Borszakértők elárulták, miért nem érdemes a minőséget szupermarketekben keresni

Egyre nagyobb igény mutatkozik az eltartható borokra, amelyeket akár évtizedek után is lehet kóstoltatni. És bár folyamatosan csökken a szőlőültetvények száma Magyarországon, a fogyasztók mégis láthatóan lojálisabbak a magyar kínálathoz, amit nem mindegy, hol szerez be az ember – írja a HelloVidék.

A HelloVidék cikkéből kiderül, hogy egy „jól összerakott, igazi villányi vörösbor, valahol tíz éves korában lesz nagykorú, ami jó ideig tud nagy élményeket mutatni”, a borszakértők pedig ajánlják, hogy az emberek gyűjtésben is gondolkodjanak. Csak az a nem mindegy, hogy milyen bort szeretnénk évekre eltenni és honnan szerezzük be azt.

„A hétköznapi, mindennapi fogyasztásra szánt borokat, például a rozét meg szabad venni a boltban, nem lesz vele semmi gond. Ám prémium termékeket a legjobb, ha magától a borásztól vagy borszaküzletben vásárolunk és nem szupermarketben. Ha a borásztól kérünk tanácsot, akkor tőle kapjuk a leginkább megbízható információkat. Ha ismerjük a bor múltját, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a megfelelő helyen és a megfelelő körülmények között tárolták.

Sajnos egyre gyakrabban előfordul, hogy a nemes nedű bekerül egy nagykereskedelmi láncba, ahol túl hideg vagy túl meleg van, ami a minőség romlására megy. A borásztól való közvetlen vásárlás egyfajta minőségbiztosítást jelent,

aki akkor is tud segíteni, ha eláruljuk neki, hogy mire szánjuk és milyen időtávra a bort. Csak a borászok rendelkeznek olyan mértékű tapasztalattal, hogy mindenre kész válaszokkal tudnak szolgálni. És akkor a fogyasztót sem éri később csalódás” –  világított rá Győrffy Zoltán, borszakíró, a Pécsi Borozó főszerkesztője, majd hozzátette: hogy ha például a nagymama polcán találunk egy üveg bort, akkor az lehet, hogy értékes, de ha mondjuk nap érte, akkor az már komoly minőségromlást idézhet elő.

Néhány borász határozottan azt javasolja, hogy aki borokat szeretne érlelni és gyűjteni, annak érdemes minden évjáratból két ládával vásárolni – írja a HelloVidék. Ennek oka, nem más, minthogy az első ládát szép lassan eliszogatja aki vásárolta, a másik láda azonban jóeséllyel megmarad valahol a kamrában és később kellemes meglepetés érheti a fogyasztóját.

Palackba zárt élmények

„Többek között ettől lesz a bor nem csupán egy hétköznapi alkoholtermék, hanem ott rejtőzik benne a játékosság, a történelem, ami mosolyt tud csalni az emberek arcára és a mértékletességről szól.

Nem a mennyiségi fogyasztás kerül a fókuszba, hanem az élmény.

Ha ellátogatunk egy-egy hazai borvidékre, ott felfedezhetünk olyan borászatokat is, akiket addig még nem ismertünk. Sőt, a nagy és neves borászatoknak is vannak olyan tételei, amelyek csak helyben vásárolhatók. Érdemes elmenni egy pincetúrára, ahol komplett élményt kapunk: túra, gasztronómia, közösség, barátok, kirándulás, bicikli, wellness, történelmi emlékek. Akár egy hétvégét is rá lehet építeni, akár az egész család is jól tudja magát érezni. Nem véletlen, hogy a hazai turisztikai kampányokban most ősszel pont a borvidékek kapják a főszerepet” – mondta Győrffy Zoltán.

A szakma jövője

Az árak tekintetében láthatóan változó a piac reakciója, az áruházaknál egyértelmű verseny alakult ki. Bár az árak emelkedtek és a prémium termékeknél sikerült egyfajta ár kiegészítést végrehajtani, a szakemberek arra is rámutattak, hogy a szőlő ára nem sokat változott az elmúlt egy-másfél évtizedben. Azonban ezt nem tartják pozitívumnak.

A ok abban keresendő, hogy így nem lehet majd a fiatalokra építeni, mindez ugyanis nem azt a jövőképet adja a fiataloknak, hogy érdemes lenne foglalkozni a bortermeléssel. Jó hír azonban a borászok szerint, hogy így is akadnak olyan borvidékek – például pont Villány –, ahol az ár az átlag két-háromszorosa.

„Akkor működik jól ez az egész lánc, ha megéri szőlőt termeszteni, aztán bort készíteni. Ezt kéne életben tartani. Úgy vélem, picit magasabb szintre kéne emelni a szőlőárat, amit bőven érvényesíteni lehet a borárakban, és így bőven megéri mindenkinek. Közben viszont folyamatosan csökken a szőlőültetvények száma Magyarországon: a tavalyi 69 ezer hektár idén 62 ezer hektárra redukálódott. Jó hír azonban, hogy a fogyasztók talán lojálisabbak a magyar kínálathoz, mert kitartanak és ezt preferálják. Szerencsére kicsi ország vagyunk,

a mi bortermelésünk a világ egy százalékát sem teszi ki: az itt termelt nedűknek itt kéne elfogynia.

A piac ezt most kordában tudja tartani: minden ár- és minőségkategóriában találhatunk olyan bort az üzletekben és a borászatoknál, ami a fogyasztóknak az ízlése” – emelte ki a borszakíró a HelloVidéknek. 

(Kiemelt kép: 2020.10.12. - Szőlőtermesztés. Fotó: Giuseppe Famiani / Unsplash. A kép csak illsztráció.)