Nekem anyukám volt az apukám is - szivárványcsaládban nőttem fel

Az apa férfi, az anya nő – áll az Alaptörvényben. Az elmúlt hetekben életbe lépett az örökbefogadást korlátozó rendelkezés is, így Novák Katalin családügyekért felelős tárca nélküli miniszter hozzájárulása szükséges az egyedülállók örökbefogadásához. Ezzel gyakorlatilag lehetetlenné vált, hogy egy gyerek azonos nemű párhoz kerüljön. 

A kormány a gyerekek érdekével indokolta a legújabb módosítást. De mégis mi a rendeltetése a jelenleg hatályos magyar jogszabályoknak: a család vagy egy politikai ideológia védelme? A 168.hu B-t kérdezte erről, akit leszbikus édesanyja nevelt fel. 

Az interjúalany nevét kérésének megfelelően nem írjuk le.

Hogyan kell elképzelni a gyermekkorát?

A szüleim között egy se veled, se nélküled kapcsolat volt, mire megszülettem végleg elváltak egymástól. Anyuban akkortájt kezdett tudatosulni, hogy valójában leszbikus. Mellette nőttem fel, de volt olyan hosszú távú kapcsolata is, amikor az azonos nemű párjával együtt neveltek engem és a fogadott testvéreimet. Egy igazi család voltunk.

Mit jelent szivárványcsaládban felnőni?

Csak a saját esetemről tudok beszélni, én természetesnek éreztem. Nyilván már gyerekkoromban tisztában voltam azzal, hogy a legtöbb családban egy anyuka és egy apuka is van, de belőlem ez semmiféle hiányérzetet nem váltott ki. Persze, nekem volt édesapám, de évente egyszer-kétszer találkoztunk. Ha valaki megkérdezte, én mindig azt mondtam, nekem az édesanyám az apukám is. Nem az apahiány miatt, hanem pont ellenkezőleg. Nagyon büszke voltam anyára, azt hiszem kicsit így is tisztelegni akartam előtte. Szóval szerintem egy gyerek pont olyan családnak érzi az azonos nemű szüleivel alkotott közösségét, mint amikor valakinek egy apukája és anyukája, vagy esetleg csak egy szülője van.

Máshogy szocializálódik egy olyan gyerek, akit egynemű szülők nevelnek?

Nem gondolom, hogy attól másképp szocializálódtam volna, mert meleg az anyukám. Bár tény, hangsúlyos eleme lett az életemnek az, hogy úgy fogadjak el másokat, ahogy vannak. Ezért ülök most itt és beszélgetek önnel. Nagyon zavar, ahogy a homoszexuális emberekkel bánik a politikai elit Magyarországon. A társadalom pedig sajnos hagyja, tisztelet a kivételnek.

Hogyan bánnak a homoszexuális emberekkel ma Magyarországon?

A bánásmódról sokat elárul, hogy elmeszelnek egy mesekönyvet a tartalma miatt. A miniszterelnök konkrétan úgy beszél a melegekről, mintha nem lennének magyarok, és képesek egy olyan törvényt is megalkotni, amely végleg ellehetetleníti, hogy a homoszexuális párok gyereket fogadjanak örökbe. Magaménak érzem ezt a témát, egyrészt édesanyám miatt, másrészt pedig azért mert ezt a hozzáállást embertelenségnek tartom. A harmadik okom az, hogy biszexuális vagyok. 

Mi a véleménye arról, hogy Novák Katalin hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az egyedülállók gyereket fogadhassanak örökbe?

Ez egy vicc, annak is rossz. Azt mondják, Novák Katalinnak az a dolga, hogy segítse a gyerekek szerető családba jutását. De mindenki tudja, hogy itt nem erről van szó. Milyen ország az, ahol tulajdonképpen egy ember dönt arról, hogy egy egyedülálló nő vagy férfi örökbefogadhat-e gyereket vagy sem.

Ön szerint miről van szó valójában?

Végleg el akarják lehetetleníteni azt, hogy a meleg párok gyereket fogadjanak örökbe. Ez egyértelmű. Nézzük meg az utóbbi hónapokban a kormány narratíváját. Másról sem beszéltek, csak hogy szerintük miért nem ideális egy meleg pár a gyereknevelés szempontjából.

Mit gondol az érveikről?

Ugyanazt hallgatom gyerekkorom óta: "ha egynemű párok nevelnek gyereket, hiányozni fog a másik nem szülői példája". Pedig attól, hogy nők neveltek, férfi modell is volt az életemben. Voltak tanáraim és férfi rokonaim. Olyan nincs, hogy a gyerek izolálva van és csak a két azonos nemű szülőjét látja. Vagy a kedvencem: ha melegek a szülők, a gyerek is meleg lesz. Persze, a heteroszexuális szülők is csak heterókat nevelnek, nem?

Annak, aki nagyon hinni akar abban, hogy a homoszexuális szülők befolyásolják a gyerekük szexuális irányultságát, nem támadásalap az, hogy ön mindkét nemhez vonzódik?

