Oláh József (Pöli): a holokausztot is szavak előzték meg

Az augusztus másodikai roma holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartottak megemlékezést.

2021. augusztus 3., 10:23

Szerző:

A cigányellenesség történelmi háttere, a mai napig jelen lévő szélsőjobboldali fenyegetettség, és a gyűlöletpolitika kommunikációja volt a téma azon a hétfői megemlékezésen, amelyet a holokauszt roma áldozatainak emlékművénél tartottak.

Döme Zsuzsanna, Ferencváros alpolgármestere arról beszélt, hogy a felvilágosodás előtt a romák nyújtotta szolgáltató́iparra nagy szükség volt, azonban a felvilágosodás után – a nagyobb adóbevételek érdekében – megtiltották a cigány vándoriparosok tevékenységét. Emellett erős asszimilációs politikába kezdtek, hogy a  cigányságot erőszakosan beolvasszák a többségi társadalomba. Ennek eszköze a cigánygyerekek szüleiktől való elkobzása, és magyar családokhoz való áthelyezése volt. Hozzátette, már ezek a politikai lépések megerősítették a hazai cigányellenességet, de az végül a huszadik században, a nyilas rémuralom formájában hágott csak tetőfokára, ennek hatása a mai napig érzékelhető a hétköznapokban.

Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere szintén felszólalt az eseményen, ő a gyűlölet politikájának veszélyeire hívta fel a figyelmet. Úgy fogalmazott, hogy hiába a látszat, azok akik ma holokauszt megemlékezésen vesznek részt, holnap meg homofób törvényt hoznak, azok igenis diszkriminatív politikát folytatnak. 

„Ha valaki mások vallása, etnikuma, vagy szexuális orientációja miatt hergeli a közvéleményt az azért tűnik nácinak, mert az is” - tette hozzá a polgármester.


Baranyi Krisztina, Kerpel-Fronius Gábor és Döme Zsuzsanna megkoszorúzza a Roma Holokauszt emlékművét a Nehru parton 2021. augusztus 2-án. Fotó: Daróczi Dániel / 168.hu

A civil szférából felszólalt még a megemlékezésen Oláh József (Pöli), az Idetartozunk Egyesület elnökségi tagja. Az aktivista hangsúlyozta, a kommunikáció társadalomban betöltötte a szerepét. Úgy fogalmazott, hogy annak idején a Harmadik Birodalom sem rögtön gázkamrákba zárta az embereket. Ugyanis:

„A tetteket mindig szavak előzik meg”

– fogalmazott. A gyűlölet szavai pedig a mai napig a politika kiváló eszközei.  A „cigány kártya”, a romák elleni uszítás, mindig a hatalomba kerülés, és a hatalom megtartásának módszerei voltak.

A rendezvényen további politikai és civil személyiségek is beszédet mondtak, úgymint Kerper Fronius Gábor, főpolgármester-helyettes, vagy Szénási Szilvia, az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány vezetője. Az Idetartozunk Egyesület Nehru parton rendezett eseménye előtt táblát avattak a 2008-2009-es romák elleni sorozatgyilkosságok emlékére, erről ezen a linken olvashat részletesebben. 

(Kiemelt kép: Oláh József beszédet mond a roma holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából a Nehru parton, 2021. augusztus 2-án. Fotó: Daróczi Dániel / 168.hu)