Siklóernyős baleset – Nem engedték fel a helikopterre a halott férfi ügyvédjét

Nem engedték fel a helikopterre a halott férfi ügyvédjét, annak ellenére, hogy a törvény rendelkezése szerint a sértett képviselője ezen az eljárási cselekményen – vagyis a bizonyítási kísérlet során – jelen lehet, ezért jogorvoslattal fog élni. 

Éppen három éve, 2020 július 5-én történt a vértesszőlősi siklóernyős baleset. Tóth M. Gábor, a család ügyvédje az ATV Start Plusz című műsorában felidézte, hogy aznap szép idő volt, a gyakorlott siklóernyős ezért gondolta, hogy elmegy siklóernyőzni, ám egy szerencsétlen „fára szállás” történt, ám ekkor nem sérült meg, jól volt. Jelzett a barátainak és a katasztrófavédelemnek is, hogy segítségre van szüksége, és mivel barátai alpinisták, az ügyvéd biztos benne, hogy ezt a helyzetet maguk is meg tudták volna oldani. 

„A légimentés azonban egy hatalmas helikopter odavezénylését rendelte el, ami olyan közel repült az áldozathoz, hogy az a szél miatt lezuhant, a helyszínen újra kellett éleszteni, de sajnos egy hónap múlva belehalt a sérüléseibe, a helyszínen egy mentőtiszt is megsérült”

– mondta Tóth M. Gábor.

Akkor egyébként Pintér Sándor belügyminiszter is úgy látta, hiba történt a mentés során, a Budapesti Regionális Nyomozó ügyészség halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt kezdett nyomozni. Az ügy vádlottja az az őrnagy, aki a helikoptert vezette, és aki a vádhatóság álláspontja szerint gondatlanságból okozta a balesetet, hiszen nem megfelelően hajtotta végre az utasítást, miszerint egy kötelet eresszen le a fán ragadt siklóernyősnek, emellett jeleznie kellett volna, hogy az a magasság, ahová ereszkednie kellett, akkora rotorszelet okoz, hogy az nem hajtható végre. „Nem biztos, hogy ágyúval kellett volna a verébre menni” – fogalmazott az ügyvéd, rámutatva, hogy ez egy Mi-8-as helikopter volt, ami az akkor hadrendben lévő helikopterek közül a legnagyobb volt, holott maga a probléma nem indokolt volna ilyen felvonulást. Megjegyezte, hogy az őrnagy egy sok évtizede repülő oktatópilóta, vagyis a felkészültsége alkalmas lett volna arra, hogy ezt az utasítást ebben az esetben megtagadja.

Tóth M. Gábor elmondta, hogy kedden történt egy bizonyítási kísérlet a helyszínen, Vértesszőlősön, amit hasonló körülmények között tartottak meg, és a törvény rendelkezése szerint a sértett képviselője ezen az eljárási cselekményen jelen lehet. Azonban a vezérkari főnök egyik első intézkedésével egy nem ugyanilyen, hanem Mi-17-es helikoptert bocsátott rendelkezésre, és 6 főben határozta meg azoknak a számát, akik fent lehetnek a helikopteren, arra hivatkozva, hogy a szerencsétlen esemény napján is ennyien ültek benne - idézte fel. A bíró pedig azt mondta, hogy a sértetti képviselő létszámon felül van, ezért nem engedélyezi, hogy a helikopteren legyen, az ügyvéd szerint viszont a törvény egyértelműen kimondja, hogy mindenki ott lehet. Elmondása szerint a helyszínig engedték oda őket, a bíró „némi kajánsággal közölte”, hogy a sértett képviselete a helyszínen jelen van, ami Tóth M. Gábor szerint olyan, mintha egy nyilvános tárgyaláson valaki a bíróság épületében tartózkodik, de a tárgyalóterembe nem engedik be, hanem azt mondják neki, hogy majd elmondják neki később, mi történt.

Az ügyvéd elmondta, két és fél évig tartott maga a nyomozás, az ügyészség által kirendelt szakértő egyszerűen visszaadta a kirendelést, az ügyészség pedig nem rendelt ki új szakértőt, vagyis szerinte a tények feltárása akadozik, és ez a bírósági eljárásban is megállapítható. Annak, hogy a siklóernyős esetleg hibázott-e, nincs jelentősége az ügyvéd szerint, hiszen a később bekövetkezett haláleset és eközött nincs okozati összefüggés. „A jogorvoslati jogot gyakorolni fogják, de az eljárás végén akár a másodfokú bíróság – ha lesz ilyen – azt mondhatja, hogy a jelenlét hiánya egy hatályon kívül helyezési ok, és kezdődik minden elölről” – jelentette ki Tóth M. Gábor.