Ha valamilyen hatással volt rám édesanyám, az az, hogy elfogadó vagyok. Nemcsak másokkal, magammal is. Azt hiszem, ennek az ön által idézett állításnak annyi valóságalapja van, hogyha valakit melegek nevelnek egyszerűen könnyebb lesz elfogadnia magában akár a melegségét, akár a biszexualitását vagy csak a szimpla kíváncsiságot. Azoknak, akik így érvelnek, tulajdonképpen azzal van bajuk, hogy felvállalom magam, és nincs vele semmi gondom. Ez jó dolog. Egyébként én pedig arra láttam példát, hogy a „konzervatív” családban felnőtt férfiak és nők elnyomják magukban a szexuális orientációjukat, nehogy elforduljon tőlük a családjuk. Ezért szenvedik végig az életüket. Ez lenne az ideális család?

Gyakran hallani érvként azt is, hogy a szivárványcsaládokban nevelkedett gyerekeket bánthatják az óvodai és az iskolai közegben a kortársai. Tapasztalt hasonlót?

Nem. Bőven volt példa arra, hogy szekáltak, de azért, mert anyukám leszbikus pont nem. Hozzáteszem, édesanyám és a párja nagyon féltettek ettől engem és a tesóimat. Így amikor még egészen kicsi voltam, nem beszéltem a családunkról másoknak, mert otthon azt kérték, inkább ne. Ekkor egyébként pont vidéken éltünk, és sajnos azt kell mondjam, meg tudom érteni a szüleim kérését. Édesanyámat kétszer rúgták ki azért, mert kiderült róla, hogy leszbikus. Visszatérve a kérdésre, elképzelhetőnek tartom, valakit azért bántsanak, mert a szülei melegek. Főleg vidéken. Ezért kellene egy felelős társadalmi és politikai hozzáállás a kérdéshez. Ami most történik, teret ad a homofóbiának, a melegeket és a gyerekeiket ért verbális vagy akár fizikai bántalmazásnak.

Volt esetleg olyan gondja, amit jó lett volna az apjával megbeszélni?

Nem. Anyával mindent meg tudtam beszélni. Ha problémám volt mindig hozzá fordultam.

Az édesapja hogy viszonyul a homoszexualitáshoz, és ahhoz ahogy az édesanyjával éltek?

Anyáék kapcsolata nem volt problémamentes. Apu édesanyám homoszexualitásával mostanáig sem tudott megbékélni. Már egészen kicsi koromban, ha nála voltam, csak azt hallgattam, hogy anya rossz azért, mert leszbikus. Már akkor próbáltam neki elmagyarázni, hogy nincs igaza, de az csak egy órával hosszabb kiselőadást eredményezett.

Milyen volt így felnőni?

Na látja, ez a frusztráló. Nincs az égvilágon semmi baj azzal, ha valakit azonos nemű szülők nevelnek. Az viszont tud fájni, ha egy felnőtt ember nem beszél felelősségteljesen. Ha azt állítja a szüleinkről, akiket nagyon szeretünk, hogy rosszak, önzőek, mert minket akartak. Bár azt hiszem, ha otthon minden rendben, és a szülők szeretik a gyereküket, idővel jelentéktelenné válnak ezek a sérelmek. Nálam sem okoztak kárt. Ahogy cseperedtem, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy hülyeségeket beszélnek.

Az édesapja mit gondol az ön biszexualitásáról? Elmondta neki?

Soha nem beszéltem vele erről. Persze, tudhatja. Volt bőven lehetősége arra, hogy meglássa ezt bennem. Én úgy érzem, ő úgy döntött, nem szeretne tudni róla.

És az édesanyja?

Persze, hogy elmondtam neki.  

Egyébként sokáig keresgéltem, mire megtaláltam önt. Nem egyszerű ma olyan felnőttet találni, aki szivárványcsaládban nőtt fel. Nem igényelte olyan gyerekek társaságát, akiket szintén meleg szülők nevelnek?

Bennem ilyen vágy soha nem volt. Csak azért, mert meleg szülők neveltek, nem igényeltem egy olyan gyerek társaságát, akit szintén. Pont olyan, mint mikor valakinek egy anyukája és apukája van. Nem azért keresi majd egy másik gyerek társaságát, mert neki is egy anyukája és apukája van.

Most lehetősége van üzenni Novák Katalinnak. Mondana neki valamit arról, hogy járjon el az örökbefogadási eljárásoknál?

Én Novák Katalinnak semmit nem szeretnék üzenni. Nincs értelme. Sok ember talált már meg az előítéleteivel vagy sokszor inkább az ostobaságaival. Megesett, hogy nyitottak voltak. Ők elfogadták, hogy tévedtek, előítéletesek voltak, hülyeséget beszéltek. De azokat is felismerem, akik ilyen-olyan okból nem akarják meghallani, amit mondok. Én itt most az életemről és a tapasztalataimról beszéltem. Amit most elmondtam, inkább azoknak az embereknek szólt, akik nyitottak, kíváncsiak és nem tudják, mit gondoljanak arról, ideális közeg-e egy gyereknek a szivárványcsalád. Azoknak pedig, akik ki is állnak ezért az ügyért, köszönöm.

(Kiemelt kép: Shutterstock)