egy részét kapják meg szeptembertől a pedagógusok – közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerdán budapesti sajtótájékoztatóján.

Mendrey László az emberierőforrás-miniszter pedagógus-béremelésre vonatkozó bejelentésével kapcsolatban kifejtette: a jelenlegihez képest 58 százalékos béremelést kellene bevezetni szeptembertől és nem 34 százalékosat, ugyanis ennyit határoz meg a törvény.

Emlékeztetett arra, hogy egy évtizede húzódik a pedagógusok béremelése, holott „ez jogos jussuk”.

A PDSZ elnöke megemlítette: szeptember elsejével a béremelést nem hajtják végre száz százalékosan, ugyanakkor a munkaterhelés-növekedést 100 százalékban bevezetik, ami alátámasztja Balog Zoltán egy korábbi nyilatkozatát, miszerint több pénzért több munkát várnak. Vitatta Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár szintén a tatabányai sajtótájékoztatón elmondott szavait, miszerint „neveléstörténeti bejelentés” lenne a pedagógusok béremeléséről szóló hír.

Utalt arra, hogy a részleges béremelés ugyan 10 százalékkal több, mint amennyiről a miniszter másfél héttel korábban beszélt, de nem annyi, mint amennyiről a kormányzat az elmúlt három évben beszélt, ugyanis eredetileg 73 milliárd forintot terveztek költeni erre a célra. Így viszont átlagosan mintegy nettó 30 ezer forintos emelkedés várható szeptembertől, amely szerinte „nem olyan jelentős, hogy hozsannázni kellene”.

Mendrey László arról is beszélt, hogy a kormány olyan ígéretet vállal négy évre előre, amely már „nem az ő kompetenciája”, s ezzel a következő négy év kormányzásának köti meg a kezét. Meglátása szerint lesznek, akik ugyanazért a pénzért kevesebbet, mások pedig többet dolgoznak majd. Felidézte, hogy Balog Zoltán szerint országosan összesen 1450 pedagógusnak nem emelkedik a fizetése a szeptemberi bérrendezéskor, ugyanakkor a PDSZ álláspontja az, hogy „egy pedagógus sem járhat rosszul”.

Mint mondta, „talán az osztályfőnöki pótlék marad meg”, az összes többi pótlék azonban elveszik, ami eddig járt, ideértve a túlórák kifizetését is.

A PDSZ elnöke a miniszter szerdai sajtótájékoztatójára utalva úgy fogalmazott: „sajátos számháborúnak vagyunk tanúi”, mert „most már megint nem teljesen világos, hogy kire vonatkozik” az életpályamodell. Csak az általános iskolai és középiskolai tanárokra – akik adataik szerint 122 ezren vannak – vagy az óvónőkre is vonatkozik-e, ugyanis velük együtt mintegy 150 ezerre tehető a pedagóguslétszám, szerdán pedig ez utóbbiról tett említést Balog Zoltán. Ha pontosak a miniszter által közölt adatok, akkor nagy valószínűséggel az óvónők is részesei lesznek az életpályamodellnek, és így a béremelésnek is – vélekedett.